Search Results

You are looking at 101 - 110 of 354 items for :

  • "insertion" x
  • All content x
Clear All

93 108 Chen, C.-H., Olshi, K.K., Kloeckener-Gruissem, B., Freeling, M. 1987. Organ-specific expression of maize Adh1 is altered after a Mu transposon insertion

Restricted access

-guided insertion technique. CJEM, 2007, 9 (1), 43–45. 4 Parsons, A. J., Alfa, J.: Carotid dissection: a complication of internal jugular vein cannulation with the use of ultrasound. Anesth

Restricted access
Interventional Medicine and Applied Science
Authors: Adam Hatzidakis, Elias Kouroumalis, Elias Kehagias, Emmanuel Digenakis, Dimitrios Samonakis, and Dimitrios Tsetis

portosystemic stent-shunt insertion at a single centre . Eur J Gastroenterol Hepatol 16 , 9 – 18 ( 2004 ) 3. Roessle M. TIPS : 25 years

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: István Hartyánszky, László Székely, László Szudi, Sándor Mihályi, Krisztina Kádár, András Temesvári, Hajnalka Bálint, András Szatmári, and Attila Tóth

2727 Dave, H. H., Buechel, E. R., Dodge-Khatami, A., et al.: Early insertion of a pulmonary valve for chronic regurgitation helps restoration of ventricular dimensions. Ann

Open access
Acta Physiologica Hungarica
Authors: E Bosnyák, E Trájer, A Udvardy, Z Komka, A Protzner, T Kováts, I Györe, M Tóth, J Pucsok, and M Szmodis

. 95 , 20 – 26 ( 2005 ) 2. Danser AH , Schalekamp MA , Bax WA , Van den Brink AM , Saxena PR , Riegger GA , Schunkert H : Angiotensinconverting enzyme in the human heart. Effect of the deletion/insertion polymorphism

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: Számos rosszindulatú megbetegedés okozhat gyomorürülési akadályt. A műtéti gastro-enteralis bypass – amellett, hogy narcosist igényel – a gyenge általános állapotú betegeknél nagy kockázatú beavatkozásnak számít. Az endoscopos öntáguló fémstent behelyezése kevésbé invasív ugyan, de gyakoriak a szövődmények. Az utóbbi években egy új minimálisan invasív technikáról jelent meg közlés, melyben a gastro-enteralis anastomosis készítéséhez mágneseket használtak fel.

Anyag és módszer: Házi sertés gyomor-bél traktusának felhasználásával bioszintetikus modellt készítettünk. A beavatkozást endoscop és röntgen képerősítő ellenőrzése mellett végeztük, a röntgen kontraszt fokozására a modellt fiziológiás sóoldatba helyeztük. A két, közepén lyukkal bíró ritka földfém mágnest (remanencia 2500 Gauss, D : 10 mm) vezetődrót és duodenumszonda segítségével helyeztük be. Az első mágnest az első jejunumkacsba, míg a másodikat a gyomorba vezettük, pozicionálásukhoz az endoscopot használtuk. Amikor a mágnesek a megfelelő helyzetbe kerültek, a vezetődrótokat eltávolítottuk, és a mágnesek összetapadtak. A mágnesek közötti nyomás – élő szöveten – steril gyulladáshoz vezet, mely adhesiot hoz létre a belek között, majd 7–10 nappal később a necrosis következtében létrejön az anastomosis.

Eredmény: A bioszintetikus modellen – élő állat nélkül – begyakorolható volt az endoscopos módszer. A 10 alkalommal végzett beavatkozás során a mágnesek sikeresen összetapadtak a gyomor és a jejunum falán keresztül. Gyakorlással a beavatkozáshoz szükséges idő 40 percről 20 percre volt csökkenthető.

Következtetés: A hagyományos endoscoppal és eszközökkel kivitelezhető beavatkozás és élő állatokon történt gyakorlást követően hasznos megoldása lehet a gyomorürülési panaszoknak.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Zoltán Jánó, Elemér Mohos, György Réti, Tamás Kovács, József Mohay, Csaba Berki, Sándor Horváth, Krisztina Bene, Myroslav Horzov, Gábor Bognár, Gábor Sándor, Péter Szenkovits, Petra Mohos, Gábor Tornai, and Attila Nagy

