Search Results

You are looking at 91 - 100 of 206 items for :

  • "adatbázis" x
  • All content x
Clear All

. 2001 Magyarország a középkor végén. Digitális térkép- és adatbázis a középkori Magyar Királyság településeiről. CD-ROM. Budapest. Engel P. Magyarország a

Restricted access

treatment of acute myocardial infarction by evaluating the financing database 2004–2009. [A heveny szívinfarktus előfordulásának és ellátásának vizsgálata a finanszírozási adatbázis elemzésével: 2004–2009.] Orv. Hetil., 2012, 153 , 102–112. [Hungarian

Restricted access

2007 Kovács-Láng, E., Horváth, F., Németh, L. and Gulyás, Gy. (1997): CORINE Biotopes adatbázis H-1.1 . — Phare report. Institute of Ecology and

Restricted access

115 129 Horváth, F., Dobolyi, Z. K., Morschhauser, T., Lőkös, L., Karas, L. and Szerdahelyi, T. (1995): FLÓRA adatbázis 1.2 Taxonlista és attributum állomány. - MTA ÖBKI

Restricted access

. (1995): Flóra Adatbázis 1.2. Taxon-lista és attributum állomány . [Database of the Hungarian Flora 1.2. Taxon list and species attributes] — MTA ÖBKI-MTTM Növénytár, Vácrátót-Budapest, 267 pp. Szerdahelyi T

Restricted access

/Perinatal-Palliative-Care-Model-of-Care.pdf [accessed: June 6, 2019]. 12 Hungarian Central Statistical Office. Information data base. Population. Population Movement. [KSH. Tájékoztatási adatbázis. Népesség, népmozgalom (1941

Open access

Horváth, F., Dobolyi, Z. K., Morschhauser, T., Löokös, L., Karas, L. and Szerdahelyi, T. (1995): Flóra adatbázis 1.2 Taxonlista és attribútum-állomány. (Database of the Hungarian flora). - MTA ÖOUBKI, Vácrátót, 267 pp

Restricted access

A myocardialis infarctus miatt kórházban kezelt betegek ellátásáról, korai és késői prognózisáról eddig nem jelent meg átfogó hazai közlemény. Célkitűzés: Az infarktus miatt kezelt betegek ellátási módjának, a betegek prognózisának vizsgálata. Módszer: A szerzők hat év (2004–2009) finanszírozási adatbázisának elemzésével vizsgálják a kórházban kezelt infarktusos betegek számát, a kezelés során elvégzett katéteres érmegnyitás gyakoriságát, valamint a betegek 30 és 365 napos halálozását. Eredmények: Megállapítják, hogy a vizsgált időszakban a kórházban kezelt infarktusos betegek száma lényegében nem változott (körülbelül 16 500 beteg/év). A kórházi esetek alapján számított incidenciaérték a férfiak esetén minden korcsoportban magasabb, mint a nőknél, a különbség az idősebb korcsoportok esetén csökken. A megfigyelési idő alatt a 30 és a 365 napos halálozás 1,8%-kal csökkent (18,9% vs. 17,1%, illetve 29,9% vs. 28,1%), ami a 70 évnél idősebb betegpopuláció halálozásának csökkenéséből adódik. A vizsgált időszakban az infarktus kezelése során végzett katéteres érmegnyitások lényegesen gyakoribbá váltak (18,2% vs. 49,8%). A finanszírozási adatbázisban használt betegségek nemzetközi osztályozása egységesen kezeli a myocardialis infarctus különböző formáit, ezért a katéteres érmegnyitás életkilátásokra kifejtett hatása – kórformák szerint – nem vizsgálható. Következtetések: A szerzők megállapítják, hogy a finanszírozási adatbázis alkalmas az ellátás alapvető adatainak vizsgálatára, ellátásszervezési döntések támogatására, ugyanakkor az ellátás megfelelőségének, az egyes beavatkozások eredményességének mérése prospektív, a speciális szempontokat kielégítő adatbázisok működtetésével lehetséges, amelyek a részleteket is feltáró elemzéseket tesznek lehetővé. Orv. Hetil., 2012, 153, 102–112.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Egy tudományos folyóirat esetében tartani kell a tudományos színvonalat a tudományos adatbázisokba – Web of Science, Journal Citation Reports – kerülés után is. Célkitűzés: A dolgozat célja az Orvos Hetilap idézetelemzése 2012 és 2016 között különféle mutatószámok alapján, elsősorban a szerzők által korábban írt, 2012-ben megjelent Orvosi Hetilap-cikk adatainak összevetésével. Módszer: A szerzők 2013–2015-ben megjelent Orvosi Hetilap-füzetszámokat vizsgáltak, és különböző adatbázisokban kerestek le adatokat. Kiszámolták az Orvosi Hetilap 2012–2016-os impaktfaktorait, elemezték a 2015–2016. évi hivatalos impaktfaktorok bibliometriai összetevőit idéző folyóiratok, hivatkozások száma szerint; lekeresték az Orvosi Hetilap 2012–2016-os cikkeinek idézettségét; vizsgálták az Orvosi Hetilap tudományos teljesítményét egyéb mutatószámok alapján. Eredmények: Az Orvosi Hetilap 2016-os hivatalos impaktfaktora, 0,349 az eddigi legmagasabb érték a korábbiakhoz viszonyítva. A folyóirat cikkeit továbbra is idézik külföldi szerzők és magas impaktfaktorú lapok. A hivatkozott közlemények több mint 50%-a open access elérésű. A leggyakrabban idézett cikk-kategóriák: eredeti és összefoglaló közlemények, esetismertetések. Az Orvosi Hetilap tudományos teljesítménye a SCImago weboldal és a Scopus adatbázis mutatószámai alapján biztató értékeket mutat a vizsgált évekre vonatkozóan. A folyóirat önidézettségi arányának átlaga 30% körül mozog. Az Orvosi Hetilap h-indexe a Web of Science Core Collection adatbázisban 7, a Scopus adattárban 19. Következtetések: A jelen cikk idézetelemzése megmutatja, hogy rövid távon is emelkedhetnek a hivatkozások és a különféle hányadosok értékei, de radikális változás hosszú távon történhet az eddig elért eredmények megtartásával és emelésével, szem előtt tartva a folyóirat előremutató fejlesztéseit. Orv Hetil. 2018; 159(30): 1226–1234.

