Search Results

You are looking at 101 - 110 of 940 items for :

  • Medical and Health Sciences x
  • All content x
Clear All

Absztrakt

Bevezetés: A dadogás témakörével összefüggő analitikus és rendszerszemléleti elméleteket számba véve szükségessé vált azok aktualizálása. Célkitűzés: A vizsgálat célja, hogy rámutasson olyan összefüggésekre, amelyek a frusztrált megkapaszkodás ösztönéből eredeztethetők, ám jelenünkre új kontextusba helyezhetők. Módszer: 48 dadogó személynél két kérdőívet alkalmaztunk. A Rosenberg-féle Önértékelési Skála a gyermekek magukról alkotott képét, a Gyermek Multidimenzionális Szorongás Skála szorongásuk mértékét mutatja meg. Az első kitöltés során magukra vonatkoztatva, a második során egy hétköznapi, ép beszédű emberre gondolva kellett kitölteniük azokat. Eredmények: Beigazolódott az a hipotézis, amely szignifikáns szerepet tulajdonít a dadogók önértékelésében a beszédzavaruknak. Eszerint szorongásuk szignifikáns fokát teszi ki a deficitjük. Nem várt eredmény, hogy a lányok a fiúkhoz közel hasonló szorongásszintet tulajdonítanak az ép beszédű embereknek, valamint a másokra vonatkoztatott önértékelésszintben sincs szignifikáns különbség közöttük. Következtetések: Az evolúciós pszichológia tézise szerint a nők mint családösszetartók számára fontosabb a beszéd adekvát használata. Mindez eredményezheti, hogy a dadogásra kardinális mértékű hátráltató tényezőként tekintenek. Orv. Hetil., 2016, 157(21), 825–829.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Balázs Dezsényi, Bálint Gergely Szabó, József Danka, László Ocskay, László Bor, András Csepregi, Edit Babarczi, Edina Petrovicz, and József Budai

Absztrakt:

Vizes hasmenés és izomfájdalmak miatt vettünk fel infektológiai osztályunkra egy 41 éves nőbeteget a téli évszakban, aki a panaszok kezdete előtt családi disznótoron vett részt, ahol mások is megbetegedtek. Fizikális vizsgálattal periorbitalis ödémát és myalgiát tapasztaltunk. Laboratóriumi vizsgálattal eosinophiliát, hypalbuminaemiát, kreatin-kináz- és laktát-dehidrogenáz-emelkedést észleltünk. A fizikális és laboratóriumi vizsgálati eredmények az epidemiológiai adatok ismeretében trichinellosisra utaltak, ezért albendazol adását kezdtük. A 22. napon post infectionem levett savó szerológiai vizsgálata trichinellosis irányába kétes pozitív eredményt adott, ezért és a kezelés ellenére fennálló tartós láz miatt izombiopsziát végeztünk. A szövettan által leírt granulomatosus myositis és a 62. napon post infectionem megismételt szerológiai vizsgálat végül igazolta a trichinellosist. A kórlefolyás során szívizom-érintettségre utaló troponin-I-kiáramlást tapasztaltunk, amit myocarditisre jellemző klinikai tünet, illetve EKG-eltérés nem kísért. Közel száz évvel ezelőtt hasonló kezdetű esetleírással találkozhatunk, a trichinellosis akkor öt halálos áldozatot követelt. Orv Hetil. 2019; 160(24): 952–957.

Restricted access

Absztrakt:

Egy hétéves leánygyermek az alsó állcsont lingualis felszínén szimmetrikusan elhelyezkedő, fájdalmatlan, diffúz, nem gyulladásos eredetű ínyduzzanat miatt került a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikájára. A családi kórtörténetből kiderült, hogy a páciens édesanyja és testvére Recklinghausen-kórban szenved, a neurofibromatosis-1 (NF1) jellegzetes bőrtüneteivel. Mindketten tagjai a Nemzeti NF Regiszternek. Az extraoralis vizsgálat során a mandibula protrusiója volt észlelhető. Az intraoralis vizsgálatkor az íny mindkét állcsonton buccalisan teljesen ép és gyulladásmentes volt. A páciensen a neurofibromatosis (NF1) egyéb jellegzetes bőrtünetei nem voltak észlelhetők. Szülői beleegyezéssel lokális érzéstelenítés mellett került sor a lingualis szövetszaporulat sebészi eltávolítására és ennek hisztológiai vizsgálatára. A szövettani vizsgálat igazolta a solitaer neurofibroma diagnózisát. A posztoperatív gyógyulás zavartalan volt. A páciens fiatal életkorára, valamint az elváltozás nem in toto eltávolítására való tekintettel a gyermeket folyamatosan ellenőrizzük. Másfél évvel a műtétet követően recidíva nem lépett fel. A panoráma-röntgenfelvételen az életkornak megfelelő vegyes fogazatot és a zavartalan fogváltás jeleit észleltük, egyéb kóros skeletalis elváltozás nélkül. Nagyon ritka, hogy egy genetikailag igazolt Recklinghausen-kórban szenvedő családban egy hétéves páciens szájában hisztológiailag igazolt bilateralis gingivalis neurofibroma fejlődjön ki, egyéb jellegzetes bőrelváltozások nélkül. Eddig ilyen esetet az elérhető nemzetközi irodalomban nem véltünk felfedezni. Orv Hetil. 2020; 161(22): 924–930.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Mária Csóka, Sándorné Molnár, Éva Kellős, and Gyula Domján

