Search Results

You are looking at 141 - 150 of 939 items for :

  • Medical and Health Sciences x
  • All content x
Clear All

A sokarcú gluténérzékenység: gluténindukált autoimmunitás a bőrgyógyász szemével

The many-faced gluten sensitivity: Gluten-induced autoimmunity from dermatological point of view

Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Malkovics, Kamilla Koszorú, Sarolta Kárpáti, András Arató, Anna Görög, and Miklós Sárdy

Összefoglaló. A glutén, alimentáris környezeti antigénként, különböző szervrendszereket érintő autoimmun betegségeket tud kiváltani. A kórképek hátterében a gluténtolerancia veleszületett hiánya vagy az élet során bekövetkező elvesztése áll. A gluténindukált autoimmun betegségek között a leggyakoribb a coeliakia, melyet különböző súlyosságú enteropátia jellemez, és melynek a szöveti, 2-es típusú transzglutamináz az autoantigénje. A coeliakia extraintestinalis tünetei között azonban néha olyan bőr- és idegrendszeri kórképek jellegzetességei is megtalálhatók, melyek hátterében további transzglutamináz-autoimmunitás kialakulása áll. Idesorolható a hevesen viszkető, polimorf autoimmun bőrbetegség, a dermatitis herpetiformis (transzglutamináz-3-autoimmunitás) és a centrális és/vagy perifériás neurológiai károsodások egy jellegzetes csoportja (transzglutamináz-6-autoimmunitás). Az indukált autoimmunitás reverzibilis, a szigorúan tartott gluténmentes diéta mellett a coeliakia és a bőrtünetek elmúlnak, de az idegrendszeri tünetek egy része maradandó. Az elmúlt évtizedben beszámoltak gluténérzékeny, transzglutamináz-6-pozitív, nem coeliakiás (transzglutamináz-2-negatív) betegekről is. A gluténszenzitivitás sokféle megjelenését ma is erősen kutatják. Fontos a korai felismerés és a kórképek interdiszciplináris szemléletű kezelése. A coeliakia családi szűrővizsgálatokkal való korai felismerése és a tünetmentes egyének diétás kezelése is nagy jelentőségű a gluténérzékenység által kiváltott hiányállapotok és a társuló egyéb betegségek kialakulásának megelőzésében. Orv Hetil. 2021; 162(28): 1107–1118.

Summary. Autoimmune diseases induced by digestion of gluten, an environmental antigen, can affect different organ systems. The diseases develop in individuals with congenital or acquired loss of gluten tolerance for life. Amongst the gluten-induced autoimmune diseases, celiac disease is the most common one, characterized by an enteropathy of varying severity. Here the target autoantigen is tissue (type 2) transglutaminase. While the extraintestinal manifestations of celiac disease are complex, they may include characteristics of certain skin and nervous system disorders that develop due to additional transglutaminase autoimmunities. Such diseases are the severely pruritic, polymorphic autoimmune skin disease, dermatitis herpetiformis due to epidermal (type 3) transglutaminase autoimmunity, and a distinctive group of gluten-sensitive neuropathies with central and/or peripheral neurological involvement caused by type 6 transglutaminase autoimmunity. While the celiac and skin autoimmune diseases gradually get into remission under a strict gluten-free diet, some neurological symptoms may persist. In the last decade, gluten-induced transglutaminase 6 positive but non-celiac (transglutaminase 2 negative) patients were reported. Today, various manifestations of gluten sensitivity are under extensive research. Early detection and interdisciplinary treatment of these disorders are important. Family screenings are of particular relevance in early recognition and dietary treatment of latent disease forms in order to prevent enteropathy-induced, malabsorption-related and other associated co-morbidities. Orv Hetil. 2021; 162(28): 1107–1118.

Open access

Absztrakt:

