Search Results

You are looking at 101 - 110 of 320 items for :

  • "similarity" x
  • Behavioral Sciences x
  • All content x
Clear All

Elméleti háttér: A testkép zavara egyre gyakrabban válik pszichológiai vizsgálódás tárgyává, amit növekvő előfordulása tesz indokolttá. Az elsősorban evészavarokkal összefüggésben megjelenő testképzavarok mérésére számos eszköz létezik a klinikai gyakorlatban, melyek egyik legdinamikusabban fejlődő csoportja a számítógépes testképvizsgáló eljárásoké. Ezek a módszerek a rohamosan fejlődő informatikai technológiát felhasználva az eddigieknél is pontosabb, megbízhatóbb eredményekkel képesek kiszolgálni a kutatókat és a klinikusokat. Cél: A jelen áttekintés az aktuálisan is használatban lévő számítógépes eljárásokat mutatja be, feltárva a fejlődésükben található irányvonalakat és az egyes módszerekben lévő hasonlóságokat, illetve különbözőségeket. Célja az információközlésen túl, hogy gyakorlati útmutatót kaphasson az, aki a testkép vagy testképzavar vizsgálata céljából keresi a legmegfelelőbb módszert. Eredmények és következtetések: Külön halmazként tekinthetünk azokra a mérőeszközökre, amelyek előre betáplált készlettel dolgoznak és választást ajánlanak a vizsgálati személynek, valamint azokra, amelyek a személyekről készített fényképekkel operálnak. Ezen eljárásokat haladják meg a legmodernebb eszközök, melyek még ugyan gyermekcipőben járnak, bizakodásra adnak okot a jövőre nézve. Ide sorolható a legújabb lézeres technológiák, szkennerek használata, vagy az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő, nem klinikai felhasználásra szánt grafikai szoftverek alkalmazása.

Restricted access

Absztrakt

Kollektív érzelmek akkor keletkeznek, ha egy személy szembesül a csoportjának múltbeli pozitív vagy negatív tetteivel. Jelen kutatás a történelmi pálya kollektív emlékezeti fogalmát és a hozzá kapcsolódó érzelmi mintázatot kiegészíti a kollektív áldozati szerep hipotézisével. Azt feltételeztük, hogy a kollektív áldozati szerep érzelmi mintázata a magyar nemzeti identitás szerves részét alkotja. A jelenben élő vizsgálati személyek saját érzelmei és a magyaroknak a történelmi konfliktushelyzetekben tulajdonított érzelmek összefüggéseinek feltárása révén a történelmi konfliktusok és a kollektív áldozati szerep feldolgozásának folyamatáról kívántunk képet alkotni. Magyar kísérleti személyek (N = 155) nyolc rövid történetet kaptak a magyar történelem jelentős csoportközi konfliktusairól. Mindegyik történet más külső csoporttal (oroszok, románok, szlovákok, szerbek) való konfliktust írt le a történelem különböző korszakából. A történetek felében a magyarok áldozatok, a másikban elkövetők voltak. A történetek elolvasása után a kísérleti személyeknek két érzelmet kellett választaniuk adott érzelmek készletéből arra vonatkozóan, hogy mit érezhetett a csoportjuk abban a történelmi szituációban, kettőt pedig az alapján, hogy ők maguk mit éreznek az esemény kapcsán. A személyek nemzettel való azonosulását szintén mértük. Az átélt és tulajdonított érzelmek minőségét, korrespondenciáját és hasonlóságát elemeztük. Az eredményeket a történelmi pálya, a kollektív áldozati szerep feldolgozása, a nemzeti identitás, valamint a nemzettel való azonosulás fogalmi keretében értelmeztük.

