Search Results

You are looking at 91 - 100 of 149 items for :

  • "eszközök" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Elméleti háttér: A testkép zavara egyre gyakrabban válik pszichológiai vizsgálódás tárgyává, amit növekvő előfordulása tesz indokolttá. Az elsősorban evészavarokkal összefüggésben megjelenő testképzavarok mérésére számos eszköz létezik a klinikai gyakorlatban, melyek egyik legdinamikusabban fejlődő csoportja a számítógépes testképvizsgáló eljárásoké. Ezek a módszerek a rohamosan fejlődő informatikai technológiát felhasználva az eddigieknél is pontosabb, megbízhatóbb eredményekkel képesek kiszolgálni a kutatókat és a klinikusokat. Cél: A jelen áttekintés az aktuálisan is használatban lévő számítógépes eljárásokat mutatja be, feltárva a fejlődésükben található irányvonalakat és az egyes módszerekben lévő hasonlóságokat, illetve különbözőségeket. Célja az információközlésen túl, hogy gyakorlati útmutatót kaphasson az, aki a testkép vagy testképzavar vizsgálata céljából keresi a legmegfelelőbb módszert. Eredmények és következtetések: Külön halmazként tekinthetünk azokra a mérőeszközökre, amelyek előre betáplált készlettel dolgoznak és választást ajánlanak a vizsgálati személynek, valamint azokra, amelyek a személyekről készített fényképekkel operálnak. Ezen eljárásokat haladják meg a legmodernebb eszközök, melyek még ugyan gyermekcipőben járnak, bizakodásra adnak okot a jövőre nézve. Ide sorolható a legújabb lézeres technológiák, szkennerek használata, vagy az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő, nem klinikai felhasználásra szánt grafikai szoftverek alkalmazása.

Restricted access

Pandémiás oktatás

Pandemic Education

Educatio
Author: István Polónyi

Összefoglaló. A tanulmány célja, hogy bemutassa a hazai közoktatás és felsőoktatási rendszer elmúlt tízéves átalakulását s annak kedvezőtlen következményét a pandémiás oktatás eredményességére.

Az írás először áttekinti a közoktatásban bekövetkezett változásokat, amelyek közül az intézmények államosítása, az intézmények nem mérséklődő polarizáltsága és a forráskivonás súlyos problémákat eredményezett a pandémiás oktatás időszakában. A forráskivonás nyomán elavultak az iskolai IKT-eszközök, a polarizáltság nyomán a tanulók legalább egyötödéhez nem jut el a távolléti oktatás, és a központosítás következtében mind az iskolák, mind a pedagógusok magukra maradtak.

A felsőoktatás-politikai változások legfontosabb elemei az intézményi autonómiát beszűkítő központosítás, az elitizálás és a forráskivonás. A pandémiás oktatás eredményességét ezek az intézkedések jelentősen befolyásolták. Az elitizálás nyomán a távoktatás a magyar felsőoktatási rendszerben rendkívül szűk, így sem az intézmények eszközállománya, sem az oktatók nem voltak felkészülve a tömeges távolléti oktatásra. A forráshiány akadályozta a gyors reagálást, és az autonómia hiánya is az önálló kezdeményezések helyett a központtól való függést eredményezte.

A tanulmány azzal a megállapítással zárul, hogy a pandémiás oktatás hatása a magyar társadalomra alighanem két súlyos hosszú távú következménnyel jár: részint csökkenti a társadalmi kohéziót, részint nyomában tovább növekszik – az egyébként is egyre szembetűnőbb hátrányban lévő – magyar emberi erőforrások lemaradása a fejlett világtól.

Summary. The aim of the study is to present the transformation of the Hungarian public education and higher education system over the past ten years, and its unfavorable consequences for the effectiveness of pandemic education. The paper first presents the changes that have taken place in public education, of which the nationalization of institutions, the polarization of non-declining institutions, and the withdrawal of resources have resulted in serious problems during the period of pandemic education. Withdrawals have led to the obsolescence of school ICT tools, polarization means that at least one-fifth of pupils do not have access to distance education, and centralization has left both schools and teachers to themselves.

