Search Results

You are looking at 151 - 160 of 547 items for :

  • All content x
Clear All

Serbia was an Ottoman province for almost four centuries; after some rebellions, the First and Second Uprising, she received the status of autonomous principality in 1830, and became independent in 1878. Due to the historical and cultural circumstances, the first stage music form was komad s pevanjem (theater play with music numbers), following with the first operas only at the beginning of the twentieth century. Contrary to the usual practice to depict “golden age” of medieval national past, like in many other traditions of national opera, the earliest Serbian operas were dedicated to the recent past and coexistence with Ottomans. Thus the operas Na uranku (At dawn, 1904) by Stanislav Binički (1872–1942), Knez Ivo od Semberije (Prince Ivo of Semberia, 1911) by Isidor Bajić (1878–1915), both based on the libretti by the leading Serbian playwright Branislav Nušić, and also Zulumćar (The Hooligan, librettists: Svetozar Ćorović and Aleksa Šantić, 1927) by Petar Krstić (1877–1957), presented Serbia from the first decades of the nineteenth century. Later Serbian operas, among which is the most significant Koštana (1931, revised in 1940 and 1948) by Petar Konjović (1883–1970), composed after the theatre play under the same name by the author Borisav Stanković, shifts the focus of exoticism, presenting a life of a south-Serbian town in 1880. Local milieu of Vranje is depicted through tragic destiny of an enchanting beauty, a Roma singer Koštana, whose exoticism is coming from her belonging to the undesirable minority. These operas show how the national identity was constructed – by libretto, music and iconography – through Oriental Self. The language (marked by numerous Turkish loan words), musical (self)presentation and visual image of the main characters of the operas are identity signifiers, which show continuity as well as perception of the Ottoman cultural imperial legacy.

Restricted access

) Golubeva, Maria (2010) ’Different History, Different Citizenship? Competing Narratives and Diverging Civil Enculturation in Majority and Minority Schools in Estonia and Latvia’ Journal of Baltic Studies , Vol. 41, No. 3, 315

Restricted access

life of minorities and disabled children through seeing those issues from their angle and tackling their viewpoints. In this precious book, the author tried to see through the eyes of the disabled, minority, and marginalized children, who are

Open access

sin plass som minoritet- Rombefolkningen I Norge I dag [To Find One’s Place as Minority — The Roma Population in Norway]. In: Lund, A. B. - Moen, B. B. (eds.): Nasjonale minoriteter i det flerkulturelle Norge [National Minorities in Multicultural

Restricted access

Heller, M. (1999b): Linguistic minorities and modernity. A sociolinguistic ethnography . Harlow: Longman. Heller M. Linguistic minorities and

Restricted access

Music 16 , 84 – 98 . G iurchescu , Anca 2001 : Gypsy Dancing in Southern Romania . In : Glasba in Manjsine/Music and Minorities, Proceedings of the 1 st International Meeting of the International Council for Traditional Music (ICTM), Study

Restricted access

Langman, Juliet. 2006. Review of Anna Fenyvesi (ed.) 2005: Hungarian language contact outside Hungary: Studies on Hungarian as a minority language, Amsterdam & Philadelphia: John Benjamins. Estudios de Sociolingüística 7. 105

Full access

Bevezetés: A kutatási teljesítmények tudománymetriai értékelésének realitását befolyásolhatja a „feliratkozás”, a nem érdemi szerzőség. Ugyanakkor a vizsgálatok eredményességéhez és színvonalához érdemben járul hozzá a több kutató, illetve több intézet közös munkája. Magyarországon különösen fontos ez a kérdés a tudománytámogatáshoz kapcsolódó tudománymetriai értékelések validitása szempontjából. Célkitűzés: A szerzők módszert kívántak kidolgozni a feliratkozás leleplezésére, pontosabban a szerzők és intézetek közötti együttműködés, valamint a közlemények impakt faktorral kifejezett színvonala közt elvárható pozitív összefüggés ellenőrzésére. Módszerek: A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) impakt faktoros folyóiratokban megjelent cikkeit csoportosították a klinikai és elméleti szakterületek szerint, valamint e csoportokon belül a tulajdonossá minősített ÁOK-intézet kutatóinak az egyes cikkek szerzői közti többsége illetve kisebbsége szerint. Az egyes csoportok cikkeit rangsorolták az impakt faktor szerint, s összehasonlították a rangsor két fele közt az átlagos szerzőszámot. Eredmények: Az átlagos szerzőszám minden esetben kisebb volt a cikkek alacsonyabb impakt faktorú felében. Az is kiderült, hogy mind a szerzőszám-növekedés, mind az intézetek közti együttműködés emelte az impakt faktorral kifejezett színvonalat. Megerősítést nyert tehát a vizsgált esetben a hipotézis, miszerint a szerzői és intézeti együttműködés javítja a kutatás eredményességét.

Restricted access

Absztrakt:

A közelmúltban több kutatás is foglalkozott a fiatalok nemzeti identitásának és csoportközi előítéletességének leírásásával, valamint a köztük fennáló kapcsolat empirikus igazolásával. A nemzeti identitás és az előítéletesség tipikusan létező típusai közötti korreláció és/vagy ok-okozati modell részletes, valamilyen szociokulturális jellemző alapján történő komplex vizsgálatára gyakorlatilag nem találunk példát a hazai szakirodalomban. Ezért – felhasználva az azonos koncepciót és operacionalizálást követő „Iskola és Társadalom 2017” kutatássorozat adatfelvételét – négy olyan városban (Budapest, Debrecen, Pécs és Győr) vizsgáltuk az identitás és előítéletesség kapcsolatát, amelyek feltehetően eltérő állampolgári szocializációs feltételeket jelentenek a fiataloknak. A település és az egyéni sajátosságok leírása és hatása nélkül a városok középiskolás fiataljait jellemző nemzet- és állampolgár-fogalmi konstrukció, valamint az etnikai/nemzeti kisebbségekhez és nemzetekhez kapcsolódó viszony bemutatására és területi eltéréseire koncentrálunk. Az elemzés következtetéseit egy olyan analízis során kívánjuk felhasználni, amely figyelembe veszi a vizsgált fiatalok szocializáció szempontjából releváns individuális és a városok kontextuális jellemzőit is.

Open access

E tanulmány a durai zsinagóga nyugati falképciklusa politikai és vallási üzenetének alapjait vizsgálja. A nyugati fal első művésze Isten és népe tartós szövetségének eszméjét hangsúlyozta, valamint az istentisztelet fontosságát. A második művész ezeket az általános vezérmotívumokat vette föl és bővítette tovább, nyomatékosítva, hogy Izrael Isten választott népe, amelynek története során Isten ígéretei és az ősatyák áldásai beteljesednek. Ezt egészítik ki a szárnyak, amelyek a múlt legkiemelkedőbb alakját, Mózest ábrázolják, hangsúlyozottan vallási/kultikus orientációval. A narratív panelek elsőrenden a hívőnek Istenhez fűződő kapcsolatára utalnak. A nyugati fal vallásos programjának kialakítása után a művész politikai szempontok felé is fordult. Az alsó és a fölső regiszterek festményei, az üdvtörténet különböző eseményeit fölidézve, a zsidó nép kiemelkedő voltáról tesznek tanúbizonyságot. Mindezt kisebbségi helyzetben és a lokális történelem egy különösképpen turbulens korszakában téve e panelek vigasztaló üzenetet is hordoznak. Nem az izraeliták ereje az, ami győzedelmeskedhet a pogányok felett, hanem egyedül az isteni segítség és a gondviselés, amit kifejez Isten Kezének visszatérő motívuma is.

Restricted access