Search Results

You are looking at 91 - 100 of 267 items for :

  • All content x
Clear All

Összefoglalás

Tenyészedény-kísérletünk 3. évében vizsgáltuk a bőrgyári szennyvíziszap-terhelés hatását az őszi árpa ásványi összetételére, valamint a kísérleti talajok (savanyú és karbonátos homok, ill. savanyú és karbonátos kötött talaj) cc. HNO3+cc. H2O2 feltárással becsült “összes” és az NH4-acetát+EDTA oldható B, Ba, Ni, Co és Cu elemtartalmak változására. Talajonként 0; 7,5; 15; 30; 60 g/kg iszapterhelést alkalmaztunk légszáraz tömegre számítva. A maximális 60 g/kg terhelés szántóföldön 180 t/ha légszárazanyag leszántását jelentené 6%-os tömegarányt képviselve a szántott rétegben. Az 5 iszapadag × 4 talaj = 20 kezelés × 4 ismétlés = 80 db edényszámot tett ki évente. Az edények alul lyuggatott 10 literes műanyagvödrök voltak. Levonható főbb tanulságok:

1. A talajok eredeti, cc. HNO3+cc. H2O2 feltárással becsült “összes” B, Ba, Ni, Co, Cu, Pb és As készlete, valamint az NH4-acetát+EDTA oldható Ba, Ni, Co, Cu és Pb tartalma egyaránt nőtt azok kötöttségével. Az iszaptrágyával bevitt B mintegy 80%-a, a Ba és Pb 40%-a, az As 20–25%-a a talajok átlagában NH4-acetát+EDTA oldható formában akkumulálódott. A kismérvű Cu-terhelés eredményeképpen a talajok “összes” és oldható Cu-tartalma igazolhatóan nem módosult, míg a Ni és Co elemeknél hígulás lépett fel a talajok Ni és Co tartalmában.

2. Az iszaptrágyázás hatására nőtt a tavaszi árpa szem és szalma termésének B-tartalma, míg a Co, Cu, Pb és As koncentrációja ugyanitt igazolhatóan nem változott. A Ba és Ni elemek mennyisége azonban csökkent a növényi szervekben. A B és a Ba főként a szalmában dúsult, nagyságrenddel meghaladva a mag koncentrációját. A Co is átlagosan négyszeres mennyiségben található a melléktermésben a szemhez képest. A Cu és a Ni többé-kevésbé egyenletesen oszlott meg a szemben és a szalmában koncentrációját tekintve.

3. A tavaszi árpa a vizsgált mikroelemekkel nem szennyeződött, összetétele alapján emberi és állati fogyasztásra alkalmas maradt. A növények szem és szalma termése 3–3,5-szeresére emelkedett, az iszapterhelés depressziót nem okozott.

Restricted access

Összefoglalás

Duna-Tisza közi meszes homoktalajon, az őrbottyáni kísérleti telepünkön beállított NPK műtrágyázási tartamkísérlet 27. évében, 1997-ben vizsgáltuk a kezelések hatását a köles fejlődésére, termésére, elemösszetételére, valamint a talaj AL-oldható PK-tartalmának változására. A termőhely talaja a főbb tápelemekkel (NPK) gyengén ellátott, a szántott réteg 1% körüli CaCO3-ot, valamint humuszt tartalmaz. A szántott réteg alatti rész erősen karbonátos. Az agyagos rész a talajprofilban 5–10% között változhat. A talajvíz 8–10 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. A műtrágyákat pétisó, szuperfoszfát és kálisó formájában adagolhatunk. A N-t megosztva fele ősszel és fele tavasszal, a PK trágyákat ősszel szántás előtt szórtuk ki. A kísérletből levonható tanulságok:

1. A 80 kg/ha/év N-adag, valamint a 120 mg/kg körüli AL-K2O és a 200 mg/kg AL-P2O5 ellátottság felett igazolható terméstöbbletek már nem jelentkeztek. A kontroll parcellák szem- és szalmatermését az NP-trágyázás megkétszerezte. A pótlólagos K-trágyázással a szalma tömege tovább nőtt, 3–3,5-szeresére emelkedett.

