Search Results

You are looking at 101 - 110 of 267 items for :

  • All content x
Clear All

Field experiments were conducted during 1998 and 1999 in June-September with rice variety ASD18 at the wetland farm, Tamil Nadu Agricultural University, Coimbatore, India to find out theeffect of N management approaches and planting densities on N accumulation by transplanted rice in a split plot design.The main plot consisted of three plant populations (33, 66 and 100 hills m-2) and the sub-plot treatments of five N management approaches. The results revealed thatthe average N uptake in roots and aboveground biomass progressively increased with growth stages. The mean root and aboveground biomass Nuptake were 26.1 to 130.6 and 6.4 to 17.8 kg ha-1, respectively. The N uptake of grain and straw was higher in theSesbania rostratagreen manuring + 150 kg N treatment, but it was not effective in increasing the grain yield. The mean total N uptake was found to be significantly lower at 33 hills m-2(76.9 kg ha-1) and increased with an increase in planting density (100.9 and 117.2 kg ha-1at 66 and 100 hills m-2density). N application had a significant influence on N uptake and the time course of N uptake in all the SPAD-guided N approaches. A significant regression coefficient was observed between the crop N uptake and grain yield. The relationship between cumulative N uptake at the flowering stage and the grain yield was quadratic at all three densities. The N uptake rate (µN) was maximum during the active tillering to panicle initiation period and declined sharply after that. In general, µNincreased with an increase in planting density and the increase was significant up to the panicle initiation to flowering period.thereafter, the N uptake rate was similar at densities of 66 and 100 hills m-2.

Restricted access

The influence of joint applications of N and S on false flax (Camelina sativa L.) growing was studied in a pot experiment. Nitrogen was applied as NH4NO3 at rates of 0.6 (N1)–0.9 (N2)–1.2 (N3) g per pot. Sulphur was applied as (NH4)2SO4 to achieve levels of 35 ppm (S1) and 55 ppm (S2) S-SO 4 2− . The number of branches per plant increased with the nitrogen doses (10.62–12.41–15.38). The N2 and N3 rates (4.91 g and 4.79 g, respectively) significantly increased the seed yields (g/plant) as compared to N1 (3.77 g). Straw yields (g/plant) and thousand-seed weight (g) increased significantly only with the highest level of nitrogen N3 (18.23 and 1.17, respectively) compared to N1 (16.52 and 1.06, respectively). Increasing levels of nitrogen (N1–N2–N3) reduced the oil content of seeds (40.79–38.40–37.66%), but increased the protein content (23.93–25.63–28.19%). The level of sulphur S2 significantly stimulated only the oil content to 39.36% compared to 38.54% with S1. At the same time a negative correlation was discovered between the oil and protein content in the seeds (r= −0.8164). The applied doses of nitrogen N2 and N3 significantly increased the total oil yields (1.88–1.80 g/plant) as well as the total protein yields (1.25–1.35 g/plant) compared to N1 (1.53 and 0.90 g/plant, respectively).

Restricted access

Als der Herrgott, der Satan und Sankt Petrus mit der Schöpfung beschäftigt waren

Dualistische Schöpfungssagen in der schwedischen, ungarischen und russischen Kultur

Studia Slavica
Author: György Orosz

In this paper I focus on dualistic creation stories, but without an attempt at an all-European overview. The analysis is confined to Swedish, Hungarian and Russian cultures, and references are made to various genres of literary fiction, folk legends, religious folk epic songs and annals. In the background of these examples the religious ideology of medieval bogomilism can be traced. “The Legend of Småland”, a chapter in Selma Lagerlöf’s children’s novel “The Wonderful Adventures of Nils”, draws on a dualistic cosmogonic myth of apocryphal traditions. This myth represents a modified variant of an etiological, dualistic belief. Satan is replaced by Saint Peter, who is believed to have created the mountains, which are symbolic of chaos, in the plain called Småland. In contrast, the plain was created by God. In the mythological view of the world, the plain is symbolic of the world of order, i.e. cosmos. The motif of soil or sand brought up from the bottom of the sea as well as the cooperation of the Creator and his Demiurge in the creation myth may be part of the ancient heritage in Hungarian mythology, or the motifs of the dualistic creation myth may have been borrowed later in the new homeland from nearby or distant neighbours whose tradition had been deeply affected by bogomilism. In the Russian Primary Chronicle, at the year 1071, an apocryphal story can be read in which magicians (‘volchvy’) present their ideas concerning the creation of man in accordance with the dualistic concept of Bogomils. The human body was created by Satan, from a bunch of straw hurled down from Heaven by God, and it was God who placed the soul in the body. Certain textual variants of “The Book of the Depths” (‘Golubinaja kniga’), a Russian religious folk epic, describe the single combat between Truth (‘Pravda’) and Falsehood (‘Krivda’). This combat can be interpreted, although indirectly, as the Bogomil tenet of the fight between Logos (Jesus) and Satan.