Restricted access

Vizsgálatunkban a machiavellizmus és a társas értékorientáció koncepcióját viszonyítjuk egymáshoz az interperszonális szempontból fontos értékek bázisán. E viszonyítást a machiavellista, illetve a proszelf társas értékorientációjú személyek érdekérvényesítéssel kapcsolatos viselkedésének a hasonlóságairól szóló vizsgálatok tapasztalatai indokolják. A két konstruktum összevetéséhez a dominancia és a közösségiesség dimenzióit kiemelő Interperszonális Körmodell szolgált elméleti keretül. Kérdőíves kutatásunkban 445 személy vett részt, akik a Mach IV skálát, a társas értékorientációs kérdőívet és a Dominancia Közösségiesség Értékskálát töltötték ki. A machiavelliánus nézetekkel egyetértő személyek, illetve az önérdekhangsúlyos (proszelf) személyek a dominanciához kapcsolódó értékeket közel ugyanannyira fontosnak ítélték meg, mint a közösségiességhez tartozó értékeket. Ezzel szemben a kevésbé machiavellista, illetve a proszociális személyek a közösségiességhez tartozó értékeket hangsúlyosabban többre értékelték, mint a dominanciához tartozókat. A két diszpozíció hatása két önálló hatásként jelentkezett. A machiavellizmus mindazonáltal erősebben befolyásolta az egyéni értékpreferenciákat, mint a társas értékorientáció. Kutatásunk, véleményünk szerint, tovább árnyalja a társas preferenciák és viselkedések értékalapú meghatározottságáról, az önérdek-érvényesítésről és az együttműködésről a pszichológiai kutatások által felhalmozott tudást.

Restricted access

A Testvérkapcsolati Kérdőív magyar verziójának (Sibling Relationship Questionnaire, SRQ; Furman, Buhrmester, 1985) pszichometriai sajátosságait vizsgáltuk 991 fős magyar fiatalokból (8–25 év) álló mintán. Feltáró faktorelemzést végeztünk, mely 10 skálát (bizalom, együttlét, hasonlóság, példakép testvér, példakép én, proszociális viselkedés, veszekedés, versengés, anyai és apai részrehajlás) és 3 dimenziót (közelség/melegség, konfliktus és szülői részrehajlás) igazolt. Mind a 10 skála, mind pedig a 3 dimenzió belső konzisztenciája jó (0,61–0,93). A kérdőív konstruktum validitásához az Achenbach-féle Gyermekviselkedési Kérdőív önjellemző (CBCL-YSR), hosszú változatát töltettük ki 294 fővel. Korreláltuk a melegség/közelség, a konfliktus, valamint a szülői részrehajlás dimenziókat az internalizáló, externalizáló magatartással, az összprobléma, valamint a szociális kívánatosság skálákkal. Hierarchikus és K középpontú klaszteranalízis segítségével tipizáltuk a testvérkapcsolatokat közelség/melegség és konfliktus dimenziókra alapozva. Eredményeink szerint öt kapcsolati típusról beszélhetünk: kiegyensúlyozott, idilli, konfliktusos, érzelemgazdag és távolságtartó. A kapott eredmények összességében a Testvérkapcsolati Kérdőív megbízhatóságát és validitását igazolták, bebizonyították, hogy a testvérkapcsolatok fő aspektusai a melegség/közelség, a konfliktus, valamint a szülői részrehajlás dimenziók.

Kutatásunkban célunk volt megalkotni egy magyar nyelven elérhető testvérkapcsolatokat vizsgáló kérdőívet. A Testvérkapcsolati Kérdőív (SRQ) magyar verziója előtt nem volt Magyarországon olyan operacionalizált eljárás, mellyel e kapcsolati típus elemezhető lett volna.

Restricted access

. Rushton, Ph. J. (1989) Genetic similarity, human altruism, and group selection. Behavioral and brain Sciences 12 , 503-518. Genetic similarity, human altruism, and group selection. Behavioral and

Restricted access

similarity, and imprinting; parental influence on mate choice preferences Personality and Individual Differences 33 5 677 690

Restricted access

A gyermekkori versengés jelensége sokat vizsgált terület, azonban kevés azon kutatások száma, amelyek a versengés kimeneteleinek, a győzelemnek és vesztésnek gyermeki reprezentációját kívánják mélyrehatóan feltérképezni.

Jelen vizsgálat célja a győzelem és a vesztés fogalmának, valamint a két szituációban megjelenített győztes és vesztes viszonyának a feltárása volt kisiskolások képi reprezentációjában, rámutatva esetleges nemi és iskolatípus-beli (magas tanulmányi követelményű és átlagos) különbségekre is. A vizsgálat alapját 30 kisiskolás (átlag életkor: 8,6 év) győzelemmel és vesztéssel kapcsolatos rajza képezte. A 30 győzelem és 30 vesztés rajz elemzése a PAIR módszer (Pictorial Assessment of Interpersonal Relationship, BOMBI, PINTO és CANNONI, 2007) segítségével történt, mely hat szempont (kohézió, távolítás, hasonlóság, érték, érzelmek és konfliktus) mentén vizsgálja az interperszonális kapcsolatokat.

