Search Results

You are looking at 91 - 100 of 1,829 items for :

  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Nocturnal rodents should be assessed at an appropriate time of day, which leads to a challenge in identifying an adequate environmental light which allows animal visualisation without perturbing physiological homeostasis. Thus, we analysed the influence of high wavelength and low intensity light during dark period on physical exercise and biochemical and haematological parameters of nocturnal rats. We submitted 80 animals to an exhaustive exercise at individualised intensity under two different illuminations during dark period. Red light (> 600 nm; < 15lux) was applied constantly during dark period (EI; for experimental illumination groups) or only for handling and assessments (SI; for standard illumination groups). EI led to worse haematological and biochemical conditions, demonstrating that EI alone can influence physiological parameters and jeopardise result interpretation. SI promotes normal physiological conditions and greater aerobic tolerance than EI, showing the importance of a correct illumination pattern for all researchers that employ nocturnal rats for health/disease or sports performance experiments.

Restricted access

Actinomycetes, especially species of Streptomyces are prolific producers of pharmacologically significant compounds accounting for about 70% of the naturally derived antibiotics that are presently in clinical use. In this study, we used five solvents to extract the secondary metabolites from marine Streptomyces parvulus DOSMB-D105, which was isolated from the mangrove sediments of the South Andaman Islands. Among them, ethyl acetate crude extract showed maximum activity against 11 pathogenic bacteria and six fungi. Presence of bioactive compounds in the ethyl acetate extract was determined using GC-MS and the compounds detected in the ethyl acetate extract were matched with the National Institute of Standards and Technology (NIST) library. Totally eight compounds were identified and the prevalent compounds were 2 steroids, 2 alkaloids, 2 plasticizers, 1 phenolic and 1 alkane. Present study revealed that S. parvulus DOSMB-D105 is a promising species for the isolation of valuable bioactive compounds to combat pathogenic microbes.

Restricted access

The plasma level of endotoxin was determined in 116 healthy blood donors. After a routine physical and laboratory investigations the endotoxin level was determined with Limulus amebocyte lysate assay (LAL-test) by the chromogenic kinetic method of Bio-Whittaker Co. (USA). Its sensitivity was 0.005-50 EU/ml. The plasma level of endotoxin in most of the healthy donors was less than 1 EU/ml (in the range of 0.01-1.0 EU/ml), but always measurable. The average ±S.D. was 0.128±0.215 EU/ml. Because of the high standard deviation and high range of values, the data were distributed into two groups with the means of 0.05±0.022 EU/ml and 0.294±0.186 EU/ml. The difference between the groups was significant (p<0.001). In conclusion, endotoxin can be measured in plasma of healthy individuals.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Sadegh Toutounchi, Sławomir Poletajew, Ewa Krajewska, Łukasz Koperski, and Ryszard Pogorzelski
Restricted access
Interventional Medicine and Applied Science
Authors: Balázs Nemes, D. Görög, I. Fehérvári, T. Mándli, E. Sárváry, L. Kóbori, A. Doros, and J. Fazakas

Abstract

Portal vein reconstruction might be a challenge in certain cases of liver transplantation. The problem usually arises due to small vessels in pediatric transplantation and/or living related donor and split liver transplantation, or as a result of extensive PVT in adult recipients. Authors report a case of a 60-year-old alcoholic cirrhotic patient with reverse portal flow. The standard end to end portal anastomosis did not work well, so a mesoportal shunt with a donor iliac vein conduit was performed first, followed by a cavoportal hemitransposition. After unsuccessful attempts of providing good portal flow, the donor umbilical vein and the iliac conduit was used for portal flow reconstruction as meso-Rex graft. The patient has been doing fine for eight months after her liver transplantation. Unusual types of portal reconstructions consist of meso-portal, umbilico-portal, renoportal anastomoses that are primarily used as rescue techniques. However, it is rare that one has to use them sequentially in the same patient.

