Search Results

You are looking at 171 - 180 of 343 items for :

  • "sunflower" x
  • All content x
Clear All
Cereal Research Communications
Authors: Svetislav Popovic, Marijana Tucak, and Zrinka Knezovic

Kovacevic V. — Banaj D. — Kovacevic J. — Lalic A. — Jurkovic Z. — Krizmanic M.: 2006. Influences of liming on maize, sunflower and barley — Cereal Research Communications vol. 34 no. 1 553–556. Krizmanic M

Restricted access

Kovacevic V. — Banaj D. — Kovacevic J. — Lalic A. — Jurkovic Z. — Krizmanic M. (2006): Influences of liming on maize, sunflower and barley — Cereal Research Communications vol. 34 no. 1 553–556 pp. Krizmanic M

Restricted access

liming on maize, sunflower and barley. Cereal Research Communications Vol. 34 No 1:553–556. Krizmanic M. Influences of liming on maize, sunflower and barley

Restricted access

Radin, J. W., Boyer, J. S. (1982): Control of leaf expansion by nitrogen nutrition in sunflower plants. Plant Physiol. , 69 , 771–775. Boyer J. S. Control of leaf expansion

Restricted access

Romero, A., Bastida, S. & Sánchez-Muniz, F.J. (2006): Cyclic fatty acid monomer formation in domestic frying of frozen foods in sunflower oil and high oleic acid sunflower oil without oil replenishment. Fd Chem. Toxicol. , 44 , 1674

Restricted access

ANDRICH, G., BALZINI, S., ZINNAI, A., DE VITIS, V., SILVESTRI, S., VENTURI, F. & FIORENTINI, R. (2001): Supercritical fluid extraction in sunflower seed technology. Eur. J. Lipid Sci. Technol. , 103 , 151

Restricted access

., Tosi, L., Luisetti, R. and Zazzeroni, A. (1999): Benzothiadiazole induces resistance to Plasmapara helianthi in sunflower plants. J. Phytopathol. 147, 365-370. Benzothiadiazole induces resistance to Plasmapara helianthi in

Restricted access

. , Makinde , J. O. ( 2005 ) Influence of water extract of Mexican sunflower ( Tithonia diversifolia ) on growth of cowpea ( Vigna unguiculata ) . Afr. J. Biotechnol. 4 , 355 – 360 . 30

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Viktor Hegedüs, Domokos Gerő, Zoltán Mihály, Attila Szijártó, Tivadar Zelles, and Éva Sárdi

A redox-homeosztázis változása a citokinek és szabad gyökök változásával jár és számos intracelluláris jelátviteli utat befolyásolhat különböző májbetegségekben. A liofilizált cékla+répa készítmény (GPS Powder Kft. 1361/004/ 2003BFÁÉÉÁ) bioaktív komponensei, mint például a betain, betaninok, betaxantinok, flavonoidok, polifenolok, glutamin, β-karotin, vitaminok és folsav megváltoztathatják a különböző sejtfolyamatokat. Célok: A szerzők célul tűzték ki a cékla+répa liofilizált készítmény bioaktív hatóanyagai védőhatásának vizsgálatát experimentális zsírmájban. Módszer: Hím Wistar patkányokat etettek standard és zsírdús táppal (a standard tápot kiegészítették 2% koleszterinnel, 0,5% kólsavval és 20% napraforgóolajjal) és a kezelt csoportoknak az etetéssel együtt 0,1 vagy 1 g/ttkg/nap természetes készítményt adagoltak. Az indukálható ciklooxigenáz-2 enzim, az indukált nitrogén-monoxid-szintetáz és a tumornekrózis-faktor-α mRNS-szinteket molekuláris-biológiai módszerekkel határozták meg. A szabad gyököket, a H-donor-aktivitást, a redukálóképességet és a szabad SH-csoport-koncentrációt luminometriás vagy spektrofotometriás eljárással mérték. A mobilizálható metilcsoportokat túlnyomásos folyadék-kromatográfiával tanulmányozták. Eredmények: A nagyobb dózisú természetes készítmény jobban csökkentette az indukált szabadgyök-reakciókat, az indukálható ciklooxigenáz-2 enzim, az indukált nitrogén-monoxid-szintetáz és tumornekrózis-faktor-α mRNS-szintjeit, mind egészséges májszövetben, mind zsírmájban. Bár a kezelés nem gyakorolt szignifikáns változásokat az összes globális antioxidáns-paraméterre, zsírmájban a kezelés után megnövekedett mobilizálható metilcsoport-koncentrációkat észleltek és kedvező tendenciát találtak a máj redox-homeosztázisában is. Következtetések: A vártnak megfelelően a mérsékelt dózisú cékla+répa liofilizátum „funkcionális élelmiszernek” bizonyult az élelmi zsír által indukált experimentális zsírmájban. Lehetséges, hogy e kedvező hatás a klinikumban is hasznosulást nyerhet. Orv. Hetil., 2011, 152, 1035–1042.

Open access

A magnéziumpótlás egyre népszerűbb az egészségre és az egészséges életmódra való törekvés miatt. Nem ismertek azonban a magnéziumpótlás metabolikus hatásai egészségesekre és valamilyen betegségben szenvedők esetében. Célok: A szerzők a magnézium-malát hatását vizsgálták a kalcium- és magnéziumszintekre, az antioxidáns paraméterekre normolipidaemiás és hyperlipidaemiás patkányokban. Módszerek: A négy csoportba (kontroll, kontroll-kezelt, hyperlipidaemiás, hyperlipidaemiás-kezelt) osztott kísérleti állatok hím Wistar patkányok (n = 40; 150–200 g ttm) voltak. A kontroll- és kontroll-kezelt csoportok kontrolltápot, míg a hyperlipidaemiás és hyperlipidaemiás-kezelt csoportok zsírdús tápot (2% koleszterin, 20% napraforgóolaj, 0,5% kólsav) kaptak. A kilenc napig tartó kezelést követően automata analizátorral rutin laboratóriumi paramétereket, ICP-OES műszerrel fémiontartalmat, valamint spektrofotometriás és luminometriás módszerekkel redoxparamétereket határoztak meg. Eredmények: Kontrollállatok esetében a magnézium-malát a legtöbb esetben nem eredményezett szignifikáns változást a mért paraméterekben. A magnézium-malát-kezelés szignifikánsan csökkentette a glükózkoncentrációt, az alkalikus foszfatáz és amiláz aktivitását a hyperlipidaemiás csoportban. Szignifikánsan alacsonyabb indukált kemilumineszcenciás intenzitás volt kimutatható a hyperlipidaemiás-kezelt patkányok plazmájában és erythrocytáiban. Magnéziumpótlásra a szervek magnéziumkoncentrációja nem emelkedett meg szignifikánsan, azonban a kalcium/magnézium koncentráció aránya csökkent. Következtetések: Rövid ideig adott nagy mennyiségű magnézium hatására kontrollpatkányokban a normális homeosztázis miatt a legtöbb esetben nem változtak szignifikánsan a mért értékek, ugyanakkor a hyperlipidaemia befolyásolta a fémelem-homeosztázist, a rutin laboratóriumi paramétereket és a redoxrendszert. Bár a változások többsége kedvező volt, kiemelendő, hogy magnéziumpótlásnál körültekintően kell eljárni, különösen metabolikus eredetű betegségek esetében. Orv. Hetil., 2011, 152, 1075–1081.

Open access