Search Results

You are looking at 101 - 110 of 309 items for :

  • "fejlődés" x
  • All content x
Clear All

for the third Millennium . New York: Harper, Collins. Magyarul: Csíkszentmihályi M. (2011). A fejlődés útjai . Budapest: Nyitott könyvműhely. Csikszentmihalyi, M. (2003). Good Business: Flow, Leadership and the Making of

Restricted access

. Bartke István (1996): A települések és a fenntartható fejlődés. Magyar Tudomány, 9. 1045-1056. A települések és a fenntartható fejlődés. Magyar Tudomány

Restricted access

/12, 962 – 987 . I. Lengyel 2003 Verseny és területi fejlődés JATEPress Szeged

Restricted access

Bulla, Miklós — Guzli, Piroska: A fenntartható fejlődés indikátorai. In: Bulla, Miklós — Tamás, Pál (eds.): Fenntartható fejlődés Magyarországon. Jövőképek és forgatókönyvek . ÚMK, Budapest 2006. 235–256. Guzli

Restricted access

A verőereket szisztémásan érintő atheroscleroticus folyamat jellemzői az időben elhúzódó progresszivitás mellett a hirtelen kialakuló, trombózissal, embolizációval kapcsolatos érelzáródások is. A különböző lokalizációjú perifériás artériás érbetegség fulmináns formája igen súlyos klinikai tünetek kíséretében manifesztálódik. A gyors diagnosztikát követően az érsebész, a radiológus és az angiológus belgyógyász konzultációja utáni terápiában manapság egyre markánsabb hely illeti meg a lokális thrombolysist. A módszer lényege a thrombusba helyezett katéteren keresztül infúzióban elnyújtottan adott szöveti plazminogén aktivátor thrombolyticus hatásának kihasználása. A revascularisatiós eredmény angiográfiával ellenőrizhető. A szerzők bemutatják a lokális thrombolyticus kezelés indikációit és kontraindikációit perifériás artériás érbetegségben, majd két saját esetük rövid prezentálásával is alátámasztják a kérdés aktuális fontosságát. Diszkutálják a nemzetközi szakirodalom adatait, melyek általános megállapításaként az hangsúlyozandó, hogy a lokálisan alkalmazott thrombolysis egyenértékű az érsebészeti beavatkozással. Bizonyos helyzetekben, igen komplex okokkal kapcsolatban az elsőként választandó kezelési eljárásként ajánlható. A téma feldolgozásakor levonható legfontosabb tanulságok, a jövőbeli fejlődés várható útjainak bemutatásával zárul a referátum.

Restricted access

Absztrakt

Az antithromboticus gyógyszeres kezelés napjaink gyakorlati medicinájának egyik fontos, de sokszor bizony eléggé faragatlan talpköve. Az antithromboticus szerekkel kezelt betegek kíméletlenül megjelennek olyan kollégáink gyakorlatában is, akik nem feltétlenül a terület szakértői. Ráadásul az ezredfordulót követően a vérlemezkegátló és antikoaguláns gyógyszereknek új és újabb molekulái kerültek használatba, sokszor kombinációban. A betegek számára ez az ugrásszerű fejlődés fontos volt, hiszen a szívbetegségek gyógyszeres és legújabban eszközös antithromboticus kezelése nyitotta meg az utat a kardiológia sok modalitásának fejlődéséhez. Sokáig a bevált „négyes” (heparin, kumarin, aszpirin és clopidogrel) elemeinek kombinálása jelentette a fejlődést. Időközben azonban új szerek, többek között direkt hatású orális antikoagulánsok bevonására is sor került. Itt az ideje felzárkóznunk az új antikoagulánsok használatának terén, tekintet nélkül arra, hogy az orvoslás mely területén dolgozunk. Orv. Hetil., 2016, 157(38), 1507–1510.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Katalin Koczok, Anna V. Oláh, Gabriella P. Szabó, Éva Oláh, Olga Török, and István Balogh