Az eredmények alapján elmondható, hogy a 8–9 éves gyerekek képesek a győztes és a vesztes érzelmi állapotát és a győztes és a vesztes perspektíváját rajzaikban világosan elkülöníteni. A győztes és vesztes, valamint kettőjük kapcsolata másképp reprezentálódik, ha a győzelem a kontextus, mint ha a vesztés. Ez arra utal, hogy a győztes és vesztes interperszonális kapcsolata más érzelmekkel és kapcsolati törekvésekkel jár, attól függően, hogy a győztes vagy a vesztes perspektívájából éli át a gyerek.

A győzelem domináns és kiemelt pozíciót jelent a győztes számára, a győztes gyakrabban lát rá a vesztesre, szélesebb a perspektívája, mint a vesztesnek, és a győztest mind a győzelem mind a vesztés rajzokon szignifikánsan értékesebbnek ábrázolják. A győztes perspektívájából készült rajzokon a győztes értékesebbnek ábrázolódik, a győztes és a vesztes kapcsolata közelebbi, közöttük nagyobb az összetartás, mint a vesztes perspektívájából készült rajzokon. Ezzel összhangban a győzelmet a középpontba helyező ábrázolásokon a vesztes kevésbé elégedetlen, mint a vesztést a középpontba helyezőkön, és a győzelem rajzokon kevesebb konfliktust jelenítenek meg a gyerekek a győztes és a vesztes között, mint a vesztés rajzokon. A kutatás bizonyos nemi és iskolatípus-beli különbségeket is feltárt.

Restricted access

Kutatásunkban az imaginatív tevékenység szinkronizációs folyamatának vizuális modalitását, az interakciós partnerek által átélt Vizuális Imaginatív Szinkront (rövidítve: VIS ) vizsgáljuk. A VIS olyan interakciós szinkronjelenség, mely az egymásra hangolódás egy jellegzetes formáját, a képzeleti tevékenység külső megítélő által is azonosítható harmonizációját jelenti. A VIS operacionalizálási folyamata alkalmazható hipnózis és éber szituációkban egyaránt. A Vizuális Imaginatív Szinkron vizsgálatához standardizált eljárás segítségével eltérő dimenziók mentén közepesen szóró verbális motívumokat nyertünk. Az átélt képek közötti esetleges szinkronjelenségek megismeréséhez kialakítottuk a rajz és leírás együttesét alkalmazó VIS tesztet. A standardizált keretek között zajló, egy-másfél órát igénybe vevő éber vizsgálatok során öt vizsgálati motívum kapcsán töltötték ki az interakciós felek a VIS tesztet, illetve a következőket: Képzeleti Tevékenység Kérdőív (VVIQ), Archaikus Bevonódási Skála (ABS), Phenomenology of Consciousness Inventory (PCI), Diádikus Interakciós Harmónia Kérdőív (DIH), Szemekből Olvasás Teszt (SZOT). A diádok ( n = 48) VIS tesztjeinek hasonlóság alapján történő megítélésében optimális operacionalizálási eljárásnak a csoportos megítélés bizonyult, ahol minden egyes megítéltetési helyzetről három független megítélő alkotott véleményt, egy helyszínen, egymás választását nem ismerve. A megítélők saját preferenciájuk, személyiségük, beállítódásuk alapján döntöttek. A magas VIS-diád pontszámokat három új független megítélővel retesztben újramértük. A diádok 22,92%-nál találtunk reliábilisan megítélhető szinkront. A validitás vizsgálatok a VIS-nek a PCI Pozitív Érzelmek Alskálájával és a DIH Összhang Alskálájával való összefüggésére utalnak éber interakció esetén. Eredményeink alapján kijelenthetjük, hogy a VIS standardizált éber vizsgálati helyzetben külső megítélők által megbízhatóan azonosítható.

Restricted access

). Physical similarity and young children’s understanding of scale models. Child Development , 62 , 111–126. Anderson K. N. Physical similarity and young children’s understanding of scale

Restricted access

. L. Ciolli 2006 Reigning cats and dogs: a pet-enhancement bias and its link to pet attachment, pet-self similarity, self-enhancement, and well-being Basic and Applied Social

Restricted access