Absztrakt

Bevezetés: Bár a stomaképző műtétek száma napjainkban egyre csökken, azonban amennyiben valamilyen oknál fogva mégis erre kényszerülünk, akkor akár 50%-ot elérő gyakorisággal számolhatunk parastomalis sérv kialakulásával. Az esetek mintegy harmadában ezek műtéti korrekcióra szorulnak, gyakran sürgősséggel, ügyeleti körülmények között. Az alkalmazott műtéttípusok nem egységesek és a nemritkán nagy kihívást jelentő eljárások komplikációrátája magas. Osztályunkon 2003 óta alkalmazunk speciális háromdimenziós hálókat a parastomalis sérvek megelőzésére és megoldására. Betegek és módszerek: 2012. január 1-jétől 2016. június 1-jéig prospektív, kontrollált, randomizált vizsgálat keretében abdominoperinealis exstirpatióval egyidejűleg 38 esetben végeztünk preventív hálóbeültetést, illetve 14 esetben már meglevő parastomalis sérvet korrigáltunk hálóbeültetéssel. A kontrollcsoportokban eddig 46, illetve 18 beteg szerepel a preventív, illetve rekonstrukciós ágon. A bevonást 2017-ig végezzük. A preventív csoportban 22 esetben laparoszkóposan, 62 esetben nyitottan végeztük a Miles-műtétet. A rekonstrukciós csoportban hat esetben laparoszkóposan, 26 esetben nyitottan végeztük a különböző típusú hasfal-rekonstrukciókat. A vizsgált időszakban az átlag utánkövetési idő 19,2 hónap volt a hálós és 22,6 hónap volt a nem hálós alcsoportokban a preventív ágon, és 25,9 hónap, illetve 20,4 hónap volt a hálós, illetve háló nélküli alcsoportokban a rekonstrukciós ágon. Eredmények: Az eredmények részletes statisztikai analízisét a vizsgálat lezárultával fogjuk elvégezni. Az interim eredmények alapján a komplikációarányok nem különböznek számottevően a hálós, illetve a nem hálós csoportok között. Az eddig vizsgált időszakban a preventív vizsgálati ágon parastomalis sérv kialakulását a nem hálós csoportban 18 esetben (39.1%), a hálós csoportban három esetben (7,8%) észleltük. A rekonstrukciós ágon rekurrenciát a nem hálós csoportban nyolc esetben (44%), a hálós csoportban pedig egy esetben (7,1%) észleltünk. Következtetések: Eredményeink korrelálnak az irodalomban egyre szaporodó különböző hálóbeültetéses eljárásokkal. Ezt elsősorban a parastomalis sérvek kialakulási patomechanizmusának megértésén alapuló egyedi hálókonstrukciónak tulajdonítjuk.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Otto Alexander Maneschg, Krisztina Knézy, Erika Maka, Fruzsina Benyó, Gábor Sándor, and Zoltán Zsolt Nagy

Absztrakt:

Bevezetés: Az idiopathiás strabismus sursoadductorius jellemzője, hogy adductiós helyzetben a szemgolyó túlzottan felfelé áll, az alsó ferde külső szemizom túlműködése miatt. Ennek következménye lehet krónikus fejfájás, szemfájdalom, kettős képlátás és ferde fejtartás. Célkitűzés: Strabismus sursoadductorius esetén a musculus obliquus inferior dozírozott transzpozícióját követő klinikai eredmények bemutatása. Módszer: Retrospektív szemikvantitatív módszerrel vizsgáltuk azokat a betegeket (53 beteg), akiknél 6 éves periódusban (2012–2017) az alsó ferde szemizom dozírozott transzpozícióját végeztük a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján. A betegek átlagéletkora 12,8 év (min.–max.: 2–51 év) volt. A szemizom transzpozícióját (8 mm/10 mm/maximális) az említett izom túlműködése miatt a maximális adductióban mért vertikális deviáció (VD) függvényében végeztük. Maximális transzpozíció esetén az alsó ferde szemizom tapadását az alsó egyenes szemizom laterális széle elé helyeztük át. A kancsalsági szöget 5 tekintési irányban mértük meg a műtét előtt, valamint a műtét után 1 héttel, 1 hónappal és 3–6 hónappal. Meghatároztuk a betegek legjobb korrigált látóélességét, vizsgáltuk a betegek binokularitását és a műtét utáni szövődményeket. Eredmények: A műtét után 25 betegnél volt elfogadható binokularitás (Titmus 5). A látóélesség minden esetben stabil maradt a posztoperatív időszakban. A maximális adductióban mért vertikális deviáció 8 mm-es transzpozíció esetén 7,5º-kal, míg maximális transzpozíció esetén 12º-kal csökkent. Az első posztoperatív hét végén átlagosan 17,8 prizmadioptriával (PD) (p<0,01), az első hónap után 20,5 PD-val csökkent a VD, ami a műtét utáni 3–6 hónapos követési idő alatt tartósan stabil maradt. Következtetés: Strabismus sursoadductorius esetén ajánlott műtéti eljárás az alsó ferde szemizom dozírozott transzpozíciója. A funkcionális alul- és túlkorrekció előfordulása alacsony. Orv Hetil. 2019; 160(27): 1064–1069.