Absztrakt

Bevezetés: A Parkinson-kór becslések szerint több mint 6,3 millió embert érint a világon. Ezek többségének és hozzátartozóinak egyedül kell megbirkóznia a gyógyszerszint-ingadozások motoros következményeivel és az anti-Parkinson-gyógyszerek pszichotikus mellékhatásaival. Nemritkán még az ellátók számára is gondot jelent a fellépő problémák helyes értelmezése és menedzselése. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a Parkinson-kóros betegek igényeinek rendszerezett áttekintését és ezek alapján egy bizonyítékokra épülő komplex Parkinson ápolási-gondozási modell kidolgozását. Módszer: A jelentkező igények meghatározásánál a szerzők egy idős, 28 éve Parkinson-kóros beteg többéves megfigyelése során szerzett tapasztalatokra támaszkodtak. A Parkinson ápolási-gondozási modellben a betegség specifikumaihoz illeszkedő multidiszciplináris ellátási keretrendszert fogalmaztak meg, amely meghaladja a standard ápolási modellek korlátait. Eredmények: A modell tartalmazza az egyes betegek köré szerveződő kooperatív problémamegoldási folyamat leírását és a betegek lehetséges problémáinak individualizált megoldására vonatkozó javaslatokat. Következtetések: A modell alkalmazása javíthat a Parkinson-kóros betegek életminőségén és megkönnyítheti az érintett családok életét, feltéve, ha a családok tisztában vannak az új ellátási forma előnyeivel. Orv. Hetil., 2016, 157(22), 855–868.

Open access

Cytolethal distending toxins (CDT) represent an emerging toxin family, widely distributed among pathogenic bacteria. The cdtABC genes in E. coli are either part of the genome of prophages, plasmid or pathogenicity island. In order to investigate the stability and the transfer potential of cdt-IV genes cdtB gene was replaced by chloramphenicol (Cm) resistance encoding cat gene in the avian pathogenic E. coli (APEC) strain E250. After consecutive passages in non-selective medium at 37 °C 7.6% (219/2900) of the investigated colonies of E250::cat strain became Cm-sensitive (CmS). To reveal deletion mechanism 177 CmS colonies were investigated for presence of cdtA, cdtC and cdtC associated gene by PCR. One hundred and sixteen colonies of the CmS colonies (65.5%) showed partial or complete deletion in the cdt-IV region. Progressive loss of the upstream genes of the cdt cluster in E250 compared to other CDT-IV producing APEC strains and the fact that all the potential deletion patterns were identified, suggests the presence of an unstable hitherto unknown genomic region. The failure of in vitro transfer of cdt genes into a porcine EPEC E. coli strain suggests that the deletion of cdt-IV flanking genes alone do not promote the spread of cdt-IV.

Restricted access

Abstract

Chronic hepatitis B virus (HBV) carriers may develop hepatocellular carcinoma (HCC) by a wide range of mechanisms including angiogenesis. We show that HBV replication induces the expression of angiogenic proteins interleukin 6 (IL6) and cyclooxygenase-2 (Cox2). Interestingly, ibuprofen (a Cox2 inhibitor) is found to attenuate the levels of IL6 and Cox 2 which are induced by HBV replication.

The mechanism of attenuation of angiogenic proteins by ibuprofen was further investigated. Our results show that HBx is involved in the increase of the expression of Cox2 through the NFκB pathway. However, the expression of Cox2 is decreased when the HBx-expressing cells are incubated with ibuprofen. The contrasting effect of HBx on Cox2 is found to be determined by differential dimer formation among the members of the NFκB family of proteins, including NFκB, RelA, and C-rel. Specifically, HBx alone results in dimer formation between NFκB and RelA, while the combined presence of HBx and ibuprofen leads to the formation of NFκB and C-rel. Additional information on the interaction network involving HBx, ibuprofen, and NFκB pathways is revealed by two-dimensional liquid chromatography-tandem mass spectrometry proteomics analysis. Taken together, our findings provide new insights on the angiogenesis induced by HBV replication.