The most important elements of higher education policy changes are centralization, which reduces institutional autonomy, the elitization s the withdrawal of funds. The effectiveness of pandemic education has been significantly affected by these measures. Following the elitization, distance education in the Hungarian higher education system is extremely narrow, so neither the equipment of the institutions nor the lecturers were prepared for mass distance education. Lack of resources prevented a rapid response, and a lack of autonomy resulted in dependence on the center instead of independent initiatives.

The study concludes that the impact of pandemic education on Hungarian society is likely to have two serious long-term consequences: partly reducing social cohesion, and partly increasing the backwardness of Hungarian human resources, which are already becoming more and more disadvantaged.

Open access

Robotizált rendszereket az egészségügyben elsőként rehabilitációra és végtagpótlásra használtak, majd fokozatosan megjelentek az invazív beavatkozásokat segítő eszközök. Az Amerikai Egyesült Államokban 2008-ban becslések szerint a radikális prosztataeltávolítások több mint 70%-át robottal végezték, és jelentős áttörést értek el veseeltávolításoknál, gastrointestinalis és ortopédiai beavatkozásoknál, valamint szív- és gyereksebészetnél is. Az idegsebészet volt a sebészrobotok legelső alkalmazási területe, és mára már több tucat különböző rendszert fejlesztettek, amelyek eltérő módokon igyekeznek megfelelni a szigorú biztonsági és pontossági követelményeknek. Jelen közlemény célja, hogy röviden ismertesse a manapság leginkább elterjedt idegsebészeti robotokat, fő előnyeiket és korlátaikat. Egy-egy konkrét példán keresztül ismertetjük a legfontosabb fejlesztési stratégiákat, amelyek révén új beavatkozások végrehajtására nyílik lehetőség. Részletesen tárgyaljuk az amerikai Johns Hopkins Universityn fejlesztett új, agyalapi műtétek hatékony támogatására szolgáló rendszert, amely jól példázza, milyen előnyökkel járhat a modern technika megfelelő alkalmazása. E kutatás célja a koponyafúrással járó operációk pontosabbá és biztonságosabbá tétele egy NeuroMate sztereotaktilis robot és StealthStation műtéti navigációs rendszer integrálásával. Laboratóriumi körülmények között végzett kísérletek azt mutatták, hogy a rendszer hatékony segítséget adhat. A robotra szerelt fúró erő/nyomaték irányítás révén, érzékelők segítségével folyamatosan követi a sebész kezének mozgását. A betegek preoperatív orvosi képein meghatározott virtuális határok és fejlett valós idejű vizualizáció segítik a műtétet. Ezek a funkciók együttesen nagymértékben javítják a beavatkozások pontosságát, csökkentik azok idejét, és jelentősen megkönnyítik a sebész feladatát.

Restricted access

Az Alzheimer-kór heterogenitása

Heterogeneity of Alzheimer’s disease

Orvosi Hetilap
Authors: Nóra Balázs and Tibor Kovács

Összefoglaló. A neurodegeneratív betegségek között az Alzheimer-kór a leggyakoribb kórforma. Morbiditása és mortalitása világszerte egyre gyorsabb ütemben növekszik, ezáltal szociális és gazdasági hatása is folyamatosan fokozódó terhet jelent a társadalomra. Az elmúlt néhány évtizedben jelentős előrelépés történt az Alzheimer-kór megismerésében, számos biomarker támogatja a diagnózis felállítását, tüneti terápiát szolgáló gyógyszerek kerültek bevezetésre. Az Alzheimer-kór klinikai megjelenése, lefolyása, viselkedése rendkívül változatos képet mutat, felismerése a rendelkezésre álló eszközök ellenére is kihívást jelenthet a nagy tapasztalattal bíró klinikusok számára is. Munkánk céljául tűztük ki, hogy összefoglaljuk az Alzheimer-kór genetikai, patológiai és klinikai jellemzőit, segítve ezzel a betegség jobb meg- és felismerését. Bemutatjuk a jelenleg érvényben lévő patológiai és klinikai irányelvek kritériumrendszereit, az újabb klasszifikációs szemléleteket. Részletesen ismertetjük az Alzheimer-kór heterogenitását genotípus és fenotípus szintjén egyaránt. Elemezzük a típusos és atípusos megjelenési formák jellemzőit, a társuló kórállapotoknak a megjelenésre és a progresszióra gyakorolt hatását. Orv Hetil. 2021; 162(25): 970–977.

