Search Results

You are looking at 131 - 140 of 916 items for :

  • Medical and Health Sciences x
  • All content x
Clear All

–100. 2 McIntosh IB, Reed JM, Power KG, et al. The impact of travel acquired illness on the world traveller and family doctor and the need for pre-travel health education. Scott Med J. 1994; 39: 40

Open access

Absztrakt:

A közlemény célja a ritka betegségek jelenlegi helyzetének és ezen belül a magyarországi állapotának a leírása. Bemutatjuk a közelmúlt nemzetközi és hazai fejleményeit, amelyek ismerete elősegítheti a mindennapi orvosi gyakorlatban a ritka betegek ellátását. A ritka betegséggel élők az egészségügyi ellátórendszer számára sokszor „láthatatlanok”, mert csak néhány ilyen betegségnek van betegségek nemzetközi osztályozási (BNO-) kódja. A körülbelül 800 000 ritka beteg a gyakori megbetegedésben szenvedőkhöz képest is óriási hátrányban van. Fontos nemzeti és nemzetközi lépések történtek az utóbbi időben e hátrányok csökkentésére. A magyar Ritka Betegségek Szakértői Központok hivatalosan kinevezésre kerültek, és így számos egészségügyi szolgáltató csatlakozni tudott a megalakuló európai referenciahálózatokhoz. A Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége létrehozta a ritkabetegség-specifikus Mentőöv Információs Központ és Segélyvonalat. Ezek a lépések elősegítik a Ritka Betegségek Nemzeti Terv végrehajtását, annak ellenére, hogy annak a formális elfogadási folyamata ideiglenesen megakadt az egészségügy háttérintézményeinek újraszervezése miatt. E fejlemények hozzájárulhatnak a betegutak jobb kialakításához, és így lerövidíthetik az érintett családok bolyongását az egészségügyi, oktatási és szociális ellátások labirintusában. A ritka betegségekben szenvedők ellátásával kapcsolatos nemzeti stratégia megvalósítása szükséges ahhoz, hogy javítsunk a ritka betegeket ellátó egészségügyi szolgáltatások rendszerének jelenlegi szervezettségén és hatásosságán, hogy felkészítsük az egészségügyi, oktatási, szociális szakembereket és magukat a betegeket is a rendszer minél jobb kihasználására. A tervszerű ellátás célja, hogy minden ritka beteg a lehető legrövidebb idő alatt kapjon diagnózist annak érdekében, hogy időben hozzáférhessen a szükséges ellátáshoz és támogatáshoz, végeredményben csökkentve a beteg és családja megpróbáltatásait és a társadalom terheit. Orv Hetil. 2017; 158(47): 1851–1856.

Restricted access

Absztrakt

A XX. században a szülészeti ellátás intézményesítése nem jelentette az otthon szülések megszűnését, bár a tervezett intézeten kívüli szülések aránya minimálisra csökkent. A szerzők áttekintik a magyarországi bábák helyzetének átalakulását, az otthon szülés helyzetét. A magyar kormány 2011-ben törvényileg szabályozta a kórházon kívüli szülészeti ellátást, majd 2014. július 1-jétől lehetővé tette a szülésznői várandósgondozást, ami előrelépést jelent a bábai modell kialakulása felé. A tanulmányban a szerzők bemutatják öt nyugati kutatás eredményeit, amelyek az otthon szülés biztonságosságának kérdésével foglalkoznak. Egy közelmúltban publikált tanulmányt is feldolgoznak, amelyben a kórházi beszállításokat több szempontból is elemezték. Végül megvizsgálják három magyar bábapraxis statisztikai adatait. Megállapítják, hogy az alacsony esetszámú hazai adatok ellenére a beszállítások aránya hasonló a külföldi tanulmányok adatsoraihoz. A kutatási eredmények és a gyakorlati tapasztalatok áttekintésével arra a következtetésre jutnak, hogy a résztvevők közötti tiszteletteljes kommunikáció és a családok felkészítése az esetleges kórházi transzportra lehet az alapja a zökkenőmentes ellátásnak. Orv. Hetil., 2016, 157(11), 415–423.

