Search Results

You are looking at 121 - 130 of 224 items for :

  • "daganatok" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Anita Maász, Zoltán Szolnoki, László Balikó, and Béla Melegh

Az agyi érbetegségek magas előfordulási aránya indokolja a megkülönböztetett figyelmet, hiszen a stroke-ot a szív- és érrendszeri megbetegedések és a rosszindulatú daganatok után a harmadik leggyakoribb halálozási okként tartják számon világszerte. Az utóbbi évtizedekben jelentős progresszió volt tapasztalható a stroke és általában a cerebro- és cardiovascularis betegség hátterében álló genetikai variánsok azonosításában. Ezeknek a variánsoknak a vizsgálata újfajta szemlélet felé nyitott a betegségek patogenezisének megismerésében; hozzájárulhat a betegség rizikófaktorai elleni küzdelemhez, az optimális jövőképünk szerint a stroke-ra hajlamos egyének kiszűréséhez és gondozásához. Ischaemiás stroke hátterében számos, a haemostasis, a renin-angiotenzin rendszer vagy a lipidmetabolizmus fontos fehérjéit kódoló génekben lokalizálódó genetikai variánst vizsgáltak. Ezeknek a variánsoknak a száma a robusztus genomi asszociációs vizsgálatok megjelenésével és napjainkban is tartó terjedésével ugrásszerűen megnőtt. A szerzők tanulmányukban olyan kutatási eredményeket foglalnak össze, amelyek a személyre szabott medicina és a stroke prevenciója számára fontos mérföldkövek lehetnek. Orv. Hetil., 2011, 152, 455–463.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Erika Kis, Ilona Szegesdi, Henriette Ócsai, Rolland Gyulai, Lajos Kemény, and Judit Oláh

Az elektrokemoterápia daganatok bőráttéteinek palliatív kezelésére alkalmas eljárás, amelynek során nagy energiájú elektromos impulzusok hatására a sejtek membránja áteresztővé válik olyan anyagok, így kemoterapeutikumok számára, amelyek egyébként nem vagy csak kismértékben kerülnének a sejt belsejébe, ezáltal megnövelve azok citotoxikus hatását. Módszer: Klinikánkon 7, előrehaladott melanomában szenvedő beteg 81 bőráttétének elektrokemoterápiás kezelését végeztük el. A beavatkozásokat altatásban, intravénás bleomycin adásával végeztük. Az átlagos követési idő 218 nap volt. Eredmények: A kezelés hatására 25%-ban észleltünk teljes, míg 43%-ban részleges remissziót. A kezelt metasztázisok 26%-ánál nem történt változás, míg 6%-ban a tumor növekedett. Következtetések: Eredményeink alátámasztják azokat az irodalmi adatokat, amelyek szerint az elektrokemoterápia egyszerűen kivitelezhető, hatásos módszer a melanoma többszörös bőráttéteinek palliatív kezelésére. Az új eljárás kevés mellékhatással jár, és javítja a betegek életminőségét.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Márta Bakacs, József Vitrai, Zoltán Várhalmi, Csilla Kaposvári, Dóra Hermann, Sándor Kabos, and András Löv

Az informált döntéshozatal nemzetközileg egyre elfogadottabb eszköze az egészség-hatáselemzés. A szerzők olyan statisztikai modellek kidolgozásában vettek részt, amelyek segítséget nyújtanak az egészségügyi szektoron belüli és kívüli döntések egészségre kifejtett hatásainak becsléséhez. Logisztikus regresszióval vizsgálták a mortalitást befolyásoló egyéni tényezők közül a nem, az életkor, az iskolázottság és a gazdasági aktivitás halandóságot befolyásoló szerepét az összhalandóságra, a keringési rendszer betegségei és a rosszindulatú daganatok miatti halandóságra. Az eredmények igazolták, hogy az életkorral emelkedő halandóságra a nem, az iskolázottság és a gazdasági aktivitás egyidejűleg úgy hatott, hogy egymás hatását is módosították, közöttük többszörös interakciók voltak. A halandóságot több tényező összetett hatásrendszere befolyásolja, ezért ennek vizsgálatára csakis többváltozós statisztikai módszerek alkalmasak. A közleményben bemutatott modellek kiindulópontjai lehetnek azoknak a kutatásoknak, amelyek az egyéni tényezők mellett térségi társadalmi-gazdasági tényezőket is bevonhatnak az egészség-hatáselemzésekbe.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: László Herszényi, Emese Mihály, and Zsolt Tulassay