Absztrakt

A Smith–Lemli–Opitz-szindróma monogénes, autoszomális recesszív módon öröklődő, mentális retardációval járó többszörös malformatiós szindróma. A kórkép kialakulását a koleszterin-bioszintézis utolsó lépését katalizáló enzim, a 7-dehidrokoleszterin-reduktáz defektusa okozza. A szerzők a nemzetközi irodalom áttekintésével a szindróma patofiziológiájáról, epidemiológiai vonatkozásairól, klinikai megjelenéséről (tünetek, intellektus, fejlődés, életkori sajátosságok), diagnosztikájáról és kezeléséről adnak áttekintést. 2004 óta Magyarországon 14 beteg került felismerésre, amely a becsült incidenciaadatok alapján a kórkép jelentős aluldiagnosztizáltságára utal. A 7-dehidrokoleszterin-reduktáz enzim elégtelen működése miatt a vérben és a szövetekben alacsony koleszterin- és magas 7-dehidrokoleszterin-koncentráció mérhető, amely utóbbi kimutatása szükséges a diagnózis felállításához. Molekuláris genetikai vizsgálattal lehetséges a kóroki mutációk azonosítása és a praenatalis diagnosztika. A klinikai kép rendkívül változatos, a leggyakoribb tünet a 2–3. lábujjak kötőszövetes összenövése. A jelenlegi terápia a koleszterin pótlása, azonban a legújabb eredmények a 7-dehidrokoleszterinből keletkező oxidatív származékok kóroki szerepére utalnak, és ez a megfigyelés az antioxidánsok potenciális terápiás hatékonyságát veti fel. Orv. Hetil., 2015, 156(42), 1695–1702.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: Magyarországon 2012-ben indult az egészségügyi ellátószervezetek akkreditációs programjának fejlesztése, amelynek célja az egészségügyi ellátás biztonságának növelése, eredményességének, hatékonyságának javítása. Célkitűzés: A vizsgálat célja az akkreditációs standardok hatására történő szervezeti változások felmérése a projekt tesztelésében részt vevő intézményekben. Módszer: Hét önkéntes intézményben vizsgálták a szervezeti kultúra változását nemzetközileg validált kérdőív segítségével. A vizsgálatot két körben, az akkreditációs program bevezetésének kezdete előtt és egy évvel később, standardok megismerése, gyakorlatba ültetésének elkezdése után végezték el. A kérdőíveket leíró statisztikai elemzésekkel és logisztikus regressziós modellekkel vizsgálták. Eredmények: A kórházak körében szignifikáns (p<0,05) pozitív változást mutattak a szervezeti tanulás, folyamatos fejlődés, a nyílt kommunikáció és a csapatmunka a szervezeti egységben dimenziók, az önálló járóbeteg-szakrendelők körében pedig az általános felfogás a betegbiztonságról és a betegbiztonság szervezeti egységen belüli észlelése dimenziók. Következtetések: A vizsgált intézményekben a szervezeti kultúra még fejlesztésre szorul, de az észlelt pozitív változások a betegbiztonságot elősegítő irányba mutatnak. Orv. Hetil., 2016, 157(42), 1667–1673.

Open access

Összefoglalás

A mezőgazdasági fejlődés tükrében egyre nagyobb a jelentősége a mikrobiológiai készítményeknek, mivel alkalmazásukkal fokozható talajaink termékenysége, a kultúrnövények ellenállóképessége, valamint csökkenthető a kemikáliák felhasználása.

Három éven át (2006–2008) természetes alapanyagú lombtrágyák hatékonyságát vizsgáltuk Hajdúszoboszló déli termelési körzetében, réti csernozjom talajon. Vizsgálataink során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a Natur Vita (Chlorella vulgaris és Spirulina platensis), a Natur Plasma (Chlorella spp.) és az Amalgerol Prémium (alginát, mannitol, laminarin stb.) lombtrágyák biztosítanak e további termésnövekedést az alaptrágyázáson felül állománykezelésben és tarlókezelésben. A készítmények hatékonyságát vetőmag kukoricaállományban teszteltük, majd 2008-ban a vizsgálatokat kiterjesztettük az étkezési burgonya-előállításra is.

A vizsgálati eredmények statisztikai értékelése során megállapítottuk, hogy a tesztelt lombtrágyák alkalmazásával javul a vetőmag kukoricaállomány kondíciója. Az alkalmazott kezeléstől függően az alaptrágyázáson felül további termésnövekedést biztosítanak, valamint kombinált alkalmazásuk nem eredményez szignifikánsan na-gyobb termést, mint a készítmények önmagukban történő kijuttatása.

Restricted access

A környezetvédelmi szakpolitika megerősödésével és szerteágazó hatásával az elmúlt évtized egyre inkább előtérbe kerülő fogalmává vált a környezet(védelm)i politika integrációja. Mivel a fejlesztéspolitika, a fejlesztési és tervezési kérdések – illetve közvetlenül maga a döntéshozási folyamat – nem mentes a konfliktusoktól és érdekellentétektől, ezért a fejlesztéspolitikába, illetve annak döntéshozatali folyamatába integrálódó környezetvédelem akkor eredményezheti a fenntartható fejlődés megvalósulását, ha az intézményi, irányítási feltételek és az eszközök adekvátak. A fejlesztéspolitikába integrált környezeti politika megvalósításának új és meghatározó eszköze a stratégiai környezeti vizsgálat. Az eszköz a fejlesztési folyamat korai szakaszában segíti érvényre juttatni a környezeti érdekeket. Jelen tanulmány a környezeti politika integrálódásának elméleti kereteit, európai és magyar folyamatát, valamint a környezeti politika integrálódásának intézményi gátjait mutatja be irányítási és tudásszociológiai megközelítésből, egy nemzetközi kutatás eredményein keresztül, ahol a 2007–2013-as programozási időszak regionális fejlesztési tervének, valamint környezeti vizsgálatának folyamata került górcső alá.

Restricted access