Open access

Abstract  

The overall chemical equation representing the thermal decomposition of potassium permanganate up to ≈300°C is given approximately by: 10 KMnO4→2.65 K2MnO4+[2.35 K2O·7.35·MnO2.05]+6O2, the bracketed material being δ-MnO2. The experimental mass loss in air is ≈12% and the enthalpy of decomposition is ≈10 kJ/mol of KMnO4. Analysis of published kinetic studies of the decomposition show that most of the results can be represented by the Prout-Tompkins equation ln (x/(1−x))=k T t+constant, and insertion of the rate constants into the Arrhenius equation gives an activation energy for decomposition of ≈150 kJ/mol of KMnO4. Although the kinetic studies have always been interpreted in terms of a single type of chemical decomposition, with the different rates encountered during the course of the decomposition ascribed to physical effects, X-ray diffraction studies by Boldyrev and co-workers have shown that the reaction actually occurs in two stages, with essentially all the KMnO4 transformed into K3(MnO4)2, δ-MnO2 and O2 in the first stage, and the K3(MnO4)2 then decomposing into K2MnO4 and more δ-MnO2 and O2 in the second stage. We have confirmed the Boldyrev diffraction results and extended them by measuring the kinetics of the appearance and disappearance of K3(MnO4)2 by an X-ray diffraction method. Our earlier isotopes studies have shown that the oxygen molecules come from oxygen atoms produced by breaking Mn−O bonds in different permanganate ions i.e. the decomposition mechanism is interionic. We conclude by summarising what is, and is not, currently known about the thermal decomposition of potassium permanganate up to ≈300°C.

Restricted access

A lábszártörés az összes csonttörés 15%-a, amely Magyarországon körülbelül 2500 esetet jelent évente. A törést elszenvedettek 90%-át műtéti úton kezeljük. Az utóbbi időkben a lábszártörések incidenciája emelkedett, a törések súlyossága fokozódott, valamint az egyre fejlettebb műtéti ellátások ellenére a szövődmények arányát sem sikerült minimálisra csökkenteni. A nyílt lábszártöröttek ellátása a felfúrás nélküli velőűrszeg bevezetését követően lényegesen megváltozott, a velőűrszegezés fokozatosan vette át a vezető szerepet az egyre magasabb fokú nyílt törések ellátásában, és alkalmassá vált a tibia proximalis és distalis harmada töréseinek kezelésére is. Új eljárásként a Marchetti–Vicenzi-szeget hazánkban elsőként alkalmaztuk klinikánkon, ezzel a módszerrel a tibia törései, különösen a distalis harmadi törések megbízhatóan, alacsony szövődményaránnyal rögzíthetők. A lábszárbrace és a felfúrás nélküli szegezés együttes alkalmazását 1997-ben dolgoztuk ki, bebizonyítottuk, hogy ezzel a módszerrel a lábszártörések gyógyulása gyorsabb, a rehabilitáció rövidebb időt vesz igénybe. A szövődmények klinikai kutatása során bebizonyítottuk, hogy a felfúrásos és a felfúrás nélküli szegezés során különböző mértékben változik a nyomás a tibiát körülvevő izomrekeszekben. Felfúrás nélküli szegezés során a mély rekeszben statisztikailag is magasabb nyomást mértünk. Az irodalmi adatokkal szemben igazoltuk, hogy nincs összefüggés a szegezés módja, a rekeszi nyomás emelkedése és a compartmentszindróma kialakulása között. A szövődmények alapkutatása során a compartmentszindrómás és Volkmann ischaemiás kontraktúrás betegek kóros harántcsíkolt izomszövetének differenciál pásztázó kalorimetriás vizsgálatát végeztük. Igazoltuk, hogy az ép és a keringésében károsodott izomszövet hőstabilitásában különbség van. Bebizonyítottuk, hogy az izomrekeszen belüli nyomás mértéke, a sérült izom strukturális károsodása és a kalorimetriával mért termokémiai értékei között szoros korreláció van. A kalorimetriás vizsgálat szenzitivitásának és specificitásának köszönhetően nagymértékben segítheti és kiegészítheti a helyes diagnózis felállítását azokban az esetekben, amikor az klinikailag nem egyértelmű.

Restricted access