Search Results

You are looking at 91 - 100 of 309 items for :

  • "fejlődés" x
  • All content x
Clear All

A természetes pedagógiáról

On natural pedagogy

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: György Gergely, Katalin Egyed, and Ildikó Király

Az evolúció során kiválasztódott fajspecifikus adaptáció eredményeképpen az ember sajátos hajlandóságot mutat arra, hogy spontán átadja releváns kulturális tudását fajtársainak, illetve hogy az ilyen tanítás tartalmát gyorsan és közvetlenül elsajátítsa egy erre a feladatra specializált társas tanulási rendszer, az úgynevezett természetes „pedagógia”segítségével (Csibra, Gergely, 2006). A pedagógiai tudásátadást sajátos kommunikatív jegyek váltják ki (úgymint szemkontaktus, kontingens reaktivitás, a dajkanyelv sajátos prozódiai mintázata és a saját néven szólítás). A csecsemők korai és speciális érzékenységet mutatnak az ilyen „osztenzív”jegyekre, amelyek azt a kommunikációs szándékot jelzik számukra, hogy a másik személy új és releváns tudást fog közölni a referensről. A természetes pedagógia elmélete új funkcionális értelmezési lehetőséget kínál egy sor olyan, az ontogenezis során igen korán megjelenő triádikus interakciós készségre, amelyben a csecsemő és a felnőtt egy általuk közösen figyelt referenciális tárgyról kommunikál. A ma uralkodó (mentalizációs) értelmezés szerint az ilyen triádikus interakciókban a csecsemő a másik személynek az adott tárgyra vonatkozó viselkedését a neki tulajdonított referenciális mentális állapotok (úgymint érzelmek, diszpozíciók vagy szándékok) segítségével értelmezi. Új kísérletünkben megvizsgáltuk - egymással szembeállítva a természetes pedagógia és a standard mentalizációs modell előrejelzéseit -, hogy egy osztenzív kommunikatív jegyeket alkalmazó kontextusban a tizennégy hónaposok miként értelmezik mások tárgyakra vonatkozó érzelemkifejezéseit. Végezetül röviden összefoglaljuk a természetes pedagógia elméletének újszerű implikációit a korai társas megismerés kialakulásának természetére és az emberi szociális és kognitív fejlődés empirikus kutatásának új irányaira nézve.

Restricted access

Háttér és célok

Az utóbbi években számos olyan kutatási beszámoló jelent meg, amely a szülők külső megjelenésének társas vonzódásra gyakorolt hatását vizsgálták felnőttek esetében. Jelen tanulmány célja megvizsgálni e jelenséget gyerekek esetében.

Módszer

Vizsgálatunkban számítógépes program segítségével kompozit arcokat módosítottunk úgy, hogy a kísérletben részt vevő 3 és 14 év közötti gyerekek szüleire hasonlítsanak. A képekből tablókat készítve a gyermekeket szimpátia alapján történő választásokra kértük meg. A gyerekek szüleikkel való kapcsolatát a Düss-mese teszttel, illetve az IPPA kérdőívvel vizsgáltuk.

Eredmények

A 11–14 éves gyermekek esetében azt találtuk, hogy az anyai elidegenedés alacsony foka, azaz a jó kapcsolat növelte az anyához hasonló kortárs választásának valószínűségét. Ez különösen a fiúkra igaz. Az óvodás és alsó tagozatos fiúknál a szülővel való jó kapcsolat ugyancsak fokozta annak esélyét, hogy az anyához hasonló gyermekarcot szimpatikusabbnak találják a kontrollnál. Ezzel ellentétben az ebbe a korosztályba tartozó lányoknál a jó kapcsolat csökkentette az anyához hasonló arcok választását.

Következtetések

Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a gyermekkorban szerzett tapasztalatok hatással vannak a gyermekek arcpreferenciáira, s ezek felnőttkorra is megmaradhatnak, befolyásolva az interperszonális döntéseket. Ennek egyik megjelenési formája lehet, hogy a felnőttek különböző szociális kapcsolataikban (például párválasztáskor) előnyben részesítik a szüleikhez hasonlító ellenkező neműeket. Mindennek hátterében evolúciós hatásokat sejtünk, azonban a vizsgálatunk során az egyes korcsoportok között talált különbségek arra utalnak, hogy a kognitív fejlődés sajátosságai is jelentős szerepet játszhatnak ezeknek a preferenciáknak a kialakulásában.

Restricted access

A klímaváltozás összetett jelenségének sajátossága, hogy az emberi jogokra gyakorolt negatív (és esetenként pozitív) hatásai térben és időben egyenlőtlenül oszlanak el, ráadásul többnyire kiszámíthatatlanok és esetlegesek. A klímaváltozás nem egyformán érint minden ökoszisztémát, és az ezekre épülő emberi társadalmak sebezhetősége is meglehetősen különböző. Így a környezeti változások különbözőképpen hatnak a mezőgazdaságból élőkre vagy a városokban élőkre; a szegénységgel küzdő embereket nagyobb mértékben sújtják, mint a biztosítással és az alkalmazkodáshoz szükséges pénzeszközökkel rendelkező gazdagabb embereket. A klímaváltozás jövőbeli hatásai (ezek jellege és mértéke) attól is függnek, hogy a gazdasági-társadalmi fejlődés milyen irányban halad, milyen gyorsan és milyen határozott intézkedések születnek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.

