Search Results

You are looking at 171 - 180 of 336 items for :

  • "sunflower" x
  • All content x
Clear All
Cereal Research Communications
Authors: Svetislav Popovic, Marijana Tucak, and Zrinka Knezovic

Kovacevic V. — Banaj D. — Kovacevic J. — Lalic A. — Jurkovic Z. — Krizmanic M.: 2006. Influences of liming on maize, sunflower and barley — Cereal Research Communications vol. 34 no. 1 553–556. Krizmanic M

Restricted access

liming on maize, sunflower and barley. Cereal Research Communications Vol. 34 No 1:553–556. Krizmanic M. Influences of liming on maize, sunflower and barley

Restricted access

Kovacevic V. — Banaj D. — Kovacevic J. — Lalic A. — Jurkovic Z. — Krizmanic M. (2006): Influences of liming on maize, sunflower and barley — Cereal Research Communications vol. 34 no. 1 553–556 pp. Krizmanic M

Restricted access

Radin, J. W., Boyer, J. S. (1982): Control of leaf expansion by nitrogen nutrition in sunflower plants. Plant Physiol. , 69 , 771–775. Boyer J. S. Control of leaf expansion

Restricted access

., Tosi, L., Luisetti, R. and Zazzeroni, A. (1999): Benzothiadiazole induces resistance to Plasmapara helianthi in sunflower plants. J. Phytopathol. 147, 365-370. Benzothiadiazole induces resistance to Plasmapara helianthi in

Restricted access

Romero, A., Bastida, S. & Sánchez-Muniz, F.J. (2006): Cyclic fatty acid monomer formation in domestic frying of frozen foods in sunflower oil and high oleic acid sunflower oil without oil replenishment. Fd Chem. Toxicol. , 44 , 1674

Restricted access

ANDRICH, G., BALZINI, S., ZINNAI, A., DE VITIS, V., SILVESTRI, S., VENTURI, F. & FIORENTINI, R. (2001): Supercritical fluid extraction in sunflower seed technology. Eur. J. Lipid Sci. Technol. , 103 , 151

Restricted access

. , Makinde , J. O. ( 2005 ) Influence of water extract of Mexican sunflower ( Tithonia diversifolia ) on growth of cowpea ( Vigna unguiculata ) . Afr. J. Biotechnol. 4 , 355 – 360 . 30

Restricted access

Szabadföldi kísérleteink során azt vizsgáltuk, hogy a különböző talajművelési rendszerek miként hatnak a talaj fizikai tulajdonságaira, különösen a talaj vízforgalmát jelentős mértékben meghatározó víztartóképesség-függvényekre (pF-görbékre). A talaj szerkezetét pórusméret-eloszlása alapján jellemeztük a különböző művelési rendszerekben. E célból egy- és kétpórusú pF-görbéket illesztettünk a talajművelési kezelések talajrétegeinek mért víztartóképesség-értékeire. Igazoltuk, hogy a kétpórusú pF-görbe valamennyi vizsgált kezelésben kisebb hibával illeszkedik a mért értékekre, mint az egypórusú görbe. A kétpórusú pF-görbe alapján jól elkülönült a vízforgalom szempontjából meghatározó makro- és mikropórus-tartomány, amit a művelés hatásainak értékelésére használtunk fel. Tanulmányoztuk a direktvetéses (bolygatás nélküli rendszer), a szántásos, a tárcsás és az egyéb agrotechnológiai beavatkozások hatását a talaj víztartó képességére. A művelés nélküli technológia alig változó makropórus-tartományt mutatott a különböző mélységekben, míg a szántásban a művelési mélység jól nyomon követhető volt a pórustartományok változásával. Az agrotechnológiai eljárások között eltérések voltak mind a pórusméret eloszlásában, mind a talajban található nedvességformákban. Az alkalmazott összetett függvényben a pórustartományok arányát kifejező w-érték tükrözte leginkább a talajművelések egyedi hatásait. Megállapítottuk, hogy a vizsgált termőhelyi feltételek között a mélykultivátoros művelési rendszer hozta létre a legstabilabb szerkezetű, valamint a víz- és levegőforgalmi szempontból legkedvezőbb talajállapotot.

Restricted access

Borsó és napraforgó jelzőnövényekkel, 1 kg talajt tartalmazó edényekben végeztünk tenyészedény-kísérletet az 1970-es évek elején, az intenzív műtrágyahasználat kezdetén vett és tárolt talajmintákkal, valamint 30 év elteltével ugyanazokról a helyekről gyűjtött párjukkal. A minták karbonátos talajok (csernozjomok) esetén 6, nem karbonátos talajok (savanyú barna erdőtalajok) esetén pedig 13 mintavételi körzetet reprezentáltak. A virágzásig nevelt növények mintáit elhamvasztottuk és megmértük a P-, K-, Ca-, Mg-, Na- és B-tartalmukat. Korábbi talajvizsgálati adatainkkal egyezően, a savanyú talajokon termesztett növényminták szárazanyagában igen jelentős B-tartalom csökkenés volt mérhető. A mostanra kialakult és vélhetően állandósult helyzetben a savanyú talajokon termesztett növények B-tartalma most már lényegesen kisebb, mint a karbonátos talajokon termesztetteké. Az ebből adódó estleges egészségügyi hatások vizsgálata indokolt lenne. A növények P-tartalma is növekedett, követve a talaj oldható P-tartalmának változását. Ez felveti annak a nagy valószínűségét, hogy jelenleg és még sokáig a növények Zn és más P-antagonista mikroelem-tartalma tartósan alacsony marad. A K-műtrágyázás olyan módon csökkentette a növényi szárazanyag Mg-, Ca- és Na-tartalmát, hogy emellett a növények K-koncentrációja nem minden esetben követte a talajok nagyobb K-ellátottságát. Vizsgálataink szerint tehát a tartós intenzív műtrágyázás hatására lényegesen megváltozott a termesztett növények elemösszetétele, ami a hosszú utóhatás időszakra is állandósult. A változásoknak táplálkozás-egészségügyi hatásai is lehetnek.

Restricted access