Summary. Alzheimer’s disease is the most prevalent neurodegenerative disorder. Morbidity and mortality of Alzheimer’s disease are increasing worldwide causing important social and economic burden on the society. Over the past few decades, significant progress has been made in the understanding of the pathogenesis of Alzheimer’s disease, several biomarkers support the diagnosis and drugs for symptomatic therapy had been introduced. The clinical manifestations and the course of Alzheimer’s disease have a variable picture, so – despite the diagnostic opportunities – its diagnosis could be a challenge for highly experienced clinicians as well. The aim of our work was to summarize the genetic, pathological and clinical characteristics of Alzheimer’s disease, thus helping to better understand and recognize the disease. We present the criteria systems of the currently valid pathological and clinical guidelines with the most recent classification approaches. The heterogeneity of Alzheimer’s disease at both genotype and phenotype levels is described in detail. The characteristics of typical and atypical manifestations and the effect of co-pathologies on the appearance and progression of Alzheimer’s disease are also discussed. Orv Hetil. 2021; 162(25): 970–977.

Open access

Bizottság határozata (2009. november 27.) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök közös műszaki előírásairól szóló 2002/364/EK határozat módosításáról. Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 2009, L318 , 25–40. A Bizottság

Restricted access

Die trachtgeschichtliche Studie möchte ein – gegenüber dem bisher bekannten – vollständigeres Bild von einer spezifischen Variante der awarenzeitlichen Frauenkleidung bieten, die vor allem die Kleider schmückt oder zu ihnen gehört und durch Zierden aus bleibendem Material und kleinere Gegenstände erkennbar ist. Es handelt sich um eine Tracht, deren Wurzeln sich in der spätantiken, mediterranen und germanischen Welt finden lassen. Die betonten und leicht erkennbaren Stücke/Bestandteile dieser Tracht befinden sich an dem Teil der Kleidung unterhalb der Taille. Es handelt sich um den mit Beschlägen und Riemenzunge verzierten lang herabhängenden Gürtel, die an der linken Gürtelseite hängende Kapsel, Tasche oder Scheibe, Geräte (Messer, Schlüssel, Nadelbehälter aus Blech, Spinnwirtel), großgliedrige Bronzeketten bzw. große bunte Perlen oder Metallbeschläge als Schmuck von Textilbändern oder Lederriemen und schließlich die Metallschnallen und Riemenzungen der Lederriemen zur Befestigung des Lederschuhwerks oder der Strümpfe.

Restricted access

Háttér és célok: A figyelem alapvető folyamatainak különböző tudáshordozókon való teljesítménykülönbségét vizsgáltuk a hagyományos papíralapú és a monitorról való szövegolvasás összehasonlító vizsgálatában. A kognitív folyamatok perceptuális feldolgozási szintjein eltérések lehetnek a monitor és a papíralapú hagyományos hordozók között. Az egyszerűség kedvéért magát a formázási sajátosságokat is elkerülő vizsgálatban pdf szövegeket és azok nyomtatott példányait hasonlították össze az Eszterházy Károly Főiskola munkatársai. Míg a két olvasási forma hasonlónak tűnik, rengeteg különböző perceptuális kognitív szinten számottevő különbség adódik. Különbséget jelenthetnek az elsajátítás, illetve a felidézés terén a betűjelek formái is. Elterjedt nézet szerint a talp nélküli betűtípusokat (sans-serif) elektronikus formában (például webes megjelenítés esetén), míg a talpasokat (serif) nyomtatott formában (például újságok, könyvek szövegei esetében) ajánlott használni a könnyebb olvashatóság érdekében. Mindkét megjelenítés esetében megvannak azok a sajátosságok, amelyek okán az adott csoport tagjai olvashatóbbak.

Módszer: Hetvennégy fős vizsgálatunkban négy különböző szöveget olvastak el főiskolás hallgatók különböző betűtípussal képernyőn, illetve papírról. Minden vizsgálati személy a négy szöveg közül kettőt elektronikusan és kettőt nyomtatottan kapott, véletlenszerű sorrendben. Ügyeltünk arra, hogy mind az elektronikus, mind a nyomtatott szövegek esetében egyik véletlenül kiválasztott talpas, másik véletlenül kiválasztott talpatlan típusú legyen a vizsgálatban szereplő három-három típus közül.

