Search Results

You are looking at 91 - 100 of 201 items for :

  • "adatbázis" x
  • All content x
Clear All

treatment of acute myocardial infarction by evaluating the financing database 2004–2009. [A heveny szívinfarktus előfordulásának és ellátásának vizsgálata a finanszírozási adatbázis elemzésével: 2004–2009.] Orv. Hetil., 2012, 153 , 102–112. [Hungarian

Restricted access

2007 Kovács-Láng, E., Horváth, F., Németh, L. and Gulyás, Gy. (1997): CORINE Biotopes adatbázis H-1.1 . — Phare report. Institute of Ecology and

Restricted access

115 129 Horváth, F., Dobolyi, Z. K., Morschhauser, T., Lőkös, L., Karas, L. and Szerdahelyi, T. (1995): FLÓRA adatbázis 1.2 Taxonlista és attributum állomány. - MTA ÖBKI

Restricted access

. (1995): Flóra Adatbázis 1.2. Taxon-lista és attributum állomány . [Database of the Hungarian Flora 1.2. Taxon list and species attributes] — MTA ÖBKI-MTTM Növénytár, Vácrátót-Budapest, 267 pp. Szerdahelyi T

Restricted access

/Perinatal-Palliative-Care-Model-of-Care.pdf [accessed: June 6, 2019]. 12 Hungarian Central Statistical Office. Information data base. Population. Population Movement. [KSH. Tájékoztatási adatbázis. Népesség, népmozgalom (1941

Open access

Horváth, F., Dobolyi, Z. K., Morschhauser, T., Löokös, L., Karas, L. and Szerdahelyi, T. (1995): Flóra adatbázis 1.2 Taxonlista és attribútum-állomány. (Database of the Hungarian flora). - MTA ÖOUBKI, Vácrátót, 267 pp

Restricted access

A myocardialis infarctus miatt kórházban kezelt betegek ellátásáról, korai és késői prognózisáról eddig nem jelent meg átfogó hazai közlemény. Célkitűzés: Az infarktus miatt kezelt betegek ellátási módjának, a betegek prognózisának vizsgálata. Módszer: A szerzők hat év (2004–2009) finanszírozási adatbázisának elemzésével vizsgálják a kórházban kezelt infarktusos betegek számát, a kezelés során elvégzett katéteres érmegnyitás gyakoriságát, valamint a betegek 30 és 365 napos halálozását. Eredmények: Megállapítják, hogy a vizsgált időszakban a kórházban kezelt infarktusos betegek száma lényegében nem változott (körülbelül 16 500 beteg/év). A kórházi esetek alapján számított incidenciaérték a férfiak esetén minden korcsoportban magasabb, mint a nőknél, a különbség az idősebb korcsoportok esetén csökken. A megfigyelési idő alatt a 30 és a 365 napos halálozás 1,8%-kal csökkent (18,9% vs. 17,1%, illetve 29,9% vs. 28,1%), ami a 70 évnél idősebb betegpopuláció halálozásának csökkenéséből adódik. A vizsgált időszakban az infarktus kezelése során végzett katéteres érmegnyitások lényegesen gyakoribbá váltak (18,2% vs. 49,8%). A finanszírozási adatbázisban használt betegségek nemzetközi osztályozása egységesen kezeli a myocardialis infarctus különböző formáit, ezért a katéteres érmegnyitás életkilátásokra kifejtett hatása – kórformák szerint – nem vizsgálható. Következtetések: A szerzők megállapítják, hogy a finanszírozási adatbázis alkalmas az ellátás alapvető adatainak vizsgálatára, ellátásszervezési döntések támogatására, ugyanakkor az ellátás megfelelőségének, az egyes beavatkozások eredményességének mérése prospektív, a speciális szempontokat kielégítő adatbázisok működtetésével lehetséges, amelyek a részleteket is feltáró elemzéseket tesznek lehetővé. Orv. Hetil., 2012, 153, 102–112.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Egy tudományos folyóirat esetében tartani kell a tudományos színvonalat a tudományos adatbázisokba – Web of Science, Journal Citation Reports – kerülés után is. Célkitűzés: A dolgozat célja az Orvos Hetilap idézetelemzése 2012 és 2016 között különféle mutatószámok alapján, elsősorban a szerzők által korábban írt, 2012-ben megjelent Orvosi Hetilap-cikk adatainak összevetésével. Módszer: A szerzők 2013–2015-ben megjelent Orvosi Hetilap-füzetszámokat vizsgáltak, és különböző adatbázisokban kerestek le adatokat. Kiszámolták az Orvosi Hetilap 2012–2016-os impaktfaktorait, elemezték a 2015–2016. évi hivatalos impaktfaktorok bibliometriai összetevőit idéző folyóiratok, hivatkozások száma szerint; lekeresték az Orvosi Hetilap 2012–2016-os cikkeinek idézettségét; vizsgálták az Orvosi Hetilap tudományos teljesítményét egyéb mutatószámok alapján. Eredmények: Az Orvosi Hetilap 2016-os hivatalos impaktfaktora, 0,349 az eddigi legmagasabb érték a korábbiakhoz viszonyítva. A folyóirat cikkeit továbbra is idézik külföldi szerzők és magas impaktfaktorú lapok. A hivatkozott közlemények több mint 50%-a open access elérésű. A leggyakrabban idézett cikk-kategóriák: eredeti és összefoglaló közlemények, esetismertetések. Az Orvosi Hetilap tudományos teljesítménye a SCImago weboldal és a Scopus adatbázis mutatószámai alapján biztató értékeket mutat a vizsgált évekre vonatkozóan. A folyóirat önidézettségi arányának átlaga 30% körül mozog. Az Orvosi Hetilap h-indexe a Web of Science Core Collection adatbázisban 7, a Scopus adattárban 19. Következtetések: A jelen cikk idézetelemzése megmutatja, hogy rövid távon is emelkedhetnek a hivatkozások és a különféle hányadosok értékei, de radikális változás hosszú távon történhet az eddig elért eredmények megtartásával és emelésével, szem előtt tartva a folyóirat előremutató fejlesztéseit. Orv Hetil. 2018; 159(30): 1226–1234.

