Search Results

You are looking at 91 - 100 of 499 items for :

  • All content x
Clear All

-β and induce Foxp3+ regulatory T cells via integrin αvβ8. Gastroenterology, 2011, 141(5), 1802–1812. 42 Kastelein, R. A., Hunter, C. A., Cua, D. J.: Discovery and

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Melinda Erdős, Beáta Tóth, Zsuzsanna Almássy, László Tímár, and László Maródi

A porc-haj hypoplasia ritka, autoszomális recesszív öröklődésmenetű primer immunhiány-betegség, amelyre a döntően T-sejtes immundeficiencia mellett metaphysealis chondrodysplasia jellemző. A közleményben a szerzők egy esetismertetés kapcsán mutatják be a betegség klinikumát és a jellemző laboratóriumi leleteket, összefoglalják a kórkép molekuláris patomechanizmusával kapcsolatos ismereteket és a kezelés lehetőségeit.

Restricted access

A pyoderma gangraenosum a legismertebb IBD-vel asszociált bőrbetegség, leggyakrabban az IBD aktív fázisában alakul ki. A visilizumab (Nuvion, PDL Bio Pharma, Amerikai Egyesült Államok) egy IgG2 típusú monoklonális antitest, amely a T-lymphocyták felszíni CD3 receptorának epszilon-láncához kötődik, csökkenti a perifériás vérben lévő nyugvó T-sejteken a CXCR-3-mediált kemotaxist, valamint az aktivált T-sejtek gyors apoptózisát idézi elő. Esetismertetés: a 40 éves férfi beteget az utóbbi közel 20 évben több mint 30 alkalommal kezelték bőrgyógyászaton ekzemának, illetve mycosisnak vélt alsó végtagi bőrelváltozások miatt. 1996 óta ismert colitis ulcerosája. Orális vagy szisztémás szteroidkezelésben 1997 óta részesül, amelynek az évek során számos szövődménye alakult ki. A pyoderma gangraenosum diagnózisát 2005-ben állították fel. 2006-ban a beteg egy gyógyszervizsgálatban vett részt, amelynek során két alkalommal 375 mcg visilizumabot kapott (5 mcg/ttkg) intravénásan. Hat hónappal a kezelés után a bőrelváltozások csaknem teljesen behámosodtak. Pyodermás bőrtünetek azóta sem jelentkeztek. Következtetés: az eset alapján felmerül, hogy a pyoderma gangraenosum etiológiájában kóros T-sejt-válasz játszhat szerepet. Súlyos colitis ulcerosa kezelésében a visilizumab nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, azonban a pyoderma gangraenosum esetében egy új terápiás lehetőséget jelenthet.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Levente Bodoki, Melinda Nagy-Vincze, Zoltán Griger, Andrea Péter, Csilla András, and Katalin Dankó

Az idiopathiás inflammatorikus myopathiák szisztémás, a proximalis végtagizmok progresszív, szimmetrikus gyengeségével jellemezhető immunmediált betegségek. A szerzők áttekintést adnak a gyulladásos izombetegségek esetén alkalmazott biológiai terápiáról. Külön figyelmet fordítanak a B- és T-sejt-gátló terápia legújabb eredményeire. Rávilágítanak az új tanulmányok fontosságára ezen betegségekben. Mindez elvezethet új terápiás lehetőségek bevezetéséhez is. Orv. Hetil., 2014, 155(1), 3–10.

Restricted access

Histamine, serotonin and triiodothyronine (T3) content of different circulating lymphocyte subsets of leukemic (acute lymphocytic leukemia, ALL) and non-leukemic (control) children were investigated by multicolor flow cytometry. The hormone contents of the cells were followed from the time of diagnosis till the end of treatment. Each hormone could be detected in every time in the investigated cell types, although the amounts of them changed during the treatment.T lymphocytes: Significantly lower amount of serotonin was found in each T cell subsets (Th, Tc and activated T lymphocytes) of leukemic children compared to the healthy control group at the time of diagnosis and it was permanently low during the maintenance therapy. The decreased amount of serotonin could be demonstrated in Tc and Th cells even at one year after the end of treatment. However, there was no alteration in the histamine and T3 content of T cell subsets in the time of diagnosis, but significant decrease was detected during the maintenance therapy and after treatment.NK cells: The serotonin and T3 contents of NK cells (both NK and NKT subsets) were significantly lower at the time of diagnosis and during the maintenance therapy. Similar decrease was detected in the case of serotonin in B cells. Although there was no difference in the T3 content of B cells at the time of diagnosis, significantly lower amounts could be detected during the therapy compared to the healthy control group. The serotonin concentration remained low for years after the end of treatment, both in B and NK cells. These observations might have diagnostic and prognostic importance.