Restricted access

Tenyészedény-kísérletben vizsgáltuk a városi szennyvíziszap-terhelés hatását a négy kísérleti talaj [savanyú (Nyírlugos) és karbonátos (Őrbottyán) homok, ill. savanyú (Gyöngyös) és karbonátos (Nagyhöcsök) kötött talaj) cc. HNO 3 +cc. H 2 O 2 feltárással becsült összes és az NH 4 -acetát+EDTA-oldható elemtartalmára. A talajvizsgálatok adatait szembe állítottuk a tavaszi árpa tesztnövény szem- és szalmatermésének K-, Mg-, Na-, Sr-, Mn- és S-tartalmával, bemutatva a vizsgált elemek dúsulását a talaj–növény rendszerben. Talajonként 0; 2,5; 5; 10 és 20 g iszap/kg talaj terhelést alkalmaztunk légszáraz tömegre számolva. A maximális 20 g iszap/kg talaj terhelés szántóföldön 60 t/ha légszáraz anyag leszántását jelentené, kb. 2%-os tömegarányt képviselve. Az 5 iszapkezelés×4 talaj = 20 kezelés×4 ismétlés = 80 edényt tett ki. Az edények alul lyuggatott 10 literes műanyagvödrök voltak. A levonható főbb tanulságok: – Bár a maximális iszapterheléssel a kioldható, illetve engedélyezett Zn, Cu, Cr és Cd elemek mennyiségeit 10–14-szeresen túlléptük 3 éven át, a tavaszi árpa szemtermése közel 5-szörösére, szalmatermése 3,5-szörösére nőtt a kontrollhoz viszonyítva a 3. évben. Depresszió nem jelentkezett. – A talajok eredeti cc. HNO 3 +cc. H 2 O 2 módszerrel becsült összes Na- és S-készlete mintegy 3-szorosára, Mn- és K-tartalma 5–7-szeresére nőtt azok kötöttségével. Az NH 4 -acetát+EDTA-oldható elemtartalom szintén emelkedett az eredeti talajokban a kötöttséggel: a Na és S esetében átlagosan 2–4-szeres, a K és Mn esetén 15–16-szoros koncentrációkat találtunk az agyagos talajban, összevetve a savanyú homokkal. A Mg és a Sr összes oldható formája egyaránt nagyságrendi dúsulást jelzett a karbonátos talajokban a savanyú homoktalajhoz képest. – Az iszaptrágyával talajba vitt magnézium csak a savanyú talajokban volt kimutatható, összes Mg-készletük gyarapodásában. A bevitt kén teljes mérleg szerinti mennyisége viszont minden talajon arányosan növelte a talajok összes S-készletét. A stroncium átlagosan mintegy 70%-os, a nátrium 50%-os emelkedést okozott e tekintetben. Az NH 4 -acetát+EDTA-oldható elemfrakció növekménye az iszaptrágyával talajba juttatott Sr 90%-ának, a Na 50%-ának, a Mg és S 20%-ának felelhet meg átlagosan a mérlegszemlélet alapján. – A káliumban igen gazdag gyöngyösi agyagos talaj oldható K-tartalma mérséklődött az iszaptrágyázással részben a K-szegény nagytömegű iszaptrágya által okozott hígulás, részben a negatív K-mérleg miatt. Ez a talaj mangánban is rendkívül gazdagnak bizonyult, az összes és oldható Mn mennyisége szintén visszaesett igazolhatóan a nagytömegű, szerves anyagban és kalciumban gazdag iszaptrágya által indukált hígulás miatt. – Az iszaptrágyázással csökkent (az agyagos vályogtalaj kivételével) a tavaszi árpa szalmatermésének K%-a, valamint a savanyú homokon a Mn-koncentráció. Nem változott a S- és a Sr-, enyhén emelkedett a Mg-, illetve megháromszorozódott a Na-beépülés a kontrollhoz képest a kezelések hatására. A kén egyenletesen oszlott meg a szemben és a szalmában. A szalma viszont 1,5–2-szer gazdagabb volt Mg és Mn, 3-szor K, valamint 15–20-szor Na és Sr elemekben a maghoz viszonyítva.