Eredmények: Egyik vizsgálati tényező esetében sem találhatóak szignifikáns különbségek a betűtípusok, illetve a megjelenítési módok között, tehát a vizsgálat szerint nem meghatározó az, hogy milyen felületen s milyen betűtípussal írva kapják a hallgatók a szövegeket.

Konklúzió/következtetések: A jelenlegi korosztály és a mai technikai eszközök mellett az a hipotézis, miszerint a talpas betűtípusokat nyomtatott formában, a talpatlan betűtípusokat pedig számítógépen könnyebb olvasni, e kutatás szerint nem igazolható. El kell továbbá vetnünk azt a feltételezést is, hogy a papíron, illetve monitoron történő olvasás sebessége alapvetően jelentősen eltér vagy különböző megértési szintet eredményez.

Restricted access

Elméleti háttér: Számos tanulmány foglalkozott már az egytételes skálákkal, köztük a vizuális megjelenítésűekkel. Összevetve őket olyan többtételes mérőeszközökkel, amelyek ugyanazt a konstruktumot mérik, sok esetben kimutatható volt megbízhatóságuk, validitásuk. Korlátaik mellett alkalmazásuknak sok nyilvánvaló gyakorlati előnye van. Cél: Mivel hazai mintán nem született még ilyen típusú eszközökről közlemény, el kívántuk végezni egy élettel való általános elégedettségre rákérdező, 10-fokú skála, valamint egy általunk kísérleti jelleggel kifejlesztett, hét arckifejezést bemutató hangulati arcskála validitásvizsgálatát. Módszer: Három, felnőtt válaszadókkal folytatott kérdőíves vizsgálatból származó adatokat elemeztünk. Az Egytételes Elégedettségskála elemzését egy párokat vizsgáló kutatás női és férfi almintáján végeztük el (N = 2×270), a HA7 Hangulati Arcskála elemzését pedig két másik adatbázis alapján: N = 294 (41% férfi), illetve 596 (49,7% férfi). Az eszközök validálásához több jóllétkérdőívet használtunk (élettel való elégedettség: SWLS-H, élet értelmessége: MLQ-H, önértékelés: RSES-H, pozitív és negatív érzelmek gyakorisága: PANAS). Eredmények: A korrelációs elemzések során mindkét változó esetén szoros összefüggést kaptunk az SWLS-H-val (az Egytételes Elégedettségskálánál r = 0,68 és 0,71), és szintén szignifikáns összefüggést az MLQ-P-vel (az élet értelmességének megélésével), továbbá az Egytételes Elégedettségskálánál az RSES-H-val, a Hangulati Arcskálánál a PANAS-POZ és PANAS-NEG változókkal. Függő változónak az elégedettségskálánál a RSES-H-t, az arcskálánál az SWLS-H-t tekintve a hierarchikus regressziós elemzések mindkét egytételes skála inkrementális erejét kimutatták. Következtetések: Az eredmények arra utalnak, hogy az egytételes mérőeszközöket érdemes számításba venni módszertani alternatívaként akkor, amikor kutatásokban a jóllét egyes dimenzióinak gyors, globális értékelésére van szükség.

