Search Results
-reakciójukra tartamkísérletben. (The effect of N fertilization and the year on the grain yield and N fertilizer response of maize hybrids in a long-term experiment.) Növénytermelés , 42 , 49. A N mũrágyázás és az évjárat hatása a kukorica hibridek
degree day index and biomass production and the effect and timing of irrigation in snap bean ( Phaseolus vulgaris var. Nanus ) stands: results of a long-term experiment — Acta Bot. Hung. vol. 48 311–321 pp
Fertilizer Application on the Baking Quality of Winter Wheat Varieties in a Long Term Experiment under Continental Climatic Conditions in Hungary — Cereal Research Communications, Vol. 33, No. 4, pp 825. Győri Z
Az utóbbi időben az atmoszférába irányuló folyamatosan növekvő üvegházhatású gázok kibocsátása fokozott figyelmet érdemel. Míg a talaj felszínéről történő gázemissziót széleskörűen tanulmányozzák, viszonylag kevesen vizsgálják a talajprofilon belül az üvegházhatású gázok transzportját és koncentrációváltozását. Vizsgálatunk célja ezeknek a folyamatoknak a tanulmányozása volt bolygatatlan talajoszlopokban. Mivel a talajlevegő mintavétele gyakran körülményes, különösen vízzel átitatott és nedves talajokban, egy szilikoncsöves talajlevegő mintavevőt fejlesztettünk ki bolygatatlan talajoszlopok számára. Hat bolygatatlan talajoszlopot preparáltunk a Pannon Egyetem Georgikum Mezőgazdaságtudományi Karának keszthelyi tartamkísérleti területének művelés alól kivont részéről. A talajlevegő mintavételezéséhez szilikoncsöveket helyeztünk el a talajoszlop három eltérő mélységében (20, 40 és 60 cm). Mivel a szilikoncső falán keresztül a gázok diffúzióval könnyen átjutnak, a szén-dioxid és dinitrogén-oxid koncentrációját mérni tudtuk. A talajoszlopokba kukoricát vetettünk és a növények növekedése során közel egyenlő időközökben vizsgáltuk a talajgáz összetételét. Míg a CO 2 koncentrációja a talajmélységgel szignifikánsan változott, addig a N 2 O eloszlása alig változott. A talajlevegő CO 2 - és N 2 O-tartalma időben jelentősen változott. A tenyészidőszak alatt a CO 2 -koncent-ráció két csúcsot mutatott, ezek közül az első csúcs a 20 cm-es mélységben korábban jelent meg, mint a 40 és 60 cm-es mélységben. A 20 cm-es mélységben a CO 2 -koncentráció időbeli ingadozása sokkal kisebb volt. A második csúcs után a CO 2 koncentrációja mind a három mélységben fokozatosan lecsökkent. A N 2 O-koncentráció egy maximumot mutatott a kísérlet kezdeti szakaszában, ami egybeesett a kezdeti intenzív gyökérnövekedéssel, és feltehetően a talajlégzés általi jelentős O 2 -fogyasztás miatt növekedett az anaerob talajtérfogat, ami a denitrifikáció fokozódásához vezetett. Ezt követően a N 2 O-képződés fokozatosan lecsökkent. A talaj gázösszetétel dinamikájában nyomon követhető változások a gyökérlégzés intenzitásával, a talajnedvesség és a hőmérséklet változásával állhattak kapcsolatban, amire közvetett módon a csapadék- és léghőmérséklet adatok alapján következtettünk.
The effect of rainfall on crop fertilization factors, such as macronutrients and yield, were studied during a long-term field experiment on a calcareous sandy soil with low humus content in North Hungary at the Örbottyán Experimental Station of Research Institute for Soil Science and Agricultural Chemistry of the Hungarian Academy of Sciences from 1961 to 2004. At the time of the set-up of the experiment, in 1959, the soil’s ploughed layer had the following characteristics: pH (H2O) : 7.5–7.8, pH (KCl) : 6.9–7.1, humus content: 0.6–1.0%, clay content: 5%, CaCO 3 content: 3–7%, AL soluble P 2 O 5 and K 2 O content: 40–60 and 50–100 mg·kg −1 . The experiment included ten treatments in five replications, giving a total of 50 plots (35 m 2 each) arranged in a Latin square design. From the 1st to the 25th year the fertilization rates were 0, 50 and 100 N kg · ha −1 · year −1 ; 0 and 54 kg P 2 O 5 ha −1 · year −1 ; 0 and 80 kg K 2 O ha −1 · year −1 and their combinations. From the 26 th year on these rates were 0 and 120 kg N ha −1 · year −1 ; 0, 60 and 120 kg P 2 O 5 ha −1 · year −1 and 0, 60 and 120 kg K 2 O ha −1 · year −1 and their combinations. The major findings can be summarised as follows. At average rainfall years on the control plots without any mineral fertilization the rye yield in monoculture stabilised at a level of around 0.8 t · ha −1 (Table 3). The yield doubled (1.8–1.9 t · ha −1 ) in the N, NP and NK treatments while the full NPK doses gave the maximum yield of 2.1 t · ha −1 significantly (mean: 1.7 t · ha −1 ). Without mineral fertilization on the control plots in droughty and dry years yields of 0.7 t · ha −1 and 0.8 t · ha −1 were harvested. This was a 13% yield reduction in droughty years as compared with an average year. Yield depressions of 33, 16, 21 and 20% were caused by drought (dry and droughty years) in the N, NP, NK and NPK treatments. In wet year the yield was 0.9 t · ha −1 in the control plots, representing a yield grown of 12.5% compared with average years (0.8 t · ha −1 ). In the case of N, NP, NK nutrition the increase in the harvested main yield was 43.1% while NPK treatments led to yield increment of 36.9% only. In the very wet years the rye yield declined even more than in case of drought. The unfertilised plots yielded 25% less than in the average years. In the case of unfavourable nutrition (N, NP, NK) the decrease in the main grain yield was 32.8% and in the case of NKP plots the negative effects was 26.2%. Rye in monoculture has approx. 