2. Az NP-trágyázás serkentette a N, P, Mg, Ca, Mn, valamint gátolta a Zn beépülését a szalma szöveteibe. A javuló K-kínálattal nőtt a K %-a, ill. csökkent az antagonista Ca és Mg felvétele. A szemtermésben a kezeléshatások kevésbé jelentkeztek. Az NP-trágyázással itt is nőtt a N és Mn koncentrációja, ill. a P-Zn antagonizmus eredőjeként gátolt volt a Zn felvétele. Döntően a szemben akkumulálódott a N, P és Zn, míg a többi 7 vizsgált elem a szalmában mutatott nagyobb mennyiségeket.

3. Az 1 t szem + a hozzátartozó melléktermés ún. fajlagos elemtartalma a kísérleti vi-szonyok között 50 kg N, 51 kg K (61 kg K2O), 15 kg Ca (21 kg CaO), 10 kg Mg (17 kg MgO) és 8 kg P (18 kg P2O5) mennyiségnek felelt meg. Ez mintegy 50%-kal több P, 70%-kal több N és Mg, 200%-kal több K és 260%-kal több Ca felvételét tükrözi, mint a kedvező évben ugyanezen fajtánál csernozjom talajon kapott és a hazai szaktanácsadásnak ajánlott irányszámok. Az extrém körülmények között, kis terméssel nyert, luxusfelvételt tükröző fajlagos értékek nem adhatnak azonban útmutatást a tervezett termés elemigényeinek számításához.

Restricted access

. Bull. 44 1 14 Mishra, B., Sharma, P. K., Bronson, K. F. (2001): Decomposition of rice straw and

Restricted access

. Soil Organic Matter 1987 Uhlen, G., 1991. Long-term Effects of Fertilizers, Manure, Straw and Crop Rotation on Total-N and

Restricted access

Abera T.— Belissa M.: 2005. Effects of precursor crops and management levels on the straw and grain yield of wheat at Horro highland, Western Oromiya. Acta Agronomica Hungarica vol 53 no 3 273–282 pp

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: Marianna Makádi, Attila Tomócsik, Viktória Orosz, Zsolt Bogdányi, and Borbála Biró

Banik S — Nandi R (2004): Effect of supplementation of rice straw with biogas residual slurry manure on the yield, protein and mineral contents of oyster mushroom. Industrial Crops and Products, vol. 20: 311–319 pp

Restricted access

A tenyészedényes kísérletünket a DE AGTC MÉK Agrokémiai és Talajtani Intézet tenyészházában állítottuk be 2010. május 27-én. A kísérletben Debrecen-Látókép környékéről származó mészlepedékes csernozjom vályogtalajt alkalmaztunk, amely az alábbi jellemzőkkel rendelkezett: KA: 37,5; leiszapolható rész: 51%; pH(KCl): 5,5; pH(H2O): 6,6; Hu%: 2,8; AL-P2O5: 140 mg·kg-1; AL-K2O: 316,3 mg·kg-1. Az adatok alapján a kísérleti talaj gyengén savanyú, vályog kötöttségű, közepes nitrogén- és foszfor-, valamint jó kálium-ellátottsággal rendelkezett. A kísérletben kontroll-, műtrágya-, valamint szalmakezelést alkalmaztunk, melyeket bizonyos kombinációkban három különböző baktériumkészítménnyel (Bactofil A, EM-1, Microbion UNC) egészítettünk ki. A kísérletet három ismétlésben véletlenblokk elrendezésben állítottuk be. A tesztnövény angolperje (Lolium perenne L.) volt. A kísérlet kezdetétől számított 8. héten a talaj-, valamint a növényminták begyűjtésére került sor. Meghatároztuk a növényminták száraztömegét, a növény foszfor- és káliumtartalmát, valamint a talajminták nitrát-, valamint AL-oldható foszfor- és káliumtartalmát. Eredményeink alapján főbb megállapításaink a következők: – Az angolperje száraztömegét a műtrágyakezelés szignifikánsan növelte. A hatás a tápelem-ellátottság javulásával magyarázható. – A növény foszforkoncentrációja a műtrágyázás következtében csökkent, amelyet a hígulási effektussal magyarázhatunk. – A növény káliumkoncentrációját a műtrágya-, valamint a műtrágya+baktériumtrágya kezelések szignifikánsan serkentették. – A talaj nitráttartalma szignifikánsan növekedett a műtrágyakezelés kivételével minden kezelésben. – A talaj AL-P2O5-tartalma az NPK-műtrágyázás és az EM-1 kezelés következtében statisztikailag igazolható mértékben megnövekedett, míg az AL-K2O-tartalom kizárólag a szalmakezelés hatására nőtt. A baktériumkészítmények önmagukban alkalmazva általában nem eredményeztek jelentős változást a vizsgált paraméterekben, azonban a készítmények szerves/ásványi anyagokkal kombinált adagolása esetében különböző mértékben befolyásolták a vizsgált mutatókat.

Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: L. Veress, Zs. Tasi, T. Pécsi, S. Babik, Irén Horváth, and K. Magyar

In a Prolific Merino nucleus herd of 200 ewes the ovulation rate (OR) test results obtained in 169 animals between 1988 and 1993 were compared with those of 113 ewes from the same herd in 1996. Whereas earlier the ratio of individuals showing an OR ≥ 4 was only 32%, that of the group checked in 1996 was 59%. This increase could be attributed to 40 ewes, both of whose parents had proven to be homozygous carriers of the prolific gene. To develop the Prolific Merino breed, 21 Booroola Merino rams were imported from New Zealand, and mostly their frozen semen was used. Of these rams, one was not a prolific gene carrier, 8 were homozygous carriers, 10 were heterozygous carriers and two had not been identified yet. Of the 36 home-bred rams, 9 proved to be homozygous by parents, 11 heterozygous, 8 homozygous, one proved to be a non-carrier, and 7 rams and their frozen semen were to be progeny tested. Six thousand doses of frozen semen from a total of 33 animals (16 imported rams and their 17 home-bred offspring) are stored in plastic straws. Sixty-three % of this is semen reserve from rams of the FecBFecBgenotype, belonging to 10 ram lines. The remaining 37% is gene reserve intended for creating homozygous ram lines. Only one ram (no. 3244) was bought for the nucleus herd, the other ram lines were introduced into the herd by assortative mating, using intrauterine insemination. The average conception rate found after 472 intrauterine inseminations was 53% with large (occasionally 10-100%) individual ram differences.

