Search Results

You are looking at 111 - 120 of 130 items for :

  • All content x
Clear All

583 Hungarian Food Codex (1997): 2–81: Milling products, Sütőipari termékek, MÉM értesítő 1997/8 Karácsonyi L (1970): Gabona-, liszt-, sütő

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Imre Boncz, Andor Sebestyén, Dóra Endrei, István Ágoston, Tímea Csákvári, L. Gábor Kovács, and Attila Miseta

. Value Health 2014; 17: 487–489. 2 Kovács LG, Ajzner É, Liszt F. Current status of Hungarian laboratory diagnostics. [A magyar laboratóriumi diagnosztika helyzete.] IME 2014; 13

Open access

. Hooker , Lynn M . 2013 . Redefining Hungarian Music from Liszt to Bartók . New York : Oxford University Press . Hungarian Tourism Ltd . 2012– 2014 . Hungaricums . http

Restricted access

of the German-language daily newspaper Pester Lloyd (1939‒1944). Following World War II, he was one of the founders of the Department of Musicology of the Liszt Academy of Music (Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, Zenetudományi Tanszék

Open access

Pollhamer, E. (1981): A búza és a liszt minősége. [The quality of wheat and flour.] Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 203 pp. (In Hungarian.) A búza és a liszt minősége. [The quality of wheat and flour

Restricted access

. Ernährungsstörungen bei Kulturpflanzen. VEB Gustav Fischer Verlag. Jena. Bergmann, W. & Neubert, P., 1976. Pflanzendiagnose und Planzenanalyse. VEB Gustav Fischer Verlag. Jena. Boldürev, N. K., 1970. Analiz liszt

Restricted access

. 29. Sum I. – Sebestyén E. – Papp I. – Liszt A. : 1979 . A kukorica törpe mozaik vírus hatása 15 kukoricahibridre . Növénytermelés. 28 : 309 – 315 . 30

Restricted access

: Sperm cell isolation from wheat ( T. aestivum L.) pollen. pp. 37-40. In: Barnabás, B., Liszt, K.(eds.), Characterization of Male Transmission Units in Higher Plants. Proceedings of the Third Sperm Cell Meeting, Martonvásár. MTA Copy, Budapest

Restricted access

kernel 1907 Pollhammer E., 1981. A búza és a liszt minősége. (The quality of wheat and flour.) Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp: 203

Restricted access

Duna–Tisza közi karbonátos homoktalajon, az MTA TAKI Őrbottyáni Kísérleti Telepén vizsgáltuk az eltérő minőségű komposztok és a húsliszt hatását a kukorica, mustár és tritikále termésére. A heterogén talaj 0–8% közötti CaCO3- és 1,0–1,5% humuszkészlettel rendelkezett. A humuszos szint vastagsága 60–80 cm, a pH(H2O) 6,8–7,5, a pH(KCl) 6,3–7,3 közötti értékeket mutatott. Az agyagfrakció mennyisége 10–15%-ot tett ki. A termőhely felvehető foszforral közepesen, nitrogénnel és káliummal gyengén ellátott volt. A véletlen blokk elrendezésű kísérleteket 2002-ben és 2003-ban állítottuk be egyenként 5 kezeléssel és 4 ismétléssel, azaz 20-20 parcellával. Az egyes parcellák területe 5×8 = 40 m² volt. A kísérlet beállításakor egyszeri terhelésként 0, 25, 50, 100 és 200 t·ha-1 friss komposztot, vagy 0, 2,5, 5, 10, 20 t·ha-1 húslisztet alkalmaztunk. A további években a komposztok és a húsliszt trágyaszerek utóhatásait figyeltük meg. Kísérleti növényként 2002-ben kukoricát, 2003-ban mustárt, majd 2004 és 2010 között tritikálét vetettünk monokultúrában. Igazolható hatásokat a növények összetételére csak 2004-ig kaptunk, ezért a további évek eredményeinek bemutatásától eltekintünk. Az aszályos 2002 évben a tápelemek a trágyázatlan talajon is feldúsultak a kukoricában, érvényesült a „töményedési” effektus. Az érett vágóhídi hulladékkomposzt-terhelés hatására tovább nőtt a kukorica vegetatív részeinek N-, K-, S-, NO3-N-, Zn-, Mo- és Cd-koncentrációja, míg a Mg-, Mn- és Ba-tartalma mérséklődött. A 2. évben termett mustár melléktermésében a S- és Na-mennyiség emelkedett. A 3. évben a tritikále szalma- és szemtermésében a Na- csökkenésével párhuzamosan a Mo-tartalom emelkedett. Az éretlen komposzt a N-, K-, S-, NO3-N-, Na- és Zn-felvételt serkentette, míg a Mg és Mo akkumulációját gátolta a kukoricában. A mustár magjában is igazolható volt a Sr és Na serkentő, illetve a Mo és Cd gátló hatása. A tritikáleban a Ca-, Mg-, Na- és Sr-beépülés mérséklődött, a Cu-felvétel viszont nőtt a terheléssel. Összességében hasonló hatást gyakorolt a félérett komposzt is a mustárra. A tritikáléban a N, K, S, Zn és Fe serkentő hatása, ill. a Mg esetén gátló befolyás volt megfigyelhető. A húslisztterhelés hatására kimutathatóan dúsult a N, S és Na, valamint visszaesett a P, Fe, Ni, Cr, Pb és Mo mennyisége a mustár melléktermésében. Úgy tűnik a csont kalcium-foszfát összetevője kevéssé tárult fel a húslisztben, ami gátolhatta a P és néhány nehézfém felvehetőségét a trágyaszerből, illetve a talajból. A magtermésben a S és Na beépülése nőtt, illetve a Mo elemé csökkent a terheléssel. A tritikále szalmában a N- és K-, a szemben a N- és S-tartalom nőtt igazolhatóan. A húsliszt gyors mineralizációjával akár 1 t·ha-1 N-veszteség (kilúgzás NO3-N formában, illetve légköri elillanás NH3-N formában) léphetett fel a 3 év alatt. A liszt 13% körüli zsírtartalma nem gátolta az ásványosodást ezen a talajon. A maximális zsírterhelés elérhette a 2,6 t·ha-1 értéket. A termesztett növények átlagos összetételében több nagyságrendbeli különbség is előfordult. A mustár magja halmozta fel a legtöbb N, P, S és Zn elemet. Az As-, Hg-, Se- és Pb-koncentráció minden növényi részben a kimutatási határ alatt maradt. Összefoglalva, javasolható a sterilizált vágóhídi érett komposztok minél kiterjedtebb felhasználása termőföldön. Összetételük és hatékonyságuk alapján kifejezetten növelhetik főként a savanyú homoktalajok termékenységét.

Restricted access