Restricted access

Az inclusiós testes myositis az idiopathiás inflammatorikus myopathiák vakuólaképződéssel járó formái közé tartozik, azok 15–28%-át képezi. Fontos a korai felismerés, mert alattomosan progrediáló betegségről van szó, és a már kialakult izomatrófia nehezen kezelhető. Ötven év felett a leggyakoribb krónikus progresszív izombetegség. Patomechanizmusában egyrészt degeneratív folyamatok, a béta-amyloid-lerakódás játszik szerepet, másrészt a polymyositishez hasonlóan autoinvazív klonális CD8+-T-lymphocyták által mediált celluláris citotoxicitás. A két eltérő patomechanizmust jól szemlélteti a biopsziás mintákban jelen lévő vakuolizált izomrostok, illetve a gyulladásos sejtek által körülvett, nem vakuolizált izomrostok párhuzamos jelenléte. Az MHC-I/CD8 komplex mint specifikus immunmarker bevezetésre került az újonnan kidolgozott diagnosztikus kritériumrendszerben, ez segít elkülöníteni az egyéb izomdisztrófiákban észlelhető aspecifikus gyulladástól. Klinikailag a distalis és proximális izmok érintettsége, légzőizom-gyengeség, dysphagia jellemzi, interstitialis tüdőbetegség nem jellemző. Általában terápiarezisztens, ennek magyarázata lehet a degeneratív folyamatok túlsúlya. Emiatt kortikoszteroid- és egyéb immunszuppresszív terápia sok esetben csak biokémiai választ eredményez, amelyet klinikai válasz nem kísér. A betegség diagnózisa, illetve differenciáldiagnózisa különösen nagy kihívást jelent a gyakorló klinikus számára, tekintettel a specifikus immunhisztokémiai hátteret igénylő diagnosztikus nehézségekre. Az újabb terápiás támadáspontok, kostimulatorikus molekulák elleni antitestek, anticitokin-terápia alkalmazása további előrelépést nyújthat a betegek életminőségének javításában.

Restricted access

Bevezetés: A veszélyes környezeti ártalmak komoly következményeket okozhatnak. Célkitűzés: A szerzők citosztatikus kezelést végző kórházi nővérek (nők) körében folytattak gén- és immuntoxikológiai vizsgálatokat, és az eredményeket kontrollcsoporthoz hasonlították. Módszer: A vizsgálatban 642, citosztatikumexponált kórházi nővér és 262 kontrollszemély (nő) vett részt. A lymphocytákban meghatározták a kromoszómaaberrációk gyakoriságát, immunfenotípusát és aktiváltságát, valamint a neutrophil granulocytákban a reaktívoxigénintermedier-termelést. Eredmények: A citosztatikumexponáltak csoportjában 39, míg a kontrollcsoportban mindössze 3 pajzsmirigybeteggel találkoztak. Citosztatikumexponált pajzsmirigybetegeknél szignifikánsan gyakoribb volt a kromoszómaaberráció (3,69%), mint a pajzsmirigyeltérést nem mutató exponáltaknál (2,43%) és a kontrolloknál (pajzsmirigyeltérés nélküli kontrollszemélyeknél 1,60%, pajzsmirigybetegeknél 1,70%), emellett szignifikánsan emelkedett a helper, csökkent a citotoxikus T-lymphocyták és a transzferrinreceptort (CD71) expresszáló B-sejtek aránya a kontrollokhoz képest. A pajzsmirigyeltéréssel nem rendelkező citosztatikumexponáltakhoz képest a citosztatikumexponált pajzsmirigybetegekben szignifikánsan csökkent a B-sejtek és a CD71-et expresszáló T-sejtek aránya, valamint a reaktívoxigénintermedier-termelés. Következtetések: Az eredmények a pajzsmirigyeltéréseket mutató exponáltaknál fokozott gén- és immuntoxikológiai hatásokra utalnak a pajzsmirigyeltérésekkel nem rendelkező exponáltakhoz képest is, amelyek kóroki összefüggését jövőbeni kutatások hivatottak eldönteni. Orv. Hetil., 2015, 156(2), 60–66.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Bernadett Borda, Edit Szederkényi, Csaba Lengyel, Tamás Várkonyi, Zoltán Hódi, Éva Kemény, Viktor Szabó, and György Lázár