29.4% less tolerance of very wet years than to dry. This yield depression is in line of Márton et al. (2007) statement whereas the over-wet conditions could be resulted oxygen deficiency in the crop’s root zone. Depending on the nutrient supplies, significant quadratic correlations were observed between the rainfall quantity and the yield (Control: R=0.7489***, N: R=0.8974***, NP: R=0.8020***, NK: R=0.7370***, NPK: R=0.9047***, mean R2=0.8180; 66.9%) during the vegetation period. The increase in grain yield per mm rainfall ranged from 3.0 to 6.4 kg·ha −1 in the case of optimum rainfall supplies, while the quantity of rainfall during the vegetation period required for the production of 1 kg air-dry yield ranged from 1529 to 3360 litres in the case of maximum yield. Based on the meteorological database for the 44 years of the long-term experiment (1961–2004) the frequency of years in which the rainfall was optimum for various levels of nutrient supply was as follows: control: 2%, N: 7%, NP: 7%, NK: 9%, NPK: 7%, giving an average of 6% over the treatments. This suggests that the occurrence of optimum rainfall supplies and the possibility of achieving optimum yields in the rye production will decline in the future. Under two different arable site plant ecological conditions (rainfall quantity, NPK fertilization) the yield average of rye in monoculture on calcareous sandy soil (Őrbottyán) was 86% less than that achieved in a biculture (rye and potato) on acidic sandy soil (Nyírlugos).
Összefoglalás
Eltérő évjáratok és különböző agrotechnikai műveletek interaktív hatásait vizsgáltuk tartamkísérletben, csernozjom talajon a Hajdúságban (Kelet-Magyarország) kukoricánál. Száraz évjáratban a Diabrotica virgifera virgifera nem okozott növénydőlést, optimális vízellátottságú évjáratban viszont monokultúrás termesztésben jelentős megdőlés következett be. Bikultúra (búza-kukorica) és trikultúra (borsó-búza-kukorica) vetésváltásban Diabrotica által okozott szárdőlést nem lehetett tapasztalni. Monokultúrában a növekvő trágyaadagok mérsékelték a Diabrotica miatti növénydőlés mértékét (kontroll kezelésben 37,2–41,1%, N240+PK kezelésben 14,1–15,3%). Száraz évjáratban a kukorica maximális termése 4316–7998 kg/ha (nem öntözött), ill. 8586–10970 kg/ha (öntözött), kedvező évjáratban pedig 13787–14137 kg/ha (előző években nem öntözött), ill. 13729–14180 kg/ha (előző években öntözött) intervallumban változott vetésváltástól és trágyaadagtól függően. Száraz évjáratban a vetésváltás igen jelentős hatást gyakorolt a kukorica termésére, míg kedvező évjáratban ez a hatás mérsékelt volt (a monokultúrához viszonyított terméstöbblet bi- és trikultúrában 3390–3862 kg/ha, ill. 350–150 kg/ha).
Aszályos évjáratban az öntözés maximális terméstöbblete 4270 kg/ha (mono), 3264 kg/ha (bi) és 2681 kg/ha (trikultúra) volt. A kontroll kezelésben az öntözés hatására lényegesen kisebb terméstöbbletet (2525 kg/ha, 2155 kg/ha és 1436 kg/ha) kaptunk, ami a víz- és tápanyagellátás szoros kölcsönhatását bizonyította kukoricánál.
A trágyázás termésnövelő hatását alapvetően az évjárat vízellátása határozta meg, melyet a vetésváltás és öntözés módosított. Száraz évjáratban a trágyázás terméstöbblete 1282–3376 kg/ha, kedvező évjáratban 1838–4899 kg/ha között változott.
Az évjárat, mint abiotikus stressz módosította a különböző vetésváltási rendszerekben termesztett kukorica trágyaadag optimumát. Száraz évjáratban kisebb műtrágya adagok bizonyultak optimálisnak (mono: N120–180+PK; bi: N180+PK; tri: N60–180+PK), mint kedvező évjárat esetén (N180+PK; N180+PK; N120–180+PK). Kísérleti eredményeink azt bizonyították, hogy az időjárási stresszhatásokat megfelelő agrotechnikával (vetésváltás, trágyázás, öntözés) mérsékelni, de teljesen megszűntetni nem lehetett.
trágyareakciója a mezőföldi OMTK kísérletben 1969–2005 között. (Fertilizer response of maize cultivated after wheat in a long-term experiment OMTK, Mezóföld between 1969 and 2005.) Növénytermelés , 156 , 147–159. Márton
B irkás M. , 2010 . Long-term experiments aimed at improving tillage practices . Acta Agronomica Hungarica . 58 . ( Suppl. ) 75 – 81
Berzsenyi, Z., Győrffy, B. (1997): A vetésforgó és a trágyázás hatása a búza termésére és termésstabilitására tartamkísérletben. (Effect of crop rotation and fertilisation on wheat yields and yield stability in long-term experiments.) Növénytermelés
-vetésváltás-monokultúra Agrártudományi Közlemények, Budapest 1975 34 61 90 Győrffy, B. 1993. Long-term experiments with crop factors