A szomatosztatin az emésztőrendszerre sokrétűen hat. Gátolja az emésztőrendszeri hormonok felszabadulását, a gyomor, a hasnyálmirigy és az epe exokrin működését, csökkenti a motilitást és befolyásolja egyes tápanyagok felszívódását is. E sokirányú hatás alapján fokozott várakozás előzte meg a szomatosztatinkezelés eredményességét különböző emésztőrendszeri betegségekben. A szomatosztatinkezelés realitását az elhúzódó hatású analógok (octreotid, lanreotid) kialakítása teremtette meg. Az elmúlt negyed században kiterjedt vizsgálatok tisztázták a szomatosztatinanalógok eredményességét és helyét különböző emésztőrendszeri betegségek kezelésében. A tanulmány az eredmények rövid összefoglalására és értékelésére tesz kísérletet. A kezelés az emésztőrendszer számos kóros állapotában hatékony, a klinikai gyakorlat részévé azonban csak a neuroendokrin daganatok elsődleges konzervatív, valamint a nyelőcsővisszér-vérzések és a hasnyálmirigysipolyok kiegészítő kezelésében vált. Orv. Hetil., 2013, 154, 1535–1540.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Nagykálnai and László Landherr

Az előrehaladott emlő-, prosztata-, tüdő-, vese-, pajzsmirigy- és egyéb szolid daganatok áttétei leggyakrabban a csontrendszert érintik (nem is beszélve a myeloma multiplexről), és a csontáttétek csaknem minden esetben halállal végződő súlyos morbiditással járnak. A fejlett országokban évente 600 000 csontáttétes beteg jelentkezik. A betegek átlagosan 4–6 havonta olyan súlyos skeletalis történések sorozatát szenvedik el, mint a patológiás törések, a gerincvelő-kompresszió, hypercalcaemiás események stb. A fájdalom állandó. A lokális külső sugárkezelés, a szisztémás radioizotópos, endokrin és citosztatikus kezelés, valamint a per os és intravénásan adagolható biszfoszfonátkezelés, valamint újabban a subcutan denosumabadagolás alkotják a kezelések vázát a fájdalomcsillapítás és az egyéb szokásos beavatkozások mellett. A modern kezelések jelentősen csökkentik a skeletalis szövődmények valószínűségét, javítják a betegek életminőségét – és néha meghosszabbítják a túlélést is. A szerzők röviden összefoglalják a rendelkezésre álló kezelési lehetőségeket. Orv. Hetil., 2014, 155(6), 217–225.

Open access

Absztrakt

A sarcoma synoviale a lágyrész-sarcomák 5–10%-ában, az összes malignus daganatok 0,05–0,1%-ában fordul elő. Főként a végtagokon keletkezik, azonban bárhol kialakulhat. A betegek 50%-ában 3–5 éven belül metasztázisok jelennek meg (tüdő, nyirokcsomó, csont), sőt akár 20 év elteltével is számítani lehet a sarcoma synoviale kiújulására. Az 5 éves teljes túlélés lokalizált betegség esetén 76%, metasztatikus esetben 10%. Az életkor, daganatméret, szövettani altípus és a radioterápia megtörténte befolyásolja a prognózist. Az adjuváns kemoterápia szerepe nem bizonyított. Számos klinikai vizsgálat van folyamatban a lokálisan előrehaladott, relaptálódott/refrakter és metasztatikus sarcoma synoviale kezelésére. A sarcoma synoviale biológiai viselkedésének jobb megértésével a célzott kezelés és a konvencionális terápia kombinációja válhat a jövő útjává. Orv. Hetil., 2015, 156(22), 875–880.

Restricted access

Absztrakt

A 71 éves nőbetegnél jobb alhasi fájdalom és láz miatt sürgősségi laparotomiára került sor. Makroszkóposan duplex coecum és colon transversum, továbbá szigma/bal petefészek daganatának gyanúja merült fel. A szövettani vizsgálat szinkrón bal petefészek- (papillaris adenocarcinoma) és colon transversum (tubularis adenocarcinoma) daganatot mutatott. Mind a két primer daganat a regionális nyirokcsomóikba adott áttétet, továbbá a petefészek-daganat infiltrálta a szigmabelet és távoli áttétet képzett a coecum területére. Immunhisztokémiával a nyirokcsomóáttétek egyértelműen elkülöníthetők voltak: petefészek-eredetű CK7-pozitív, coloneredetű CK20- és CEA-pozitív. A szikrón primer daganatokat kombinált kemoterápiával kezeltük (FOLFOX-4 és heti paclitaxel). A kombinált kezelést a beteg jól tolerálta. A ritka eset hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a többszörös primer daganatok egyénre szabott kemoterápiás sémával kezelhetők jó hatásfokkal és enyhe mellékhatásokkal. Orv. Hetil., 2015, 156(23), 939–943.

