Search Results

You are looking at 171 - 180 of 344 items for :

  • "sunflower" x
  • All content x
Clear All

Sahari, M.A., Akbarian, A.M. & Hamedi, M. (2003): Effect of variety and acid washing on extraction yield and quality of sunflower head pectin. Fd Chem. , 83 , 43–47. Hamedi M. Effect

Restricted access

liming on maize, sunflower and barley. Cereal Research Communications Vol. 34 No 1:553–556. Krizmanic M. Influences of liming on maize, sunflower and barley

Restricted access

sunflower plant. Environ. Engineering Manage. J. , 7 , 547–558. Fulekar M. H. Phytoremediation: The application of vermicompost to remove zinc, cadmium, copper, nickel and lead by

Restricted access

Radin, J. W., Boyer, J. S. (1982): Control of leaf expansion by nitrogen nutrition in sunflower plants. Plant Physiol. , 69 , 771–775. Boyer J. S. Control of leaf expansion

Restricted access

., Tosi, L., Luisetti, R. and Zazzeroni, A. (1999): Benzothiadiazole induces resistance to Plasmapara helianthi in sunflower plants. J. Phytopathol. 147, 365-370. Benzothiadiazole induces resistance to Plasmapara helianthi in

Restricted access

Romero, A., Bastida, S. & Sánchez-Muniz, F.J. (2006): Cyclic fatty acid monomer formation in domestic frying of frozen foods in sunflower oil and high oleic acid sunflower oil without oil replenishment. Fd Chem. Toxicol. , 44 , 1674

Restricted access

ANDRICH, G., BALZINI, S., ZINNAI, A., DE VITIS, V., SILVESTRI, S., VENTURI, F. & FIORENTINI, R. (2001): Supercritical fluid extraction in sunflower seed technology. Eur. J. Lipid Sci. Technol. , 103 , 151

Restricted access

. , Makinde , J. O. ( 2005 ) Influence of water extract of Mexican sunflower ( Tithonia diversifolia ) on growth of cowpea ( Vigna unguiculata ) . Afr. J. Biotechnol. 4 , 355 – 360 . 30

Restricted access

A magnéziumpótlás egyre népszerűbb az egészségre és az egészséges életmódra való törekvés miatt. Nem ismertek azonban a magnéziumpótlás metabolikus hatásai egészségesekre és valamilyen betegségben szenvedők esetében. Célok: A szerzők a magnézium-malát hatását vizsgálták a kalcium- és magnéziumszintekre, az antioxidáns paraméterekre normolipidaemiás és hyperlipidaemiás patkányokban. Módszerek: A négy csoportba (kontroll, kontroll-kezelt, hyperlipidaemiás, hyperlipidaemiás-kezelt) osztott kísérleti állatok hím Wistar patkányok (n = 40; 150–200 g ttm) voltak. A kontroll- és kontroll-kezelt csoportok kontrolltápot, míg a hyperlipidaemiás és hyperlipidaemiás-kezelt csoportok zsírdús tápot (2% koleszterin, 20% napraforgóolaj, 0,5% kólsav) kaptak. A kilenc napig tartó kezelést követően automata analizátorral rutin laboratóriumi paramétereket, ICP-OES műszerrel fémiontartalmat, valamint spektrofotometriás és luminometriás módszerekkel redoxparamétereket határoztak meg. Eredmények: Kontrollállatok esetében a magnézium-malát a legtöbb esetben nem eredményezett szignifikáns változást a mért paraméterekben. A magnézium-malát-kezelés szignifikánsan csökkentette a glükózkoncentrációt, az alkalikus foszfatáz és amiláz aktivitását a hyperlipidaemiás csoportban. Szignifikánsan alacsonyabb indukált kemilumineszcenciás intenzitás volt kimutatható a hyperlipidaemiás-kezelt patkányok plazmájában és erythrocytáiban. Magnéziumpótlásra a szervek magnéziumkoncentrációja nem emelkedett meg szignifikánsan, azonban a kalcium/magnézium koncentráció aránya csökkent. Következtetések: Rövid ideig adott nagy mennyiségű magnézium hatására kontrollpatkányokban a normális homeosztázis miatt a legtöbb esetben nem változtak szignifikánsan a mért értékek, ugyanakkor a hyperlipidaemia befolyásolta a fémelem-homeosztázist, a rutin laboratóriumi paramétereket és a redoxrendszert. Bár a változások többsége kedvező volt, kiemelendő, hogy magnéziumpótlásnál körültekintően kell eljárni, különösen metabolikus eredetű betegségek esetében. Orv. Hetil., 2011, 152, 1075–1081.

Open access

Szabadföldi kísérleteink során azt vizsgáltuk, hogy a különböző talajművelési rendszerek miként hatnak a talaj fizikai tulajdonságaira, különösen a talaj vízforgalmát jelentős mértékben meghatározó víztartóképesség-függvényekre (pF-görbékre). A talaj szerkezetét pórusméret-eloszlása alapján jellemeztük a különböző művelési rendszerekben. E célból egy- és kétpórusú pF-görbéket illesztettünk a talajművelési kezelések talajrétegeinek mért víztartóképesség-értékeire. Igazoltuk, hogy a kétpórusú pF-görbe valamennyi vizsgált kezelésben kisebb hibával illeszkedik a mért értékekre, mint az egypórusú görbe. A kétpórusú pF-görbe alapján jól elkülönült a vízforgalom szempontjából meghatározó makro- és mikropórus-tartomány, amit a művelés hatásainak értékelésére használtunk fel. Tanulmányoztuk a direktvetéses (bolygatás nélküli rendszer), a szántásos, a tárcsás és az egyéb agrotechnológiai beavatkozások hatását a talaj víztartó képességére. A művelés nélküli technológia alig változó makropórus-tartományt mutatott a különböző mélységekben, míg a szántásban a művelési mélység jól nyomon követhető volt a pórustartományok változásával. Az agrotechnológiai eljárások között eltérések voltak mind a pórusméret eloszlásában, mind a talajban található nedvességformákban. Az alkalmazott összetett függvényben a pórustartományok arányát kifejező w-érték tükrözte leginkább a talajművelések egyedi hatásait. Megállapítottuk, hogy a vizsgált termőhelyi feltételek között a mélykultivátoros művelési rendszer hozta létre a legstabilabb szerkezetű, valamint a víz- és levegőforgalmi szempontból legkedvezőbb talajállapotot.

Restricted access