Search Results

You are looking at 151 - 160 of 1,515 items for :

  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Reports published in recent years on the increased risk in the Baltic Sea of fish infection with larvae of nematodes potentially pathogenic to humans have prompted a study of European smelt Osmerus eperlanus with respect to the presence of these parasites in the Vistula Lagoon. Additionally, samples of this fish from Lake Hańcza were comparatively considered. The body cavity, the surface of internal organs, the alimentary tract and the swimbladder of fish from two environmentally different water bodies were taken into account in the analysis. Only the tapeworm Proteocephalus longicollis was found in the alimentary tract of the fish from Lake Hańcza. Depending on the period of study, the prevalence ranged from 60% to 100%, and the mean intensity from 11.5 to 42.0. The helminth fauna of smelt from the Vistula Lagoon was more diverse: Cystidicola farionis occurred with a prevalence from 25.9 to 75.0% and a mean intensity of infection from 2.7 to 66.0%, Proteocephalus longicollis and cystacanths of Corynosoma with a prevalence ranging in different years from 12.0 to 44.0% and from 14.8 to 50.0%, respectively. Zoonotic parasites, such as nematode larvae of the Anisakidae family (Contracaecum sp., Anisakis simplex), occurred in the intestine with a prevalence of 31%, 72% and 22% in consecutive years of the study.

Restricted access

Policy, prevention, and regulation for Internet Gaming Disorder

Commentary on: Policy responses to problematic video game use: A systematic review of current measures and future possibilities (Király et al., 2018)

Journal of Behavioral Addictions
Author: Daria J. Kuss

context by discussing its (a) sociocultural environment and (b) the gamer and the game environment to (c) create the case for prevention to reduce risk and harm and to provide support for gamers and their families. Policy and Regulation

Open access

pattern of activities, roles, and interpersonal relationships experienced directly by the developing person in a given setting (e.g., school environments, family environments), and exosystems refer to the interconnections between various microsystems

Open access

References 1 Vincze Tibor (personal communication) whose mother, Anna Vincze was home worker at the Békésy family between the two world wars. The author did not get

Restricted access

in type 1 diabetes and the untapped potential of diabetes providers to improve outcomes. Curr Diab Rep. 2015; 15: 51. 8 Anderson BJ, Auslander WF, Jung KC, et al. Assessing family sharing

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsolt Reiger, Gergely Varga, Beáta Tóth, László Maródi, and Melinda Erdős

., Alapi, K., Maródi, L.: Retrospective diagnosis of X-linked hyper-IgM syndrome in a family with multiple deaths of affected males. Haematologica, 2007, 92 , 281–282. Maródi L

Open access

Absztrakt:

A közlemény célja a ritka betegségek jelenlegi helyzetének és ezen belül a magyarországi állapotának a leírása. Bemutatjuk a közelmúlt nemzetközi és hazai fejleményeit, amelyek ismerete elősegítheti a mindennapi orvosi gyakorlatban a ritka betegek ellátását. A ritka betegséggel élők az egészségügyi ellátórendszer számára sokszor „láthatatlanok”, mert csak néhány ilyen betegségnek van betegségek nemzetközi osztályozási (BNO-) kódja. A körülbelül 800 000 ritka beteg a gyakori megbetegedésben szenvedőkhöz képest is óriási hátrányban van. Fontos nemzeti és nemzetközi lépések történtek az utóbbi időben e hátrányok csökkentésére. A magyar Ritka Betegségek Szakértői Központok hivatalosan kinevezésre kerültek, és így számos egészségügyi szolgáltató csatlakozni tudott a megalakuló európai referenciahálózatokhoz. A Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége létrehozta a ritkabetegség-specifikus Mentőöv Információs Központ és Segélyvonalat. Ezek a lépések elősegítik a Ritka Betegségek Nemzeti Terv végrehajtását, annak ellenére, hogy annak a formális elfogadási folyamata ideiglenesen megakadt az egészségügy háttérintézményeinek újraszervezése miatt. E fejlemények hozzájárulhatnak a betegutak jobb kialakításához, és így lerövidíthetik az érintett családok bolyongását az egészségügyi, oktatási és szociális ellátások labirintusában. A ritka betegségekben szenvedők ellátásával kapcsolatos nemzeti stratégia megvalósítása szükséges ahhoz, hogy javítsunk a ritka betegeket ellátó egészségügyi szolgáltatások rendszerének jelenlegi szervezettségén és hatásosságán, hogy felkészítsük az egészségügyi, oktatási, szociális szakembereket és magukat a betegeket is a rendszer minél jobb kihasználására. A tervszerű ellátás célja, hogy minden ritka beteg a lehető legrövidebb idő alatt kapjon diagnózist annak érdekében, hogy időben hozzáférhessen a szükséges ellátáshoz és támogatáshoz, végeredményben csökkentve a beteg és családja megpróbáltatásait és a társadalom terheit. Orv Hetil. 2017; 158(47): 1851–1856.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Ildikó Hircsu, Annamária Gazdag, Miklós Bodor, Eszter Berta, Mónika Andrási, Zsolt Kanyári, Ferenc Győry, Sándor Barna, Harjit Pal Bhattoa, Béla Nagy, V. Endre Nagy, and Annamária Erdei