Restricted access

Karbonátos Duna–Tisza közi homoktalajon vizsgáltuk a 0, 30, 90 és 270 kg·ha-1 mikroelem-terhelés hatását az őszi árpára. A mikroelemek sóit egy ízben, a kísérlet indulásakor (1995 tavaszán) szórtuk ki Cr2(SO4)3, K2Cr2O7, CuSO4, Pb(NO3)2, Na2SeO3 és ZnSO4 formájában. A 6 elem×4 terhelés = 24 kezelés×3 ismétlés = 72 db (egyenként 7×5 = 35 m²-es) parcellát jelentett. A termőhely a homoktalajokra jellemzően rossz vízgazdálkodású, aszályérzékeny és a főbb tápelemekkel (NPK) gyengén ellátott. A szántott réteg 0,7–1,0% humuszt, 2–3% CaCO3-ot tartalmaz, a talajvíz 5–10 m mélyen található. Alaptrágyaként 100–100–100 kg·ha-1 N, P2O5 és K2O hatóanyagot alkalmaztunk évente az egész kísérletben. A főbb eredmények: – A májusi és júniusi aszályos időjárás eredményeképpen kis termések képződtek. A szennyezetlen talajon 1,8 t·ha-1 körüli őszi árpa szemtermést kaptunk, az aratáskori összes föld feletti légszáraz biomassza alig haladta meg a 3 t·ha-1 mennyiséget. A kísérlet 6. évében a 270 kg·ha-1 Se- és Zn-terhelések utóhatása bizonyult toxikusnak. Depresszió döntően a generatív fázisban jelentkezett, a szemtermések 60–70%-kal csökkentek. – A Cr(III)-kezelésben a szalma és a szem Cr-tartalma egyértelműen, igazolhatóan nem nőtt a terheléssel. A Cr(VI)-kezelésben a mérsékelt akkumuláció már igazolható volt. Pb-akkumuláció csak a szalmában volt bizonyítható, a szemben szennyezett talajon is a 0,1 mg·kg-1 méréshatár alatt maradt. A Cu a kontrollhoz képest 2–2,5-szeresen dúsult átlagosan. A Zn-tartalom a szalmában 6-szorosára, a szemben 3-szorosára nőtt, míg a Se hiperakkumulációt jelzett mindkét növényi részben (470-szeres koncentrációnövekedéssel). A mag emberi fogyasztásra alkalmatlanná vált a Se- és az erősebben szennyezett Zn-kezelésekben, míg a melléktermés takarmányozásra a szelénnel kezelt talajon. – Szennyezett talajon a maximális elemfelvétel (g ha-onként) az alábbi volt aratáskor: Se 243, Zn 81, Cu 10, Cr és Pb 6. Változatlan viszonyokat feltételezve a Se esetében 1111, a Zn-nél 3300, a Cu esetén 27 ezer , valamint a Cr és Pb esetén 45 ezer felvételi évre volna szükség a talaj ilyen módon való megtisztításához, a fitoremediációhoz. – Az őszi árpa fajlagos (1 t szem + a hozzá tartozó melléktermés) elemtartalma 28–13–28–9–7 = N–P2O5–K2O–CaO–MgO kg·t-1 volt a kísérletben. Adataink iránymutatóul szolgálhatnak a növény elemigényének számításakor a szaktanácsadásban. – A talajvizsgálatok szerint a szennyezett talajon az NH4-acetát+EDTA-oldható Cr a 0–30 cm-es feltalajban dúsult a Cr(III)-kezelésben, míg a Cr(VI)-kezelésben a Cr maximumát már 260 cm alatt találtuk és az egész szelvény szennyeződött. A Cu, Pb és Zn szintén a feltalajban dúsult, tehát a bevitel helyén maradt a kísérlet 6. éve után is. A vízoldható Se a Cr(VI)-hoz hasonlóan az egész 0–290 cm-es rétegben nyomon követhető volt, de a kilúgzás teljes zónáját a mintavétel nem tudta feltárni.

Restricted access

Sperm samples were collected from the epididymides of 11 hunter-killed stags (Cervus elaphus hippelaphus) within 2 to 17 h post mortem in September 1991. Progressively motile spermatozoa were diluted and deep-frozen in tris-yolk extender by a procedure routinely used for bovine semen. The pre-freezing motility of spermatozoa from 6 stags was higher than 80%, while the sperm of 5 animals was found to be unsuitable for dilution. In the post-thawed sperm of six stags 40-50% of the spermatozoa showed progressive motility and the number of viable spermatozoa ranged from 8.6 to 26.7 × 106 per 0.25 ml straw. Two years later, three hinds were superovulated by the use of a progesterone-releasing intravaginal device (CIDR type G, Carter, Holt Harvey Plastic Products Group Ltd., Hamilton, New Zealand) for a period of 14 days and with follicle stimulating hormone (Folicotropin inj., Spofa, Prague). Each hind was inseminated artificially 60 h after the withdrawal of CIDR with thawed sperm injected into the uterus via the vagina. Seven days later the uteri were flushed out, as a result of which 3 early blastocysts + 1 ovum, 3 morulae + 4 ova, and 1 morula + 7 ova, respectively, were recovered from the three hinds. Deer embryos were frozen according to a glycerolbased freezing protocol. A further two years later two hinds were oestrussynchronised with CIDR type G and 300 IU PMSG (Folligon inj., Intervet, NL), and two of the thawed embryos were transplanted into two recipient hinds 7 days after heat. One of these gave birth to a normal stag fawn in June 1996. This was the first deer born in Hungary from embryo transfer. The results obtained indicate that sperm from top stags shot in the course of hunting can prove useful for the preservation of genetic material or in the development of the farmed deer system.

Restricted access