A bélflóra olyan, mint az ujjlenyomat: minden embernek egyedi összetételű, rá jellemző baktériumfajokból álló mikrobanépesség él a bélrendszerében, amit ma bélmikrobiomnak hívunk. A baktériumok változatosságának, sokszínűségének (diverzitásának) csökkenése szoros kapcsolatot mutat a funkcionális bélbetegségekkel, az elhízással, a 2-es típusú diabetesszel és a cardiovascularis betegségekkel, valamint sok autoimmun megbetegedéssel. A székletgenomikai teszt során a bélflórát alkotó fajok pontos identifikálása és filogenetikai azonosítása révén meghatározható a diverzitás változása, illetve azonosítható bizonyos bélbaktériumok túlnövekedése. Praehypertoniás, hypertoniás egyénekben a Firmicutes törzshöz tartozó baktériumok elszaporodása, míg a Bacteroidetes törzsek csökkenése gyakrabban volt kimutatható, mint normotonia esetén, mindemellett az egyes baktériumtörzsek fiziológiai aránya kevésbé volt kiegyenlített. Az első megfigyelések arra utalnak, hogy kapcsolat állhat fenn a magas vérnyomás és az intestinalis baktériumflóra egyensúlyának megbomlása között, mind állatkísérletekben, mind emberben észlelhető hypertonia esetén. A vizsgálatok eredményei azt is felvetik, hogy a bél mikrobiotájának étrenddel történő célzott befolyásolása a magas vérnyomás nem gyógyszeres kezelésének új innovatív módszere lehet. Orv Hetil. 2018; 159(9): 346–351.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A szédülékenység népegészségügyi jelentőségét az adja, hogy a szédüléssel orvoshoz forduló betegek száma nagy. Az egyensúlyrendszeri betegségek kezelésében nagy jelentősége van a fejlesztésnek, a tréningnek. Célkitűzés: Egy olyan egyszerű gyakorlatsor kialakítása volt a célunk, mely hozzátartozó felügyelete mellett végezhető, és eredményessége számszerűen értékelhető. Módszer: A betegek kórházi kezelésük alatt keringésjavító infúziós kezelést kaptak, és egyensúlyi tréninget végeztek. Az eredmények ellenőrzéséhez Jacobson és Newman kérdőívének magyarra fordított változatát alkalmaztuk. Az objektív javulás megítéléséhez ultrahangos számítógépes kraniokorpográfiás méréseket alkalmaztunk. A statisztikai analízis során ANOVA- és Kruskal–Wallis-tesztet, a többszörös összehasonlításhoz Dunn-féle „post” metódust használtunk (szignifikanciaszint: p<0,05). Eredmények: A kórházi kezelés során a tréningcsoportban a betegek által elért átlagos tréningpontszámok javultak. A nyolcnapos tréning alatt a betegek átlagosan napról napra magasabb pontszámot értek el, tehát az egyensúlyrendszert edző feladatok megoldásában a képességeik javultak. A tréningprogram hatékonyságának ellenőrzésére alkalmazott kérdőív eredménye egyértelmű javulást mutatott. Következtetések: A keringésjavító kezeléssel egy időben végzett asszisztált egyensúlyi tréning szignifikánsan csökkentette a tüneteket, javította az életminőséget. Bár az egyensúlyzavar nem gyógyult meg, a betegek állapotában mégis egyértelmű javulás mutatkozott. Orv Hetil. 2018; 159(12): 470–477.

Open access

within the top 20 causes of death worldwide ( 31 ), and its impact on patients and their families can be devastating. World Kidney Day and International Women’s Day in 2018 coincide, thus offering an opportunity to reflect on the importance of women’ s

Restricted access

single-strand RNA viruses, the majority of which cause diseases in animals. Six were previously known to cause respiratory diseases in humans, and SARS-CoV-2 became the seventh. It belongs to the family Coronaviridae a large family of viruses prevalent

Open access

family. Gut, 1991, 32 , 299–302. Donaldson P. Autoimmune chronic active hepatitis in a family Gut 1991

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: András Folyovich, Tamás Jarecsny, Dorottya Jánoska, Eszter Dudás, Katalin Anna Béres-Molnár, Nóra Botos, Dávid Biczó, and Gergely Toldi

Health Nutr. 1999; 2: 469–476. 9 Park SY, Paik HY, Skinner JD, et al. Mothers’ acculturation and eating behaviors of Korean American families in California. J Nutr Educ Behav

Open access

Taierling J. Csiszár. One family-related bath. [A Csiszár családhoz kötött gyógyfürdő.] Magánkiadás, Guthenberg Druck, Mainz, 2007. [Hungarian] 10 Erdős J

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Judit Désfalvi, Csilla Lakatos, Sára Imola Csuka, Viola Sallay, Orsolya Filep, Magdolna Dank, and Tamás Martos

References 1 Nissim R, Hales S, Zimmermann C, et al. Supporting family caregivers of advanced cancer patients: a focus group study. Fam Relat. 2017; 66: 867

Open access

with the developmental disorder and the family in the focus. The treatment is selected based on the child’s condition and the family’s socioeconomic status, resulting in an individually planned therapy. First, we tell the parents which therapeutic

Open access