Restricted access

Jelen referátum Dr. Kunszt György 80. életévének betöltése alkalmából tudományos pályafutásának legutóbbi szakaszából az építési futurológia és ökológia területén végzett munkásságát tekinti át. Kunszt György meghatározó szerepet töltött be a CIB W82 - építési futurológiával foglalkozó - munkabizottság létrehozásában és munkájában. A CIB kereteiben sokat vitatott és a Római Klub által használt rendszerdinamikai eljáráshoz kapcsolódva Molnár László és Németh Sándor közreműködésével kidolgozott egy részletes építési, majd egy globális világmodellt. A CIB W82-es bizottság által 1995-ben indított „Fenntartható fejlődés és az építés jövője” c. projekt magyar nemzeti jelentését Kunszt György készítette el. A témakörhöz kapcsolódóan a 2000-ben indított „Építés és város vonatkozású fenntarthatósági indikátorok” c. EU tematikus hálózat előkészítését hazai részről Kunszt György végezte és a projekt aktív tagjaként tevékenykedett. Nevéhez fűződik az építés nemzeti fenntarthatósági prioritásait befolyásoló tényezők megállapítása, illetve a fenntartható építés követelményrendszerének tárgyszavas rendszerezése. A nemzetközi CRISP hálózat munkájához kapcsolódóan az ÉMI Kht. koordinációjával és az OM támogatásával egy hazai program is folyt a „fenntartható építés EU konform magyar indikátor rendszerének” kidolgozására. A program irányításában, illetve a témakör strukturálásában Kunszt György szintén meghatározó szerepet töltött be.

Restricted access

A talajosztályozás megújításáról szóló eszmecseréhez azzal kívántam hozzájá-rulni, hogy a legfontosabb összefoglaló munkák alapján elemeztem az osztályozás változásait 1961 és 1999 között.

Megállapítottam, hogy a jellegzetes talajtípusok esetében a talajosztályozás egy-értelműen a diagnosztikus szemlélet irányába fejlődött, amit JASSÓ és munkatársai-nak (1989) útmutatója jelenít meg leginkább. Ez a fejlődés nem volt egyenes vona-lú, nem volt megtorpanásoktól mentes, de a ténye egyértelműen igazolható. Véle-ményem szerint ezeket az eredményeket meg kell őrizni a megújuló talajosztályo-zásban is. Az átmeneti talajtípusok esetében azonban általában kevés támpontot találunk a korábbi osztályozási rendszerekben, ami a terepi munka során útmutatást adna arra vonatkozóan, milyen talajtulajdonság milyen értéke esetén hova soroljuk a talajunkat. Ebben a tekintetben tehát nagyon fontosak és előremutatóak azok a munkák, amelyeket FUCHS és MICHÉLI (2015), MICHÉLI és munkatársai (2015), valamint FARSANG és munkatársai (2015) publikáltak.

Egyetértek a kéziratom egyik bírálójával, hogy a talajosztályozás változásainak szakmai okait részletekbe menően, eredeti vizsgálatokra alapozott publikációkra hivatkozva kell bemutatni. Ez nem volt célja a jelenlegi dolgozatnak, de bízhatunk abban, hogy a vitacikk sorozat ezeket a szempontokat is felszínre hozza.

Restricted access

): Társadalmi-gazdasági fejlődés és a fiatal korosztályok bűnözése. In: A bűntett és büntetése . Gondolat Kiadó, Budapest, 197–284. Váradi Erika dr. (2001): A gyermek- és fiatalkori bűnözés – tendenciák, elméletek, okok

Restricted access

. Jánossy Ferenc (1963): A gazdasági fejlettség mérhetősége és új mérési módszere . Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. Jánossy Ferenc (1975): A gazdasági fejlődés trendvonaláról . Magvető Könyvkiadó, Budapest

Restricted access

Institute 1991 Hajnal, Klára (2004) A fenntartható fejlődés elméleti modellje és a fenntartható településfejlesztés elméleti

Restricted access

. The Politics of Sustainable Development. Theory, Policy and Practice within the European Union. Gordos, á. - Bartha, P. (2002): A fenntartható fejlödés célkitüzéseinek, stratégiai

Restricted access

resources and biological bases. Plant nutrition and plant protection (A természeti erőforrásokkal és a biológiai alapokkal összefüggő tennivalók. A növények táplálásának és védelmének feladatai) in Hungarian . In: A fenntartható fejlődés és a magyar

Restricted access