Open access

Bevezetés: A tudományos folyóiratok impaktfaktor-elérésének első lépcsőfoka a Thomson Reuters Web of Science adatbázisba való kerülés. Cél: A dolgozat célja az Orvosi Hetilap tartalmi és formai vizsgálata a Thomson Reuters folyóirat-kiválasztási irányelvei alapján, különös tekintettel az idézetelemzés szempontjára. Módszerek: A szerzők a 2011-ben megjelent Orvosi Hetilap füzetszámait vizsgálták és különböző adatbázisokban kerestek adatokat. Kiszámolták az Orvosi Hetilap nem hivatalos impaktfaktorát; elemezték az idéző folyóiratokat, a hivatkozások számát, egyes szerkesztőbizottsági tagok tudományos tevékenységét; vizsgálták a nemzetközi kiadói irányelvek megvalósulását. Eredmények: Az Orvosi Hetilap nem hivatalos impaktfaktora az elmúlt tíz évben – a 2004-es és a 2010-es évek kivételével – évről évre folyamatos emelkedést mutat. Cikkeit nagy arányban idézik külföldi szerzők és magas impaktfaktorú lapok. A hivatkozott cikkek mintegy 50%-a open access elérésű. A leggyakrabban idézett közleménykategóriák: eredeti közlemény, összefoglaló referátum és klinikai tanulmány. Az Orvosi Hetilap pontosan, rendszeresen megjelenő hetilap, amelyet több nemzetközi adatbázis is indexel (PubMed/Medline, Scopus, Embase, BIOSIS Previews). A vizsgált szerkesztőbizottsági tagok közleményszámainak csonkolt átlaga 497, idézetüké 2446, független idézeteiké 2014, h-indexüké 21. Következtetések: Az Orvosi Hetilap a Thomson Reuters sok szempontjának eleget tesz, azonban érdemes az idézetek számának növelése érdekében bevezetni on-line idézési mintát, elérhetővé tenni az összes szerkesztőbizottsági tag tudományos munkásságát, továbbá szorgalmazni sokszerzős, csoportmunkával készült összehasonlító elemzéseket, epidemiológiai adatokat bemutató dolgozatok közlését. Orv. Hetil., 2012, 153, 1905–1917.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Petra Anna Golovics, Péter László Lakatos, Gyula Dávid, Tünde Pandur, Zsuzsanna Erdélyi, Ágnes Horváth, Gábor Mester, Mihály Balogh, István Szipocs, Csaba Molnár, Erzsébet Komáromi, Barbara Dorottya Lovász, Miklós Szathmári, Lajos S. Kiss, and László Lakatos

A Crohn-betegség gyógyszeres kezelése az utóbbi 20 évben jelentősen megváltozott, az immunszuppresszív szerek egyre gyakrabban és egyre korábban kerülnek alkalmazásra. Ezzel szemben a sebészi beavatkozások száma még mindig magas, és kevés bizonyíték van arra, hogy a Crohn-betegség kimenetele változott az utóbbi évtizedben. Célok: A szerzők célkitűzése az volt, hogy megvizsgálják a sebészi beavatkozások rizikóját és a változó gyógyszeres kezelési stratégia közötti kapcsolatot a Veszprém megyei populációs alapú adatbázis alapján. Módszer: 506, az adott periódusban diagnosztizált (incidens) Crohn-beteg adatait elemezték (életkor a diagnóziskor 31,5 SD 13,8 év). A fekvő és a járó betegek adatait folyamatosan követték. A tanulmány által vizsgált populációt három csoportba osztották a diagnózis éve szerint (kohorsz A: 1977–1989, kohorsz B: 1990–1998, kohorsz C: 1999–2008). Eredmények: Összességében az azathioprint, a szisztémás szteroidot és a biológiai kezelést (ami csak 1998 óta érhető el) a betegek 45,8%-a, 68,6%-a és 9,5%-a kapott. Az egy és öt éven belüli azathioprinkezelés 3,2% és 6,2% volt az A csoportban, 11,4% és 29,9% a B csoportban és 34,8% és 46,2% a C csoportban. Többváltozós Cox-féle regressziós analízisben szignifikáns összefüggés volt kimutatható az azathioprinkezelés kezdete és a diagnózis időpontja (p<0,001), a diagnóziskori életkor (p<0,001), a betegség viselkedése (p<0,001) és a szisztémás szteroid adásának igénye (p<0,001) között. A sebészeti beavatkozások száma a vizsgált periódusban csökkent (PLogrank = 0,022, PBreslow = 0,07). Többváltozós Cox-analízisben (HR: 0,43, 95% CI: 0,28–0,65) és propensity score modellben (HR: 0,42, 95% CI: 0,26–0,67) a korai azathioprin adása szignifikáns kapcsolatot mutatott a reszekciós műtét valószínűségével. Következtetés: A szerzők populációs alapú vizsgálatban igazolták, hogy az utóbbi években sebészeti beavatkozások számának csökkenése független kapcsolatot mutat az agresszívebb kezelési stratégiával, az egyre gyakoribb és korábbi azathioprinhasználattal. Orv. Hetil., 2012, 153, 541–552.

Open access