Absztrakt:

A szerzők egy multiplex endokrin neoplasia-2A (MEN2A) szindrómában szenvedő beteg esetét ismertetik, akinél 55 éves korban hasi panaszok miatti részletes kivizsgálás részeként derült fény kétoldali mellékvese-térfoglalásra és pajzsmirigygöbre. Az utóbbi miatt végzett thyreoidectomia szövettani lelete medullaris pajzsmirigy-carcinomát igazolt. A mellékvese-térfoglalások hormon- és képalkotó vizsgálatok alapján bilaterális phaeochromocytomának bizonyultak. Tünetmentes primer hyperparathyreosisra is fény derült. Laparoszkópos adrenalectomia és mellékpajzsmirigy-adenoma eltávolítása történt. A beteg pozitív családi anamnézise és a klinikai kép alapján felmerülő MEN2A-szindrómát genetikai vizsgálattal bizonyítottuk. Az elsőfokú rokonok szűrése során a beteg 25 éves lánygyermeke génhordozónak bizonyult, nála preventív thyreoidectomiára került sor, és a szövettan többgócú medullaris carcinomát igazolt. Az eset kapcsán a szerzők áttekintik a MEN2A-szindróma klinikai jellemzőit, és hangsúlyozzák a genetikai vizsgálat és a családszűrés fontosságát. Orv Hetil. 2020; 161(2): 75–79.

Open access

Absztrakt

A csípőtáji töréseket a magas mortalitás, életminőség-romlás, funkciócsökkenés és betegségteher jellemzi. Számuk világszerte növekszik. Jelen közlemény összefoglalja a csípőtáji törések előfordulásával, halálozásával, szövődményeivel, költségeivel és rehabilitációjával kapcsolatosan rendelkezésre álló magyarországi adatokat, amelyek jelentőségéről együttesen kevés tanulmány számol be. A csípőtáji törések menedzsmentjében a halálozások és a szövődmények csökkentése érdekében a szerzők hangsúlyozzák a 12 órán belüli ellátás, a combfej életképességének ismeretében a törési típusnak megfelelő műtéti módszerválasztás, a D-vitamin-pótlás, a hét minden napján történő azonos ellátási feltételek biztosításának, valamint a beteg általános állapotának megfelelő akut ellátás és a rehabilitáció fontosságát. A csípőtáji törések magyarországi adatokon alapuló multidiszciplináris eredményeinek integrált feldolgozása a jövőben egy hatékony ellátási és prevenciós stratégia egységes kialakítását támogathatja, amely a csípőtáji törések költséges törésgyógyulási szövődményeinek és a halálozás csökkenésével az egyén a családok, az egészségügyi ellátórendszer és a társadalom számára egyaránt előnyös. Orv. Hetil., 2016, 157(37), 1469–1475.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsa Schaff, Alíz Gógl, Réka Dóra, and Tünde Halász

Absztrakt

A hepatitis C-vírus a Flavivírusok, ezen belül a Hepacivírus genusba tartozó RNS-vírus. A fertőzöttek több mint 80%-ában krónikus hepatitis, cirrhosis és ennek talaján májrák alakulhat ki. A hepatitis C-vírus okozta hepatitis hisztológiai képe hasonló az egyéb hepatotrop vírusok okozta májgyulladás képéhez, azonban néhány speciális jellegzetesség a szöveti képben megfigyelhető. Így különösen gyakori az intenzív lymphocytás portalis infiltráció, a steatosis és az epeúti eltérések. A hepatitis egyéb jellemzői, így a májsejtpusztulás (apoptózis, necrosis), periportalis gyulladás, fibrosis a hepatitis C-vírus-fertőzést követően is észlelhetők, amelynek mértékét az úgynevezett hisztológiai aktivitási index segítségével határozhatjuk meg. A hepatitis C-vírus genom- és vírusreplikációs mechanizmusának a megismerése alapozta meg a modern, direkt hatású szerek alkalmazását a krónikus hepatitis C kezelésében. Orv. Hetil., 2015, 156(21), 836–839.

Open access