Restricted access

Az álom- és éber világunk közötti kapcsok megtalálása számos kutatót inspirált már. Jelen cikkben egy olyan saját kutatásunkat ismertetjük, melynek célja az álmodás kontinuitás-elméletének empirikus vizsgálata és a teória pontosítása. A kontinuitás-elmélet szerint az álmok hű tükrei életünknek, személyiségünknek, gondolatainknak és a minket körülvevő környezetnek. A teória azonban meglehetősen általános szinten mozog, nem ad pontos predikciókat az éber és az álomvilág tartalmai között várható konkrét összefüggésekre vonatkozóan. Saját kutatásunk ezen hipotetikus kapcsolatok egy szeletének alapos feltérképezését tűzte ki célul: az életminőség és az álomtartalmak közti viszony megismerésére irányult. A vizsgálat során közép- és időskorú nők kéthetes álomnaplóinak tartalomelemzéséből nyert mutatókat vetettünk össze életminőségük számos dimenziójával. Ez utóbbi mérésére a WHOQOL-100 kérdőívet használtuk. Az álmok elemzése céljából a Hall és Van de Castle által speciálisan az álmokra kidolgozott tartalomelemző módszert alkalmaztuk. A korrelációs összefüggések feltárásán túl megvizsgáltuk azt is, hogy mely álomtartalmak képesek bejósolni az életminőség egyes tárgyköreit, valamint összehasonlításra kerültek az önmagukat betegnek valló nők álmai azokéval, akik egészségesként definiálták magukat. Az elemzésekből származó eredmények összecsengenek: az álombeli agresszív, barátságos, illetve szexuális interakciók mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya az éber életminőség érzékeny tükrének bizonyult. Továbbá az álmokban megjelenő kommunikációs eszközök száma és az ezekhez kapcsolódó cselekedetek mennyisége szintén az életminőség aktuális szintjének konzisztens álombeli jelzőjeként lépett fel. Eredményeink fő vonala támogatja az álmodás kontinuitás-elméletét, azonban az álombeli „pech” tartalma éppen ennek ellentmondó összefüggéseket mutat: ez a párkapcsolatban élők körében, valamint a magukat egészségesnek vallók körében bizonyult gyakoribbnak. A szerzők eredményeik értelmezése kapcsán saját feltételezéseiket is ismertetik.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Mátrai, Gusztáv Gulyás, Csaba Kunos, Ákos Sávolt, Emil Farkas, András Szollár, and Miklós Kásler

Az orvostudomány és az ipari technológiák fejlődésével az emlő jó- és rosszindulatú daganatainak sebészetében is megjelentek a minimálisan invazív eljárások. Az ilyen beavatkozásokról általánosságban elmondható, hogy jelentősen csökkentik az emlő és a mellkasfal hegeit, rövidebb hospitalizációval, kisebb fájdalommal járnak, de speciális, drága eszközigénnyel bírnak, a nyitott műtétekhez képest hosszabb műtéti időt igényelnek és jelenleg még pontos indikációs körük, onkológiai megbízhatóságuk nem igazolt. Az biztos, hogy a minimálisan invazív műtétek – akárcsak az egyéb sebészi szakterületeken – a „high-tech” eszközök révén fokozatosan elterjednek és idővel a rutin emlősebészet részét fogják képezni. A vákuumasszisztált hengerbiopszia terápiás indikációval képes az általában fiatalokat érintő benignus fibroadenomák szinte látható heg nélküli eltávolítására, míg az endoszkóposan asszisztált emlőműtétek során a bőrtakarékos, illetve emlőbimbó-megtartó mastectomia, az axillaris staging és a latissimus dorsi izomlebennyel történő rekonstrukció egyazon rövid hónalji behatolásból valósítható meg. Az egyre gyakoribb implantátumalapú emlő-helyreállító műtétek intrakapszuláris szövődményeinek (implantátum körüli folyadék, ruptura, kapszuláris kontraktúra) diagnosztikájára és kezelésére, valamint a bizonytalan szövettanú intrakapszuláris növedékek biopsziájára kiválóan alkalmasak az endoszkópos technikák. A rádiófrekvenciás tumorablatio szerepének megítélése az emlőben további tapasztalatszerzést szükségeltet, de a funkcionális képalkotó diagnosztika, valamint a tumorellenes gyógyszerek fejlődésével valószínű, hogy a jövőben a primer tumorok egy részénél a sebészi tumoreltávolítás kiváltására szolgálhat. A duktoszkópok árának csökkenésével a ductalis ágrendszer rutinszerű vizsgálata, az irányított microdochectomia, valamint a daganatos terminális ductolobularis egységek, illetve a „beteg lebeny” anatómiai egységként való célzott sebészi eltávolítása válhat kivihetővé. Jelen közleményükben a szerzők saját tapasztalataik ismertetése mellett a téma irodalmi áttekintését végzik, először magyar nyelven. Orv. Hetil., 2014, 155(5), 162–169.

Restricted access