Search Results

You are looking at 91 - 100 of 134 items for :

  • "long-term experiment" x
  • All content x
Clear All

140 Zsigrai Gy.: (2001) The Effect of Artificial Fertilization on Some Chemical Properties of The Soil and on The Yield of Maize in Long-Term Experiments. (In. Ed. LAZÁNYI, J.: Sustainable

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: D. Latković, G. Jaćimović, M. Malešević, B. Marinković, J. Crnobarac, and V. Sikora

. 2000. Effect of crop rotation and fertilization on maize and wheat yields and yield stability in long-term experiment. European J. of Agron. 13 :225–244. Lap D. Effect of crop

Restricted access

Kádár, I. 1992: Principles and Methods in Plant Nutrition. RISSAC-HAS, Akaprint, Budapest. Kádár, I., Szemes, I. 1994: 30 Years of Long Term Experiment Nyírlugos. RISSAC-HAS, Budapest

Restricted access

Alföldi mészlepedékes csernozjom talajon beállított vetésforgó, trágyázási (N: 0, 120, 240; P 2 O 5 : 0, 90, 180 és K 2 O: 0, 90, 180 kg·ha -1 ) és öntözési (öntözetlen; öntözött: 2×50 mm) tartamkísérlet 20. évében vizsgáltuk a kezelések hatását a 0,01 mol kalcium-kloridban mérhető N-frakciók alakulására, kukorica monokultúrában. A 200 cm-es szelvény CaCl 2 -ban mért NO 3 -N, NH 4 -N, N org - és N össz -tartalmát Houba és munkatársai (1990) módszerével határoztuk meg. Főbb megállapításaink a következőkben foglalhatók össze: – A kalcium-kloridban mért N-frakciókkal jól nyomon követhető a kezelések hatása. Valamennyi frakció szignifikánsan növekedett a N-trágyázás hatására. – A termésadatokból és talajvizsgálatokból egyaránt kitűnik, hogy a 240 kg N·ha -1 adag már nem hasznosul. A talajszelvényben mért összes N-tartalom érzékenyen jelzi a N-felhalmozódást. – A NO 3 -N mélységi eloszlása jól jellemzi az öntözött és öntözetlen körülmények között tapasztalható eltérő kimosódási viszonyokat. Az öntözetlen parcellákon 200 cm-nél mértük a legnagyobb NO 3 -N értéket. Az öntözött parcellák NO 3 -N tartalma kevesebb, mint fele az öntözetlenének, és a felhalmozódási maximum mélyebbre tehető. – A vizsgálati eredmények összhangban vannak a korábbi hazai tapasztalatokkal. – A 0,01 mol CaCl 2 -os módszer előnyeként kiemelhető az ásványi formákon kívül meghatározható szerves N frakció jelentősége, amely alkalmas az eddigi trágyázási gyakorlatban figyelmen kívül hagyott könnyen mobilizálható N-tartalékok jellemzésére.

Restricted access

Összefoglalás

Tartamkísérletben, Hajdúságban (Kelet-Magyarország), csernozjom talajon vizsgáltuk eltérő évjáratok (2007. év = száraz, 2008. év = kedvező vízellátottságú) és egyes agrotechnikai tényezők (vetésváltás, trágyázás, öntözés) kölcsönhatásait adott őszi búza fajta (Mv Pálma) agronómiai tulajdonságaira és termésére. A levél- (lisztharmat-, DTR-, levélrozsda-fertőzöttség) és kalászbetegségek (kalászfuzárium-fertőzöttség) mértékét döntően a trágyaadagok határozták meg, melyet az évjárat, a vetésváltás és öntözés kisebb-nagyobb mértékben módosított. A búza állományok megdőlését a kedvező vízellátottságú évjárat (2008. év) és a nagyobb trágyaadagok (N150–200+PK) jelentősen növelték. Aszályos évjáratban az őszi búza maximális termése bikultúrában 5590 kg/ha, trikultúrában 7279 kg/ha (nem öntözött), ill. 7835 kg/ha és 8492 kg/ha (öntözött) volt. A kedvező vízellátottságú évjáratban a búza termésmaximuma bikultúrában 7065 kg/ha, trikultúrában 8112 kg/ha (nem öntözött), ill. 6882 kg/ha és 7874 kg/ha (öntözött) volt. Aszályos évjáratban az öntözés maximális terméstöbblete 2630 kg/ha (bikultúra) és 1579 kg/ha (trikultúra) volt. Az öntözés termésnövelő hatása csak megfelelő tápanyagellátás mellett érvényesült (a víz- és tápanyagellátás interaktív hatása). A trágyázás hatására aszályos évjáratban 2853–3698 kg/ha (nem öntözött) és 3164–5505 kg/ha (öntözött) terméstöbbletet kaptunk. Kedvező vízellátású évjáratban a trágyázás termésnövelő hatását alapvetően meghatározta a vetésváltás (bikultúrában 3990–4050 kg/ha, trikultúrában 524–884 kg/ha terméstöbblet). Az évjárat és vetésváltás befolyásolta az optimális NPK adagot. Száraz évjáratban bikultúrában az N150–200+PK, trikultúrában az N100–150+PK, kedvező vízellátottságú évjáratban pedig az N150+PK (bikultúra) és az N50+PK (trikultúra) trágyakezelés bizonyult optimálisnak.

Restricted access

1999 LXXXI 709 718 Blaskó, L., Czimbalmos, R., Tamás, J. (2003) Evaluation of a long-term experiment on a salt affected soil with

Restricted access

. 55. 175–182. Lehoczky, É. et al., 2006b. Comparative study of fertilization effect on weed biodiversity of long-term experiments with near field remote sensing methods. Z. für Pfl.krankheiten Pfl.schutz. 20

Restricted access

. Kukoricaszár és N-műtrágyázás hatása a kukorica (Zea mays L.) termésére és termésstabilitására monokultúrás tartamkísérletben. (Effect of maize stalks and N fertilisation on the yield and yield stability of maize (Zea mays L.) grown in a monoculture in a long-term

Restricted access

variability resulting from crop rotation and tillage system in a long-term experiment. Soil and Tillage Research. 106. (2) 227 – 240. Chapman, S. C. & Barreto, H. J., 1997. Using a chlorophyll meter to estimate

Restricted access

production and the effect and timing of irrigation in snap bean ( Phaseolus vulgaris var. Nanus) stands: results of a long term experiments. Acta Bot. Hung. , 48 , 311–321. McMichael B

Restricted access