Search Results

You are looking at 121 - 130 of 206 items for :

  • "adatbázis" x
  • All content x
Clear All

Horváth, F., Dobolyi, Z., Morschhauser, T., Lőkös, L., Karas, L. and Szerdahelyi, T. (1995): FLóRA adatbázis 1.2 . — MTA ÖBKI és MTM Növénytár, Vácrátót, 267 pp. Szerdahelyi T

Restricted access

9 321 340 Horváth, F., Dobolyi, Z. K., Morschhauser, T., Lökös, L., Karas, L. and Szerdahelyi, T. (1995): Flóra adatbázis 1.2. Taxonlista és

Restricted access

Gőbl G. Unpublished data, personal communication 2015. [„Utstein-adatbázis – OMSZ 2015.”] Országos Mentőszolgálat, Budapest, 2015. [Hungarian] 3 Valenzuela TD, Roe DJ, Nichol G

Restricted access

A melanoma malignum folyamatosan növekvő incidenciájáról az 1999 óta működő Nemzeti Rákregiszter egyre pontosabb adatokat szolgáltat, azonban nem áll rendelkezésre országos melanoma-adatbázis. Az Országos Onkológiai Intézetben az évente Magyarországon jelentkező új melanomás betegek jelentős százaléka (20–25%) kerül ellátásra, ezért az intézet adatbázisából az egész országra vonatkozó következtetéseket lehet levonni a magyar epidemiológiai helyzettel kapcsolatban. Módszerek: A szerzők vizsgálatuk során az Országos Onkológiai Intézetben cutan melanoma malignum miatt 1998-ban, illetve 10 évvel később, 2008-ban jelentkező betegek adatait és a daganatok szövettani paramétereit vetették össze. A két betegcsoportot kor, nem, tumorlokalizáció és a szövettani paraméterek (szövettani típus, Breslow- és Clark-érték) szerint hasonlították össze. Folytonos változók esetén Mann–Whitney-próbával döntöttek két eloszlás különbségének szignifikanciájáról. A kategorikus változók függetlenségét χ2-próbával ellenőrizték. Eredmények: 1998-ban 149, 2008-ban 377 betegnél diagnosztizáltak cutan melanomát, amely 10 év alatt 153%-os növekedést jelent. A betegek átlagéletkora 1998-ban 56,3 év, 2008-ban 57,2 év volt, csaknem megegyező. 1998-ban a férfi betegek aránya 43%, 2008-ban 49%. A leggyakoribb lokalizációnak mindkét vizsgált évben a törzset találták (39% és 46%), ezt követte az alsó végtag (28% és 22%), a felső végtag (21% és 18%), majd a fej-nyaki (12% és 14%) lokalizáció. Leggyakoribb szövettani típusnak a superficialisan terjedő melanoma (52% és 54%) és a nodularis melanoma (31% és 23%) bizonyult. Az in situ melanoma aránya 10%-ról 15%-ra nőtt. A Breslow-értékek átlaga 1998-ban 2,2 mm, míg 2008-ban 1,6 mm volt, a különbség erősen szignifikáns (p = 0,0002). A Clark-értékek szintén csökkentek, de nem szignifikánsan (p = 0,08). A legtöbb beteg mindkét vizsgált évben (38% és 32%) Clark III inváziós mélységű melanomával jelentkezett. Következtetések: Tekintettel arra, hogy a primer melanoma prognózisát leginkább a korai diagnózis javíthatja, amelyet elsősorban a Breslow-tumorvastagság reprezentál, a betegek adatainak elemzéséből úgy tűnik, nem hiábavalóak a melanoma megelőzését és az időben való felismerés fontosságát hangsúlyozó erőfeszítések mind az orvosképzés, mind pedig a tömegtájékoztatás terén. Orv. Hetil., 2011, 152, 1000–1006.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Noémi Nyolczas, Krisztina Heltai, Attila Borbély, Tamás Habon, Zoltán Járai, Erzsébet Sziliczei, Péter Stadler, Réka Faludi, Béla Herczeg, Előd Papp, Ferenc Lakatos, Katalin Nagy, András Katona, Imre Kovács, János Tomcsányi, András Nagy, and Róbert Sepp

Absztrakt:

