Search Results

You are looking at 11 - 20 of 54 items for :

  • "Landscape" x
  • Behavioral Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

. Cooper Marcus , C. ( 1978 ). Rememberance of Landscape Past . Landscape , 22 ( 3 ), 34 – 43 . Cooper Marcus , C. ( 1979 ). Environmental Autobiography

Restricted access

STRUMSE, E. (1996) The psychology of aesthetics: Explaining visual preferences for agrarian landscapes in Western Norway. University of Bergen, Bergen The psychology of aesthetics: Explaining visual preferences

Restricted access

A pszichológia a 20. század egyik diadalmas tudománya és hivatása. Mégis a kezdetetektől visszatérő hullámokban kételyek kísérik, vagy egyáltalán lehetőségét, vagy (vélt) intellektuális szárazságát, vagy gyakorlati sterilitását. Ezek a kételyek ma újra ébrednek, de ma már nem a fenyegetettség, hanem a világos szakmai identitás nevében tudjuk ironikusan visszautasítani őket. A 19. század második felében a születő pszichológiát az egyik oldalon Comte kezelte kétellyel, mint aminek tartalma megoszlik a szociológia és a neurobiológia között, a másik oldalon pedig Dilthey, Frege és Husserl tartották szellemileg laposnak és fantáziátlannak. Ezeket a törekvéseket próbálta új koncepcióba integrálni a 20. század közepén Karl Bühler és Lev Vigotszkij a három aspektussal (élmény, viselkedés és objektivációk), illetve a közvetítettség elméletével, később pedig Jean Piaget a pszichológia szakmaközi középpontba állításával. Ugyanakkor az elméleti viták közepette a karaván vidáman haladt. A modern pszichológia gyakorlati hivatásának alakításában a múlt század első felében a legkiválóbb elméleti emberek vettek részt, Binet, Ebbinghaus, Stern, S. Freud, Lewin, Lurija, Bowlby, miközben kiemelkedő elméleti tudósok, a hivatás alapvető kereteinek meghatározásában is döntő szerepet játszanak, akárcsak nálunk Ferenczi, Szondi, Harkai vagy Mérei. A hivatásszerű pszichológia kibontakozása közben sem szűnt meg a fenyegetettség, gondoljunk csak a 20. század közepi pavlovizmus kétes diadalaira, vagy a pedagógiának mint az ember elhivatott alakítójának örök telhetetlen étvágyára. Mindez csak a múlt, amire a pszichológiatörténésznek illik emlékeztetnie. A mai kor szellemi térképén újra két irányból kérdőjeleződik meg a pszichológia. A tudományban az új interdiszciplináris területek tűnnek úgy, mint amelyek felfalják a pszichológiát. A kognitív tudomány, a neurofilozófia és az idegtudományok megkérdőjelezik a pszichológia önálló jövőjét. Mikorra mindent tudunk, nem lesz más csak neurális izgalmi mintázat, bár éppen az idegtudomány igazi gurui, mint Gazzaniga és Ramachandran kételkednek saját redukcionizmusuk mindenható voltában. A kísérleti pszichológusok nem kell pánikkal reagáljanak erre a részben maguk előidézte megkérdőjelezésre. Az ember neurális értelmezése valóban oksági modellt adhat a viselkedésre, azt azonban, hogy minek az oksági magyarázatát látjuk például a mágnesben, azt, hogy a személy éppen olvas, flörtöl vagy veszekszik, még az adott kísérletben is a viselkedés pszichológiai értelmezése adja meg. A mai kor másik fenyegetése a félig felkészült s félig emésztett mantrákat csócsáló más foglalkozásúaktól, a trénerektől, kócsoktól, guruktól érkezik. A mai pszichológia azt kell jól lássa, hogy ma már nem szabadságharcot folytat, hanem egy világos hivatást véd. Az intellektuális redukcióval szemben az védi, hogy identitásában a tudomány mögött egy hivatás is áll, míg nincs hivatásszerű kognitív tudós vagy idegtudós. A félkész gyakorló riválisok versenyével szemben pedig azt kell védje, hogy a pszichológus hivatásban az említett nagy elődök örökségének megfelelően az elméleti megalapozottságnak is megvan a helye. A pszichológus nem technikusa vagy felcsere, hanem mérnöke és orvosa a viselkedésnek.

Restricted access

. 26. Berlin. Trans. D. L. Ashliman. Available at. Hernadi, P. and Steen, F. (1999): The tropical landscapes of Proverbia: A crossdisciplinary travelogue. Style , 33, 1, 1-20. The

Restricted access

környezetpszichológiája (129–166) . Budapest : L’Harmattan Ulrich , R.S. ( 1979 ). Visual landscapes and psychological well-being . Landscape Research , 4 ( 1 ), 17 – 23

Restricted access

Culture and the Darwinian Renaissance in the social sciences and humanities

For a special issue of the Journal of Evolutionary Psychology, “The Darwinian Renaissance in the Social Sciences and Humanities”

Journal of Evolutionary Psychology
Author: Alex Mesoudi

. Pfrender A. G. Jones 2001 The adaptive landscape as a conceptual bridge between micro- and macroevolution Genetica 112

Restricted access

„Érezd magad otthon!”

Az otthonhoz fűződő viszony projektív, környezetpszichológiai szempontú vizsgálata

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Viola Sallay and Andrea Dúll

. (2002) Changing geographies of care: employing the concept of therapeutic landscapes as a framework in examining home space. Social Science and Medicine , 55 , 141-154. Changing geographies of care: employing the concept of

Restricted access

's evolutionary landscape: Counterintuition, commitment, compassion, communion. Behavioral and Brain Sciences . Religion's evolutionary landscape: Counterintuition, commitment, compassion, communion

Restricted access

: adaptive landscapes, producer-scrounger dynamics, and informational access costs Evolution and Human Behavior 29 350 363 . A

Restricted access

A munkahelyhez kötődés konstruktumá­nak vizsgálata

Elméleti megfontolások egy tranzakcionális helykutatáshoz

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Andrea Dúll and Katalin Tauszik

, R. B. (1992) Attachment to the ordinary landscape. In Altman, I., Low, S. M. (eds) Place attachment. 13-37. Plenum Press, New York Attachment to the ordinary landscape 13

Restricted access