Open access

Absztrakt

A májbetegségekkel és májműtétekkel kapcsolatos morbiditás és mortalitás fő oka a beáramlási akadály következtében kialakult ischaemiás-reperfúziós károsodás. A stresszfehérjék családjába tartozó hősokkfehérjék a sejthomeosztázis fenntartása és az immunrendszer szabályozása mellett a máj regenerálódásában is bizonyítottan fontos szerepet játszanak. Humán szervezetben az ischaemiás-reperfúziós károsodás alapvető indikátorai, valamint a máj működésére és regenerációjára is hatással vannak. A dolgozat elsődleges célja a hősokkfehérjék potenciális szerepének ismertetése diagnosztikus markerként májbetegségekben, valamint terápiás célpontként kritikus állapotokban. Először a hősokkfehérjék endogén rendszerként való alapvető szerepére koncentrál, ugyanis ez összefüggést mutat a májkárosodással. Ez megmagyarázza a hősokkfehérje-70 hatását a máj megbetegedéseire és az ischaemia-reperfúzióra. Ezt követően vizsgálja a hősokkfehérjék lehetséges diagnosztikus szerepét, végül potenciális terápiás eszközként való használatát tekinti át. Orv. Hetil., 2016, 157(42), 1659–1666.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Kitti Sólya, Csilla Dézsi, Melinda Vanya, János Szabó, János Sikovanyecz, Zoltán Kozinszky, and Károly Szili

Absztrakt

Az ajak- és szájpadhasadék a veleszületett rendellenességek egyik leggyakoribb típusa. A szerzők célja, hogy összefoglaló irodalmi ismereteket nyújtsanak a kórképről. A nemzetközi szakirodalom áttekintésén és megvitatásán túl kiemelik a megelőzés lehetőségeit, a genetikai és környezeti tényezők szerepét, az anatómiai és embriológiai jellemzőket, a prae- és a postnatalis diagnózis és kezelés lehetőségeit. Az etiológia multifaktoriális, mind genetikai, mind környezeti faktorok együttes hatása sokszínű fenotípusos és klinikai jellemzőkhöz vezet. A praenatalis diagnosztikában, megelőzésben, genetikai tanácsadás során és a sebészi kezelési stratégiával kapcsolatban a megfelelő multidiszciplináris ismeretek hiánya komoly diagnosztikai hibákhoz vagy tévedésekhez vezethet, ezért kiemelten fontos a klinikai csapatmunka ezekkel az állapotokkal kapcsolatban. A professzionális csapatmunka és multidiszciplináris együttműködés garantálja az optimális ellátást és jobb életminőséget biztosít a betegek és családjuk számára. Orv. Hetil., 2015, 156(37), 1483–1490.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Attila Szendrői, Ákos Tordé, Judit Vargha, Gergely Bánfi, András Horváth, Csaba Horváth, and Péter Nyirády

Absztrakt:

A húgyúti kövesség a fejlett országokban a metabolikus és endokrin okok mellett egyre gyakrabban fordul elő a helytelen táplálkozási szokások, az elhízás és a mozgásszegény életmód miatt. Ezért az urológusok és az alapellátásban dolgozók mindennapi munkájában kiemelt szerepet kellene, hogy kapjon az elsődleges és másodlagos prevenció. A megelőzés a testsúlykontrollon, a testmozgáson és a gyógyszeres kezelésen túl a megfelelő diétán alapul. Az étrend különböző alkotóelemei megváltoztathatják a vizelet összetételét és ezáltal annak túltelítettségét fokozhatják, amely alapja a kőképződésnek. Az étrendi összetevők vagy elősegítik a kövesség megelőzését (fokozott folyadékbevitel, citrát, magnézium, gyümölcsök és zöldségek), vagy hajlamosítóan hatnak annak kialakulására (kevés folyadékbevitel, fehérjében, szénhidrátban, zsírban, oxalátban, sóban, kalciumban gazdag étrend, aszkorbinsav stb.). Összefoglalónkban bizonyítékokkal alátámasztott étrendi javaslatokat fogalmaztunk meg, amelyek a húgyúti kövesség elsődleges és másodlagos megelőzésében gyakorlati haszonnal bírnak. Orv Hetil. 2017; 158(22): 851–855.

Open access

Absztrakt

A csípőtáji töréseket a magas mortalitás, életminőség-romlás, funkciócsökkenés és betegségteher jellemzi. Számuk világszerte növekszik. Jelen közlemény összefoglalja a csípőtáji törések előfordulásával, halálozásával, szövődményeivel, költségeivel és rehabilitációjával kapcsolatosan rendelkezésre álló magyarországi adatokat, amelyek jelentőségéről együttesen kevés tanulmány számol be. A csípőtáji törések menedzsmentjében a halálozások és a szövődmények csökkentése érdekében a szerzők hangsúlyozzák a 12 órán belüli ellátás, a combfej életképességének ismeretében a törési típusnak megfelelő műtéti módszerválasztás, a D-vitamin-pótlás, a hét minden napján történő azonos ellátási feltételek biztosításának, valamint a beteg általános állapotának megfelelő akut ellátás és a rehabilitáció fontosságát. A csípőtáji törések magyarországi adatokon alapuló multidiszciplináris eredményeinek integrált feldolgozása a jövőben egy hatékony ellátási és prevenciós stratégia egységes kialakítását támogathatja, amely a csípőtáji törések költséges törésgyógyulási szövődményeinek és a halálozás csökkenésével az egyén a családok, az egészségügyi ellátórendszer és a társadalom számára egyaránt előnyös. Orv. Hetil., 2016, 157(37), 1469–1475.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Ágnes Csikós, Mónika Menyhért, Ildikó Radványi, and Csilla Busa