Restricted access

The objective of this research was to evaluate the actual agronomic performance in bread wheat ( Triticum aestivum L.) and hexaploid triticale ( X Triticosecale Wittmack) based on the use of a selection index constituted by eleven traits measured at plot level. Two samples of 142 S 0 hexaploid triticale progenies and 89 S 0 bread wheat progenies were sown under rainfed conditions and a selection index was constituted using the following traits: spikes (n o plant −1 and n o plot −1 ), grain and biological yield (g plot −1 ), harvest index (%), 1000 grain weight (g), grain (n o plot −1 ), grain and biomass yield (g spike −1 ), harvest index spike −1 (%) and straw yield (g spike −1 ). A disruptive selection intensity of 7.0 % (triticale) and 11.2% (bread wheat) was applied in both directions of the frequency distributions for the selection index. The 20 S 1 triticale families (ten per group) and 20 S 1 bread wheat families (ten per group) were evaluated during 2003. Grain and biological yield (g m −2 ), spikes (n o m −2 ), 1000 grain weight (g), harvest index (%) and grain (n o m −2 ) were measured and the differential and the response to selection were estimated from the S 0 progenies and S 1 derived families, respectively. A higher number of significant differences between the higher and lower index group mean values were observed for the bread wheat germplasm. In both species and for all measured traits, the mean values corresponding to the higher group were greater than those observed in the lower one. These results confirm that using a selection index it is possible to get a harmonic yield improvement in both species.

Restricted access

1992-ben mészlepedékes csernozjom vályogtalajon beállított szabadföldi kísérletben vizsgáltuk a nitrogén, réz és molibén elemek közötti kölcsönhatásokat tritikáléval. A termőhely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 5% körüli karboná-tot és 20% körüli agyagot tartalmazott. A talajelemzések alapján a terület jó Ca-, Mg-, K- és Mn-, kielégítő Cu-, valamint gyenge-közepes P- és Zn-ellátottságú volt. A talajvíz 13–15 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. A tenyészidő kilenc hónapja alatt azonban 379 mm eső hullott, közepes csapadékellátottságot biztosítva a tritikálénak. A kísérletet 4N x 3Cu = 12 kezelés x 3 ismétlés = 36 parcellával állítottuk be osztott parcellás (split-plot) elrendezéssel. A N-trágyázás 0, 100, 200, 300 kg·ha-1, a Cu-trágyázás 0, 50 és 100 kg·ha-1 adagokat jelentett Ca-NH4NO3, illetve CuSO4 formájában. A kísérlet ötödik évében a 15 m hosszú parcellákat megfeleztük és 1 m-es úttal elválasztottuk. A kísérlet így sávos split-plot elrendezésűvé vált 72 parcellával (4N x 3Cu x 2Mo = 24 kezelés x 3 ismétlés). A 48 kg·ha-1 molibdént (NH4)6Mo7O24x4H2O formában alkalmaztuk.

A vizsgálat fontosabb eredményei az alábbiakban foglalhatóak össze.:

Adataink orientálhatják a szaktanácsadást a tervezett tritikále termés elemszük-ségletének számításakor.