Restricted access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors: Farnaz Zahedi Avval, Shadi Shomali, Mohammad Nadri, Reza Boostani, Lida Jarahi, and Masoud Youssefi

ST2 is a member of IL-1 receptor family expressed on Th2 cells and regulates Th2 responces. The gene of ST2 encodes soluble ST2 (sST2) and the transmembrane ST2 (ST2L) isoforms through alternative mRNA splicing. The discovery of IL33/ ST2 signaling pathway, has drawn a great scientific attention to this system. sST2 has been shown to be an indacating factor in various infl ammatory conditions. This study aims to evaluate serum sST2 levels in HTLV-1 infected patients. This study included 49 HTLV-1 seropositive cases of which 14 were sympthomatic. Controls consisted of 30 healthy volunteers. sST2 level was measured using a quantitative ELISA assay and the results of the study groups were compared. Corroborating the previous reports, sST2 was lower in females (P = 0.003). The sST2 levels was slightly increased in HTLV-1 patients, though such increase was not statistically significant (P = 0.91), in addition sST2 level did not correlate significantly to the disease duration (P = 0.78). Despite some other chronic viral infection, HTLV-1 seems not to induce high serum sST2. However owing to relatively high normal variation of sST2 levels and rather small sample size, we stongly recommend further reseach with preferably larger sample size to evalute sST2 in HTLV-1 infected patients.

Restricted access

Reports published in recent years on the increased risk in the Baltic Sea of fish infection with larvae of nematodes potentially pathogenic to humans have prompted a study of European smelt Osmerus eperlanus with respect to the presence of these parasites in the Vistula Lagoon. Additionally, samples of this fish from Lake Hańcza were comparatively considered. The body cavity, the surface of internal organs, the alimentary tract and the swimbladder of fish from two environmentally different water bodies were taken into account in the analysis. Only the tapeworm Proteocephalus longicollis was found in the alimentary tract of the fish from Lake Hańcza. Depending on the period of study, the prevalence ranged from 60% to 100%, and the mean intensity from 11.5 to 42.0. The helminth fauna of smelt from the Vistula Lagoon was more diverse: Cystidicola farionis occurred with a prevalence from 25.9 to 75.0% and a mean intensity of infection from 2.7 to 66.0%, Proteocephalus longicollis and cystacanths of Corynosoma with a prevalence ranging in different years from 12.0 to 44.0% and from 14.8 to 50.0%, respectively. Zoonotic parasites, such as nematode larvae of the Anisakidae family (Contracaecum sp., Anisakis simplex), occurred in the intestine with a prevalence of 31%, 72% and 22% in consecutive years of the study.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Sohajda, Márta Hódos, and László Módis

Absztrakt:

A Wilson-kór autoszomális recesszív öröklésmenetet mutató, kóros rézfelhalmozódással járó anyagcsere-betegség. Tanulmányunkban egy családról számolunk be, amelyben a 6 gyermek közül két nő és egy férfi esetében jelentkezett a betegség. Míg a két nőnél szemészeti tünetek nélkül csak májérintettség volt észlelhető, addig a fiatal férfinál pszichiátriai és szemészeti eltérés volt kimutatható. Ismertetjük a klasszikus Kayser–Fleischer-gyűrű képét mutató cornealis elváltozásról modern vizsgálómódszerekkel (az elülső szegmentum optikaikoherencia-tomográfiája, corneatopográfia, endothelmikroszkópia) nyert adatokat. Felhívjuk a figyelmet a szemészeti vizsgálat fontosságára, amely segíthet a pontos diagnózis felállításában. Orv Hetil. 2019; 160(14): 555–557.

Open access

Absztrakt:

A primer immunhiányos betegségekben az immunrendszer hibás működését genetikai eltérés okozza. A kezelőorvos a klinikai tünetek, jelek, a családi anamnézis és a kórokozó-kimutatás eredményei alapján veti fel a lehetséges diagnózisokat. A gyanú igazolásához nagy segítséget ad, ha az érintett immunológiai funkció in vitro diagnosztikai módszerekkel tesztelhető. A közlemény az antitestválasz, a T-sejtek, a phagocytafunkció, a komplementszisztéma és a veleszületett immunrendszer egyéb elemeinek vizsgálatára alkalmas szűrő, megerősítő és betegségspecifikus laboratóriumi módszereket foglalja össze, nem taglalva a végső diagnózist megadó genetikai teszteket. Orv Hetil. 2018; 159(49): 2087–2094.

Restricted access