Absztrakt

A gyász az élet természetes része, és mindig egyedi formát ölt. A kutatók mégis megpróbáltak és megpróbálnak különböző teóriákat kidolgozni, hogy értelmezzék, magyarázzák és emberközelivé tegyék ezt a különleges jelenséget. A szerzők célja napjaink gyászelméleti irodalmának áttekintése és a külföldön már bemutatásra került gyászelméletek megismertetése a hazai szakemberekkel. A XX. század első fele óta a gyászelméletek jelentős változáson mentek keresztül. Az újabb gyászelméletek több ponton is szakítanak a korábbi elméletek elgondolásaival. A gyász szakaszokra osztása helyett a rugalmas, megküzdésorientált kettős folyamatmodell, a jelentésalkotási folyamatot középpontba helyező jelentéskonstrukció-elmélet, valamint a veszteséget követő, fejlődésre fokuszáló modellek a meghatározóak. A szerzők fontosnak tartják, hogy a klinikumban tevékenykedő kollégák megismerjék a legújabb gyászelméleteket, hiszen munkájuk során gyakran találkoznak veszteséggel és veszteséget megélő emberekkel. A bemutatott modellek hozzájárulnak a hatékony munkavégzéshez, a gyászfolyamat jobb megértéséhez és a gyászolók megfelelőbb támogatásához. Orv. Hetil., 2015, 156(39), 1569–1576.

Restricted access

Absztrakt

Coeliakiában az átlagnál tízszer nagyobb a valószínűsége a gyulladásos bélbetegség kialakulásának. A fordított viszony vonatkozásában azonban jóval ellentmondásosabbak az adatok. Számos közös génpolimorfizmus ismert, amely mindkét betegségben előfordul. Az együttes családi halmozódás, a patomechanizmusban, a szerológiai vizsgálatokban, a gyomor-bél rendszer makroszkópos és mikroszkópos megjelenésében mutatkozó hasonlóságok felvetik a két kórkép asszociációjának lehetőségét. A szerző 4 beteg kórtörténetét ismerteti, akik közül kettőnél Crohn-betegség és coeliakia társulása igazolódott. A másik két, gyulladásos bélbetegségben szenvedő gyermeknél szintén felmerült a coeliakia gyanúja, amelyet a kiegészítő vizsgálatok az egyik esetben megcáfoltak, a másik esetben pedig megcáfolni látszanak. A szerző hangsúlyozza, hogy a coeliakia és a gyulladásos bélbetegség egymástól való elkülönítése a klinikai gyakorlatban sokszor nem könnyű, és bármelyikük diagnosztizálása esetén gondolni kell a másik betegség esetleges jelenlétére. Orv. Hetil., 2015, 156(26), 1059–1064.

Restricted access

Absztrakt:

A hypothalamohypophysealis rendszer fejlődési rendellenességei klinikai megjelenésükben sokszínű hypophysiselégtelenséggel járhatnak. Ezen fejlődési rendellenességek jelentős részét a hypophysis organogenezisét szabályozó transzkripciós faktorok genetikai hibái okozhatják. Az agyalapi mirigy fejlődésének korai szakaszában expresszálódó transzkripciós faktorokat kódoló gének mutációi olyan összetett fejlődési rendellenességekhez vezethetnek, amelyekben a hypopituitarismushoz egyéb központi idegrendszeri malformációk is társulnak. Az organogenezis későbbi szakaszát szabályozó transzkripciós faktorok genetikai eltérései jellemzően többszörös, ritkán izolált agyalapi mirigy hormonhiányt okoznak extrahypophysealis manifesztáció nélkül. A hypophysistranszkripciós faktorok genetikai defektusainak azonosítása segítséget adhat a hormonhiányok előrejelzésében és az érintett családtagok szűrésében. Egyes hypophysistranszkripciós faktorok expressziója felnőttkorban is kimutatható, aminek fontos klinikai jelentősége van a hypophysisadenomák WHO által ajánlott új rendszerű, ezen faktorok expresszióját is figyelembe vevő osztályozásában. Orv Hetil. 2018; 159(7): 278–284.

Open access