Restricted access

Abstract

Coronary angiography is currently the gold standard in the diagnosis of coronary heart disease. Selective coronary artery opacification provides invaluable information of the residual vascular lumen; however, the method itself has several limitations in terms of low resolution and lack of information about the adjacent tissues. Hence, several alternative methods have been introduced to improve the diagnostic value of cardiac catheterization. These include physiological measurements as well as auxiliary methods that provide more detailed anatomical information such as intravascular ultrasound imaging. Optical coherence tomography (OCT) is a novel method providing high-resolution imaging of the internal coronary surface and the underlying tissues. In this article, we review the background of optical coherence imaging, providing context to its applicability in relation to the current practice of coronary catheterization. Applicability of OCT is demonstrated by the presentation of the first case of coronary OCT in Hungary.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zalán Piski, Imre Gerlinger, Eszter Tóth, István Háromi, Nelli Nepp, and László Lujber

Absztrakt:

Bevezetés: Az endoszkópos melléküregműtétek során alkalmazott orrtamponáló módszerek hatékonysága máig ellentmondásos témakör az irodalomban. Célkitűzés: Egy új típusú, kitozánt tartalmazó orrtamponnak a gyógyulási folyamatra gyakorolt hatását vizsgáltuk állatkísérletes modellen. Módszer: Vizsgálatunkban 10 nyúlon standard nyálkahártya-sérülést okoztunk, kétoldali endoszkópos orrüregi beavatkozás során. Az egyik orrfélbe kitozán orrtampont helyeztünk, míg a másik orrfél tamponálás nélkül maradt. Az eredmények értékelése a posztoperatív 12. héten történt orrendoszkópos vizsgálatokkal, illetve szövetmintavétellel. A szövetmintákat pásztázó elektronmikroszkóppal is vizsgáltuk, ennek során a csillókkal nem rendelkező vagy elhalt hámsejteknek az épen maradt hámsejtekhez viszonyított arányát százalékban határoztuk meg. Orrendoszkópiával a nyálkahártya ödémáját, pörkösödését és az orrváladék jellegét, valamint az adhaesioképződés mértékét vizsgáltuk. A tünetek súlyosságától függően 0-tól 3-ig terjedő pontszámokat osztottunk ki Berlucchi és mtsai pontozási rendszerének módosításával. A magasabb pontszámok jelezték a kedvezőtlenebb állapotot. Eredmények: Az adhaesiót vizsgálva a nem tamponált orrfeleknél mindössze 1 pont adódott (átlag: 0,1; standard deviáció [SD]: 0,32), míg a tamponált oldalon egyáltalán nem jelentkezett ez a tünet. A nem tamponált orrfelek pörkösödése 1 ponttal bizonyult kevesebbnek (9, átlag: 0,90; SD: 0,74), mint a tamponált orrfélnél (10, átlag 1,00; SD: 0,82). Orrváladék és nyálkahártya-ödéma nem volt észlelhető. Az elektronmikroszkópos vizsgálat alapján a százalékos értékek átlaga a tamponált oldalon 22,06% (SD: 0,25), míg a nem tamponált oldalon 36,11% (SD: 0,48) volt. A különbségek nem érték el a szignifikancia szintjét (p = 0,806). Következtetés: A kitozántampon vizsgálata során egyik állatban sem tapasztaltunk műtéti szövődményt. A tamponált és a tampon nélküli orrfelek nyálkahártyájának gyógyulása között nincs szignifikáns különbség ezen állatkísérletes modell alapján. Orv Hetil. 2018; 159(47): 1981–1987.