Open access

Bevezetés: A tudományos folyóiratok impaktfaktor-elérésének első lépcsőfoka a Thomson Reuters Web of Science adatbázisba való kerülés. Cél: A dolgozat célja az Orvosi Hetilap tartalmi és formai vizsgálata a Thomson Reuters folyóirat-kiválasztási irányelvei alapján, különös tekintettel az idézetelemzés szempontjára. Módszerek: A szerzők a 2011-ben megjelent Orvosi Hetilap füzetszámait vizsgálták és különböző adatbázisokban kerestek adatokat. Kiszámolták az Orvosi Hetilap nem hivatalos impaktfaktorát; elemezték az idéző folyóiratokat, a hivatkozások számát, egyes szerkesztőbizottsági tagok tudományos tevékenységét; vizsgálták a nemzetközi kiadói irányelvek megvalósulását. Eredmények: Az Orvosi Hetilap nem hivatalos impaktfaktora az elmúlt tíz évben – a 2004-es és a 2010-es évek kivételével – évről évre folyamatos emelkedést mutat. Cikkeit nagy arányban idézik külföldi szerzők és magas impaktfaktorú lapok. A hivatkozott cikkek mintegy 50%-a open access elérésű. A leggyakrabban idézett közleménykategóriák: eredeti közlemény, összefoglaló referátum és klinikai tanulmány. Az Orvosi Hetilap pontosan, rendszeresen megjelenő hetilap, amelyet több nemzetközi adatbázis is indexel (PubMed/Medline, Scopus, Embase, BIOSIS Previews). A vizsgált szerkesztőbizottsági tagok közleményszámainak csonkolt átlaga 497, idézetüké 2446, független idézeteiké 2014, h-indexüké 21. Következtetések: Az Orvosi Hetilap a Thomson Reuters sok szempontjának eleget tesz, azonban érdemes az idézetek számának növelése érdekében bevezetni on-line idézési mintát, elérhetővé tenni az összes szerkesztőbizottsági tag tudományos munkásságát, továbbá szorgalmazni sokszerzős, csoportmunkával készült összehasonlító elemzéseket, epidemiológiai adatokat bemutató dolgozatok közlését. Orv. Hetil., 2012, 153, 1905–1917.

Open access