Restricted access

Duna-Tisza közi meszes homoktalajon, az őrbottyáni kísérleti telepünkön beállított NPK műtrágyázási tartamkísérlet 26. évében, 1996-ban vizsgáltuk a műtrágyázás hatását az Orbit fajtájú tavaszi árpa fejlődésére, termésére és elemfelvételére. Termőhely talaja a főbb tápelemekben (N, P, K) gyengén ellátott, a szántott réteg 1% körüli CaCO3-ot és 1% humuszt tartalmaz. Az altalaj erősen karbonátos, az agyagos rész 5–10%. A talajvíz 8–10 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. A műtrágyákat pétisó, szuperfoszfát és kálisó formájában alkalmaztuk. A levonható főbb tanulságok:

1. A tavaszi árpa 3,5 hónapos tenyészideje alatt mindössze 132 mm csapadékot kapott. Száraz tavaszon az állomány gyengén fejlődött, nem bokrosodott és gyorsan szárbaszökött. A m2-enkénti kalászszám 130 db volt átlagosan, az ezermag tömege pedig 30 g. A 0,3 t/ha körüli szalma és szem tömegét a bőséges NPK-trágyázás megkétszerezte, így a maximális földfeletti légszáraz biomassza 1,5 t/ha mennyiséget ért.2O5), 6 kg Mg (10 kg MgO) mennyiségnek adódott. A N és K mintegy 50%-kal, P és Ca 150–200%-kal, a Mg 500%-kal haladta meg a hazai szaktanácsadásban ajánlott irányszámokat. Az extrém körülmények között, kicsi terméssel nyert fajlagos értékek nem adhatnak reális útmutatást a tervezett termés elemigényének becslésekor.

2. A kontrollhoz viszonyítva az NP-trágyázás növelte a N és a Ca, Mg, Na, Sr kationok mennyiségét a szalmában, majd a pótlólagos K-trágyázással a kifejezett kationantagonizmus nyomán a Ca, Mg, Na, Sr elemek beépülése gátlást szenvedett. A K-Ba szinergizmust, míg a K-B elemek közötti kapcsolat antagonizmust jelzett. A kis termésben a legtöbb vizsgált elem feldúsult, az aszály töményedési effektust eredményezett a N, K, Ca, Mg, P esetében.

3. Az NP-trágyázás bizonyíthatóan serkentette a N, Ca, S, Sr, B akkumulációját a szemben. A javuló K-ellátottsággal itt is nőtt a Ba-tartalom, ill. visszaszorult az egyéb kationok felvétele. A töményedési effektus azonban nem jelentkezett a szemtermés összetételében, eltérően a szalmától.

4. A szem elsősorban a N, P, Zn, ill. részben a S és Cu elemekben dúsult. Szalma viszont 1,5–2,0-szor több K és Mg, 3–4-szer több Fe, Mn, Na, B; 10–13-szor több Ca, Ba, S, ill. 23-szor több Fe elemet halmozott fel szöveteiben a szemhez képest.

5. Az 1 t szem + a hozzátartozó melléktermés ún. fajlagos elemtartalma a kísérlet átlagában 35 kg N, 28 kg K, 12 kg Ca, 10 kg P (23 kg P2O5), 6 kg Mg (10 kg MgO) mennyiségnek adódott. A N és K mintegy 50%-kal, P és Ca 150–200%-kal, a Mg 500%-kal haladta meg a hazai szaktanácsadásban ajánlott irányszámokat. Az extrém körülmények között, kicsi terméssel nyert fajlagos értékek nem adhatnak reális útmutatást a tervezett termés elemigényének becslésekor.

Restricted access

Concannon, P. (1988): Canine sperm post-thaw survival following freezing in straws or pellets using PIPES, Lactose, TRIS or TEST extenders. XIth International Congress on Animal Reproduction and Artificial Insemination (Dublin) 3 , 229

Restricted access

558 Zadrazil, F. (1985): Screening of fungi for lignin degradation and conversion of straw into feed. Angew. Bot. , 59 , 433-452. Screening of fungi for lignin

Restricted access

Simarmata, T., Benckiser, G., Ottow, J. C. G. 1991: The effect of inorganic N in combination with straw or compost on denitrification losses (Acetylene inhibition technique) from a silty loam soil. Mitteilgn. Dtsch. Bodenk. Ges. , 66 , 731

Restricted access