Restricted access

Despite tremendous progress in the past few decades, certain important aspects regarding the diagnosis, therapy, and follow-up of colorectal cancer still remain unsolved. In our study we searched for biomarkers of the development of colorectal carcinoma, and performed gene expression analysis for colorectal disease classification. We have established that the oligonucleotide microarray analyses of biopsy samples wholly fulfill the Affymetrix quality requirements, are highly standard and reproducible and the Taqman Microfluidic Card System is suitable for high-throughput, quick and cost efficient real-time-PCR validation of gene expression changes. We have shown that the sequential overexpression of osteopontin and osteonectin mRNAs and proteins significantly correlates with the progression of the colorectal adenoma-dysplasia-carcinoma sequence. We have identified and validated ten novel markers with continuously increasing mRNA expression in line with the adenoma-dysplasia-carcinoma transition. We have identified the top 27, 13 and 10 genes associated with adenoma, colorectal cancer, and inflammatory bowel diseases.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A gyulladásos bélbetegség kezelésében alkalmazott tiopurinok (azatioprin és 6-merkaptopurin) metabolizmusában kulcsszerepet játszó tiopurin-S-metiltranszferáz enzim genetikai polimorfizmusa változó enzimaktivitást eredményez. A csökkent enzimaktivitás mieloszuppressziót, kifejezetten magas pedig hepatotoxicitást okoz standard tiopurindózis mellett. Négy allélvariáns (TMPT*2, TMPT*3A, TPMT*3B és TPMT*3C) felelős több mint 95%-ban a csökkent aktivitásért. Célkitűzés: A standard vagy csökkentett azatioprindózis ellenére is fellépő súlyos mellékhatások – úgymint csontvelő-depresszió, illetve hepatotoxicitás – gyakoriságának vizsgálata a fenti 4 variáns alléllal nem rendelkező gyulladásos bélbeteg gyermekeknél. Módszer: Retrospektív vizsgálat a Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján gondozott, azatioprinkezelésben részesülő gyulladásos bélbeteg gyermekeknél. Eredmények: A fenti kritériumoknak 51 beteg felelt meg (44: Crohn-betegség, 7: colitis ulcerosa; a fiúk aránya: 28/51; átlagéletkor a diagnózis idején: 12,4 év). Az azatioprinkezelést két beteg önkényesen elhagyta, egy betegnél súlyos pancreatitis, egy másiknál pedig kifejezett influenzaszerű tünetek miatt állítottuk le. A fennmaradó 47 beteg egyikénél sem jelentkezett májtoxicitás, mely közvetve kifejezetten magas tiopurin-S-metiltranszferáz-aktivitásra utal. Négy betegnél (8,5%) 1 mg/kg/nap-nál alacsonyabb azatioprindózis esetén is fennálló mieloszuppresszió miatt a kezelést le kellett állítani, s ezt követően maradéktalan volt a csontvelői regeneráció. A fennmaradó 43 betegnél 2,17 ± 0,31 mg/kg/nap (átlag ± SD) dózisú azatioprinkezelés mellett csontvelő-depressziót nem észleltünk. Következtetés: Tiopurinkezelés esetén még normális tiopurin-S-metiltranszferáz-genotípus mellett is mindenképpen szükséges a rendszeres laborkontroll a mieloszuppresszió kockázata miatt. Mivel a genotípus meghatározása a 4 leggyakoribb allélt érintette, ritkább variáns(ok) vagy egyéb enzim polimorfizmusa is állhat a fenti 4 csontvelő-depressziós eset hátterében. A tiopurinmetabolitok monitorizálása elengedhetetlen segítséget nyújt az egyénre szabott kezelésben, azaz az elérhető legkevesebb mellékhatás mellett az optimális dózis beállításában. Orv Hetil. 2019; 160(5): 179–185.

Open access

In this preliminary study, we determined the effect of a modified method involving the administration of two low doses of prostaglandin F (PGF) at an interval of 24 h on luteolysis in dairy cows, and compared it with the standard single-dose method. Twenty-six cows were assigned to three groups treated with two low doses (TLD group, n = 10), one standard dose (SD group, n = 10), and one low dose (OLD group, n = 6) on day 9 to 10 of the oestrous cycle (day 0 = the day of PGF administration). Their serum progesterone (P4) levels and corpus luteum (CL) sizes were measured daily from day 0 to 4 to assess CL regression. The results indicated that the proportion of complete luteolysis, indicating a P4 value ≤ 1 ng/mL on day 3, was higher in the TLD group (100.0%) than in the SD (60.0%) and OLD (66.7%) groups. Ultrasonically detected changes in the CL area correlated with the shifts in the P4 values in both the TLD and the SD groups. The remaining CL area was significantly smaller in the TLD group (17.8% ± 3.3%) than in the SD or OLD group on day 4. Thus, we concluded that the proportion of luteolysis in cows was increased with two low doses of PGF as compared to a single PGF dose, indicating the necessity of the second dose of PGF. However, further studies with larger sample sizes in the field are required.

Restricted access