Restricted access

Absztrakt

A colorectalis daganatok májáttéteinek sebészi és onkológiai kezelésében az elmúlt húsz év jelentős fejlődést hozott. Noha a kemoterápiás arzenál soha nem látott módon fejlődik, hosszú távú túlélést csak sikeresen (R0), műtétileg resecált beteg remélhet. Ugyanakkor komoly problémát jelent a közel 60%-ban jelentkező daganatkiújulás. A szerzők áttekintik az Uzsoki utcai Kórház Sebészeti-Érsebészeti Osztályán 1995 és 2009 között colorectalis carcinoma (CRC) májáttétje (CLM) miatt operált, és daganatkiújulás miatt ismételten operált betegeiket. Saját tapasztalataik és a legújabb irodalom tükrében összefoglalják azokat a tényezőket, speciális daganatsebészeti és onkológiai szempontokat, melyek az ismételt májresectiót valódi kihívássá teszik. A legújabb eredmények – melyeket a saját adataink is alátámasztanak – alapján kimondható, hogy amennyiben az ismételt májresectio R0 intencióval elvégezhető, a beteg 5 éves túlélése nem különbözik az egyszer resecált betegcsoportétól. Így a daganatos beteg kezelését irányító onkoteamek feladata a kiújult CLM esetében is az, hogy a multidiszciplinaritást kihasználva a beteget resecálható “helyzetbe hozza”.

Restricted access

Absztrakt

A vékonybélből kiinduló rosszindulatú daganatok igen ritkák, az összes rosszindulatú emésztőszervi daganat kevesebb, mint két százalékát teszik ki. Előfordulásuk gyakoribb coeliakiában (lymphoma), illetve egyes örökletes bélbetegségekben, mint Peutz–Jegher-szindróma, familiáris adenomatosus polyposis. A betegség legtöbbször tünetmentes, illetve az első panaszok megjelenésétől a diagnózis felállításáig rendszerint több hónap telik el. A rendelkezésre álló noninvazív, részlegesen invazív vizsgáló módszerek gyakran nem vezetnek megoldáshoz és műtéti exploratio során derül fény a betegségre. Cikkünkben az osztályunkon előforduló vékonybéltumorok előfordulásáról, kivizsgálásáról, műtéti ellátásáról írunk feldolgozva az elmúlt 3 év beteganyagát. Megjegyzendő, hogy mindegyik beteg intézetünk Sürgősségi Osztályán keresztül érkezett, tehát nem tervezett módon. A műtétet megelőző vizsgálatok csak a műtéti indikáció felállításában segítettek, pontos diagnózishoz egy esetben sem vezettek. A műtéteket sürgősséggel vagy halasztott sürgősséggel végeztük. Mindegyik esetben vékonybélresectio történt. Anyagunkban adenocarcinoma, non-Hodgkin-lymphoma, GIST fordult elő.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Irén Petrovszki, Ildikó Csányi, Mónika Szűcs, Henriette Ócsai, Nazanin Houshmand, Lajos Kemény, Judit Oláh, and Eszter Baltás

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A melanoma malignum igen agresszív, sokszor kiszámíthatatlan kórlefolyású daganat. Vizsgálatunk során arra kerestünk választ, hogy milyen tényezők befolyásolják a betegség korai felismerését. Módszer: 139 melanomával diagnosztizált beteg kérdőíveit elemeztük. Eredmények: Megállapítottuk, hogy betegeink a cardiovascularis betegségek terén egészségtudatosak, daganatok miatt végzett szűrővizsgálatokon behívásra részt vesznek, azonban melanomával kapcsolatos ismereteik hiányosak. Önvizsgálatot a betegek nagy része végez, de nem tudják mit kell figyelni a bőrön. A melanomát általában maguk a betegek észlelik először, azonban sokszor több mint egy év telik el, míg orvoshoz fordulnak. A korai felismerést egyértelműen befolyásoló tényezőként a betegek attitűdjét azonosítottuk. Akik számára fontos a gyanús bőrelváltozások figyelése, azoknál korai stádiumban kerül felismerésre a melanoma. Megállapítottuk továbbá, hogy a betegek levetkőztetése és a bőrrák prevenciójával kapcsolatos kommunikáció nem része a rutin egészségügyi ellátásnak. Következtetések: Fontos a népesség és az egészségügyi személyzet melanomával kapcsolatos ismereteinek bővítése és annak a tudatosítása, hogy a korai felismerés életet menthet. Orv. Hetil., 2016, 157(51), 2028–2033.

Restricted access