Search Results

You are looking at 171 - 180 of 802 items for :

  • "narrative" x
  • All content x
Clear All

The key to the enigma of the authorship of V. Nabokov’s novel “Pale Fire” lies in the epigraph to the novel: it formulates the algorism of the “reverse move” which is what organizes the narrative structure of the text. Kinbot is Shade’s black shadow; Shade is the glowing shadow of the Almighty also as of the only author of the novel’s macro text – V. Nabokov.

Restricted access

After a short description of general attitude toward serialism in Hungary in the 1960s a detailed analysis of serial procedures in movements II and V of György Kurtág's String Quartet, op. 1 is given. Differences between handling 12-tone aggregates and rows, motivic connections between adjacent and non-adjacent tones, and symmetrical and non-symmetrical partitions of the row are examined. Through these means, serial parts prove to harmonise with the overall narrative context of a generally non-serial, atonal work.

Restricted access

Res ardua vetustis novitatem dare

A leo generosus és idősebb Plinius zoológiája

Antik Tanulmányok
Author: Ágnes Darab

A tanulmány egyetlen szöveg elemzéséből indul ki: idősebb Plinius Naturalis historiájának leírásából az oroszlánról (8, 41–58). Az elemzés ezt a 17 fejezetnyi narratív egységet elhelyezi az enciklopédia zoológiai tárgyú könyveinek, majd a 8. könyvnek a struktúrájában, megállapítja és értelmezi a leírás narratív sajátosságait. Mindezt tágabb összefüggésbe helyezve összeveti a téma legfontosabb előzményével, Aristotelés leírásaival az oroszlánról, illetve kitekint a legfontosabb recepciójára, Ailianos oroszlán-narratíváira. Az irodalmi kontextus mellett fontos szempont a filozófiai háttér: az ember és a természet többi élőlényének viszonyáról kialakított, alapvetően a sztoikus filozófiában gyökerező, a racionalitás-irracionalitás oppozíciójára épített álláspont. Mindennek ismeretében történik meg Plinius oroszlán-narratívájának, valamint az elemzésbe bevont analógiák alapján zoológiájának elhelyezése az antik zoológiai irodalom palettáján.

Restricted access

In the following article, Jarmo Valkola investigates the originality of the Hungarian director Béla Tarr’s filmmaking practice. Tarr represents European pictorialism that is motivated by the commitment to develop and increase the function and effectiveness of images, sounds and performances that aesthetically formulate, translate and change the effects of contemporary cinema to higher dimensions and qualities of art. Tarr emphasises the selective and manipulative role of the camera in orchestrating his narrative concerns. The significance of the form comes forward, and the photographic dimension of the narrative creates static and momentarily captured intensities. Like Jancsó before him, Tarr also invests the narrative with plan-sequences. Some of them can be very long, involving continuous and intricate camera movements, like simultaneous track-tilt-pans, compounded by the ‘virtual’ movement of the omnipresent camera. Tarr’s filmic iconography sets standards for pictorial filmmaking in the sense of an increasingly personal touch of dramatics defining and distilling a cinematic language that is endless in its search for the almost silent colloquy between the artist’s visions and aspirations. Sátántangó, Werckmeister Harmonies, The Man from London, and The Turin Horse are the films referred in this article.

Restricted access

Labov, W., waletzky, J. (1967) Narrative analysis: Oral versions of personal experience. In Helms, J. (ed.) Essays on the verbal and visual arts . 4-44. University of Washington Press, Seattle

Restricted access

. Második javított kiadás. Szegedi Egyetem Kiadó, Szeged. Imre Pászka (2010): Sociology of Narrative Story Forms (life story, autobiography). Presa Universitara Clujeana, Cluj. 335 p.

Restricted access

–Collins . Canter , D. , Kaouri , C. , & Ioannou , M. ( 2003 ). The Facet Structure of Criminal Narratives . In Levy , S. , & Elizur , D. (Eds), Facet Theory: Towards a Cumulative Social Science (pp. 27 – 38 ). Ljubljana : Faculty of Arts, Center

Restricted access
Acta Ethnographica Hungarica
Authors: Éva Pócs and María Palleiro

Our volume is based on lectures of the international conference on Verbal Charms and Narrative Genres held in Budapest on October 12–15, 2017, whose primary goal has been to bring close together these two distinct areas of folkloristic research

Restricted access

The discursive battlefield of agricultural biotechnology

Érvelési stratégiák és narratívák a hazai kutatói vitákban

Társadalomkutatás
Author: Réka Matolay

A genetikai módosítás (GM) mezőgazdasági alkalmazásai (az agrárbiotechnológia) rendkívül vitatottak, korántsem legitimek jelen társadalmunkban. A hazai médiabeli viták egyik kiemelt szereplőinek, a kutatóknak a cikksorozatait elemeztem a kritikai diskurzuselemzés diskurzustörténeti megközelítésében. A biotechnológia legitimációjáért, illetve delegitimációjáért folyó diszkurzív csatamezőn hatféle argumentációs stratégiát és két narratívát tártam föl: a megbélyegzés, a kizárás, az elfogult összehasonlítások, a leválasztás, a bagatellizálás és az érvelési helycserék argumentációs stratégiáit, valamint a Pusztai-ügy és a versenyképesség narratíváit. Mindezek a vitázó felek erőforrásai a legitimáció diszkurzív stratégiáinak szolgálatában. A legitimáció diszkurzív stratégiái egyúttal tükrözik és alakítják az uralkodó társadalmi rendet, azon belül is a tudomány és a piaci társadalom hatalmi rendjét. A mikroszintű szövegekben zajló diszkurzív pengeváltások tehát nem függetleníthetők a makroszinten folyó hatalmi csatáktól.

Restricted access

This paper is an analysis of the narrative structure of the chronologically final part of Ahmedi’s (d. 1413) primary work İskendername , in terms of its perception of time and history. In so doing, it may be possible to examine how early Ottoman historiography dealt with the past and the present. In fact Ahmedi’s Dastān has been extensively used by scholars so far, but only as the focus of discussions on the Ghaza thesis, however, the examination of Ahmedi’s eclectic and sometimes anachronistic history and his treatment of time will provide us a theoretical perspective to the early Ottoman historiography, which has not yet been done in Ottoman studies.

Restricted access