Absztrakt

Bevezetés: A vesetranszplantáció után az egyik leggyakoribb szövődmény az újonnan kialakult diabetes mellitus. Célkitűzés: A szerzők célja volt, hogy a vesetranszplantáció után felmérjék a cyclosporin-A-t (n = 95) és tacrolimust (n = 102) szedők körében az újonnan kialakult diabetes mellitus előfordulási gyakoriságát, és ennek hatását a T-sejt-mediált rejectio gyakoriságára. Módszer: Transzplantáció után egy évvel vizsgálták az életkort, a laboratóriumi eredményeket, a vesefunkciót és morfológiát. A szövettani mintákat az 1997-es Banff-klasszifikáció 2007-es módosítása alapján értékelték. Eredmények: A cyclosporin-A-alapú immunszuppresszióban részesültek körében 12%, a tacrolimust szedőknél 24% volt az újonnan kialakult diabetes mellitus előfordulási gyakorisága (p = 0,002). Az albumin nem, de a húgysavszint (p = 0,002), valamint a recipiens életkora (p = 0,003) szignifikánsan eltért a diabeteses és nem diabeteses betegcsoportok között. A vesefunkciót vizsgálva a szérumkreatinin, a becsült glomeruláris filtrációs ráta, a szérumurea nem különböztek szignifikánsan. A szövettani mintákat vizsgálva az újonnan kialakult diabetesmellitus-csoportban a T-sejt-mediált rejectio szignifikánsan nagyobb arányban fordult elő (13 vs. 8 beteg; 37% vs. 6%; p = 0,001). Következtetések: Az újonnan kialakult diabetes mellitus kóros hatása már a korai időszakban megmutatkozik a vese morfológiáján. Orv. Hetil., 2015, 156(19), 785–789.

Restricted access
European Journal of Microbiology and Immunology
Authors: Markus M. Heimesaat, Gül Karadas, André Fischer, Ulf B. Göbel, Thomas Alter, Stefan Bereswill, and Greta Gölz

Sporadic cases of gastroenteritis have been attributed to Arcobacter butzleri infection, but information about the underlying immunopathological mechanisms is scarce. We have recently shown that experimental A. butzleri infection induces intestinal, extraintestinal and systemic immune responses in gnotobiotic IL-10−/− mice. The aim of the present study was to investigate the immunopathological role of Toll-like Receptor-4, the receptor for lipopolysaccharide and lipooligosaccharide of Gram-negative bacteria, during murine A. butzleri infection. To address this, gnotobiotic IL-10−/− mice lacking TLR-4 were generated by broadspectrum antibiotic treatment and perorally infected with two different A. butzleri strains isolated from a patient (CCUG 30485) or fresh chicken meat (C1), respectively. Bacteria of either strain stably colonized the ilea of mice irrespective of their genotype at days 6 and 16 postinfection. As compared to IL-10−/− control animals, TLR-4−/− IL-10−/− mice were protected from A. butzleri-induced ileal apoptosis, from ileal influx of adaptive immune cells including T lymphocytes, regulatory T-cells and B lymphocytes, and from increased ileal IFN secretion. Given that TLR-4-signaling is essential for A. butzleri-induced intestinal inflammation, we conclude that bacterial lipooligosaccharide or lipopolysaccharide compounds aggravate intestinal inflammation and may thus represent major virulence factors of Arcobacter. Future studies need to further unravel the molecular mechanisms of TLR-4-mediated A. butzleri-host interactions.

Open access

Arcobacter butzleri causes sporadic cases of gastroenteritis, but the underlying immunopathological mechanisms of infection are unknown. We have recently demonstrated that A. butzleri-infected gnotobiotic IL-10−/− mice were clinically unaffected but exhibited intestinal and systemic inflammatory immune responses. For the first time, we here investigated the role of Toll-like receptor (TLR)-4, the main receptor for lipopolysaccharide and lipooligosaccharide of Gram-negative bacteria, in murine arcobacteriosis. Gnotobiotic TLR-4/IL-10-double deficient (TLR-4−/− IL-10−/−) and IL-10−/− control mice generated by broad-spectrum antibiotics were perorally infected with A. butzleri. Until day 16 postinfection, mice of either genotype were stably colonized with the pathogen, but fecal bacterial loads were approximately 0.5–2.0 log lower in TLR-4−/− IL-10−/− as compared to IL-10−/− mice. A. butzleri-infected TLR-4−/− IL-10−/− mice displayed less pronounced colonic apoptosis accompanied by lower numbers of macrophages and monocytes, T lymphocytes, regulatory T-cells, and B lymphocytes within the colonic mucosa and lamina propria as compared to IL-10−/− mice. Furthermore, colonic concentrations of nitric oxide, TNF, IL-6, MCP-1, and, remarkably, IFN and IL-12p70 serum levels were lower in A. butzleri-infected TLR-4−/− IL-10−/− versus IL-10−/− mice. In conclusion, TLR-4 is involved in mediating murine A. butzleri infection. Further studies are needed to investigate the molecular mechanisms underlying Arcobacter—host interactions in more detail.

Open access