A szívelégtelenség az elmúlt évtizedek jelentős terápiás fejlődése ellenére is rossz prognózisú és különösen a nagyszámú kórházi felvétel miatt igen magas költségigényű kórkép. Mindezek miatt a magas szakmai színvonalú ellátás alapvető érdeke a betegeknek, az ellátóknak és a finanszírozóknak egyaránt. Egy adott kórkép vonatkozásában az ellátási színvonal értékelésének legjobb módszerét a betegségspecifikus regiszterek jelentik. Mind ez ideig Magyarországon a szívelégtelenségben szenvedő betegek jellemzőit, ellátását értékelő regiszter nem volt. E hiány pótlására hozta létre a Magyar Kardiológusok Társasága a Magyar Szívelégtelenség Regisztert. Jelen közlemény célja a regiszter céljainak, módszertanának, működésének és első éves eredményeinek bemutatása. A regiszter célja egy korszerű, internetalapú adatbázis kialakítása, ami nagyszámú, aktuálisan vagy korábban szívelégtelenség miatt kórházi felvételre került, illetve aktuálisan vagy korábban súlyos szívelégtelenség (NYHA III–IV.) miatt ambuláns ellátásban részesült beteg adatait összegzi. A regiszter kialakításában jelenleg 17 kardiológiai osztály vesz részt. A tervezett betegszám 2000. A betegeket első lépésben egy évig tervezzük követni (pilot vizsgálat), majd ezt követően, a megfelelő tapasztalatok értékelése után, hosszú távú követést tervezünk. A regiszterben adatokat gyűjtünk a szívelégtelenség típusára (csökkent – LVEF≤45% – vs. megtartott ejekciós – LVEF>45% – frakciójú szívelégtelenség), etiológiájára, a komorbiditásokra, a diagnózishoz felhasznált vizsgálatokra, a kezelés során alkalmazott terápiás módszerekre, valamint a hospitalizációra és a mortalitásra vonatkozóan. Az első év során a regiszterbe bevont 698 beteg kiindulási adatait értékelve azt láttuk, hogy a betegek többsége (87,8%) csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenségben szenved, 39,8%-ban a szívelégtelenség hátterében coronariabetegség áll, a társbetegségek közül leggyakoribb a hypertonia, ezt követik a diabetes mellitus, a veseelégtelenség és a COPD. A betegek 94,4%-a kapott ACE-gátlót vagy angiotenzinreceptor-blokkolót, 95,9%-a béta-receptor-blokkolót és 73,9%-a mineralokortikoidreceptor-antagonistát. A neurohormonális antagonista készítmények átlagos dózisa minden szer esetében meghaladta az irányelvekben meghatározott céldózisok felét. A kardiális reszinkronizációs kezelés alkalmazása 11,7%-os, az implantálható cardioverter defibrillátorral élők aránya 25,8% volt. A Magyar Szívelégtelenség Regiszterbe eddig bevont betegek gyógyszeres és eszközös kezelése megfelel az aktuális irányelvek előírásainak. Ez azonban minden bizonnyal nem azt jelenti, hogy hazánkban a szívelégtelenség-ellátással nincs probléma, hanem azt, hogy a szívelégtelenség kezelése iránt elkötelezett kardiológiai osztályokon az irányelveknek megfelelő szívelégtelenség-gondozással magas színvonalú betegellátás érhető el. Orv. Hetil., 2017, 158(3), 94–100.

Open access

579 587 Horváth, A. (2006): SynData: szünbotanikai (florisztikai és cönológiai) adatbázis-kezelő és -elemző program. — Kitaibelia 11 (1): 55

Restricted access

. — Abstracts, Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében VI, Keszthely, p. 30. Horváth, A. (2006): SYNDATA: szünbotanikai (florisztikai és cönológiai) adatbázis-kezelő és -elemző program. — Kitaibelia 11

Restricted access

76 113 176 Horváth, F., Dobolyi, Z. K., Morschhauser, T., Lőkös, L., Karas, L. and Szerdahelyi, T. (1995): Flóra adatbázis 1.2 Taxonlista és

Restricted access

(editor in chief) 1988-: Magyar néprajz nyolc kötetben . Budapest: Akadémiai Magyar néprajz nyolc kötetben 1988 Pávai , István 1996: A néprajzi adatbázis-építés akadályai. Néprajzi

Restricted access

szerkesztett szótári adatbázis, és annak magyar vonatkozásai . In: Horváthné Molnár , K. – Sciacovelli , A. (szerk.) Az alkalmazott nyelvészet regionális és globális szerepe. XXI. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus, Szombathely, 2011. augusztus

Restricted access