Search Results

You are looking at 11 - 20 of 23 items for :

  • "Mezőföld" x
  • All content x
Clear All

trágyareakciója a mezőföldi OMTK kísérletben 1969–2005 között. (Fertilizer response of maize cultivated after wheat in a long-term experiment OMTK, Mezóföld between 1969 and 2005.) Növénytermelés , 156 , 147–159. Márton

Restricted access

Az MTA TAKI Nagyhörcsöki Kísérleti Telepén (Mezőföld), mészlepedékes csernozjom vályogtalajon vizsgáltuk a K, B és Sr elemek közötti kölcsönhatásokat 1998 és 2004 között. A K-szinteket megismételt 0, 1000 és 2000 kg K2O·ha−1, a B-szinteket megismételt 0, 20, 40, 60 kg B·ha−1 és a Sr-szinteket 67 kg Sr·ha−1 adaggal állítottuk be. Műtrágyaként 60%-os KCl-ot, 11%-os bóraxot és 33%-os SrCl2x6H2O sót alkalmaztunk. Főparcellánként 3K-kezelés, alparcellánként 4B-kezelés, al-alparcellánként 2Sr-kezelés szolgált (24 kezelés × 3 ismétlésben = 72 parcella), osztott parcellás elrendezésben.

kísérlet beállításakor (1987 őszén) a szántott réteg 5% CaCO3-ot, 3% humuszt és 20% agyagot tartalmazott. A pH(H2O) 7,8 a pH(KCl) pedig 7,3 volt. Az AL-K2O 180–200, az AL-P2O5 100–120, a KCl-oldható Mg 110–150, a KCl+EDTA oldható Mn 60–80, a Cu és Zn 1–2 és a B 0,7 mg·kg−1 értékkel volt jellemezhető. A termőhely kielégítő K-, Ca-, B- és Mg-; közepes N- és P-; valamint gyenge Zn- és Cu-ellátottságú. A talajvíz szintje 13–15 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. Az átlagos középhőmérséklet 11 °C, az éves csapadékösszeg 400 és 600 mm közötti egyenetlen eloszlással.

A főbb megállapítások és levonható tanulságok az alábbiak:

  • Ezen a káliummal és bórral eredetileg egyaránt kielégítően ellátott talajon, a kísérlet 13. évére, az AL-K2O tartalom a szántott rétegben az eredeti 180–200 mg·kg−1 értékről 140 mg·kg−1-ra csökkent. A K-hatások idővel kifejezettebbekké váltak, a koronafürt a négy év alatti hét kaszálással 572 kg K2O·ha−1 mennyiséggel szegényítette a talajt. A K-kontrollhoz képest a 2. kaszálás 2004-ben már 10 t·ha-1 zöld, illetve 1 t·ha-1 légszáraz szénatöbbletet adott, a zöldtermés szárazanyag tartalmát átlagosan 2%-kal mérsékelte. A B- és a Sr-kezelések a termés tömegét iga-zolhatóan nem befolyásolták. A négy év, illetve a hét kaszálás összesen 110–120 t·ha−1 friss, illetve 21–24 t·ha−1 légszáraz szénahozamot adott.
  • A K-trágyázás gátolta a Ca, Mg, Na és Sr kationok beépülését a szénába a K-tartalom egyidejű növelése mellett. A B-trágyázás még 10–14 év után is megtöbb-szörözte a széna B-tartalmát. A kis terméstömegű, elöregedő szénában a B-akkumuláció elérte a 372 mg·kg−1 mennyiséget. A 9–12 évvel korábban adott 67 kg·ha−1 Sr-adag általában igazolhatóan mérsékelte az antagonista Na felvételét.
  • A lucerna zöldbimbós állományára az irodalomban közölt és általunk is ellen-őrzött 2–5% N; 2–4% K; 1–3% Ca; 0,3–0,8% Mg; 0,3–0,7% P és S, illetve 30–200 mg·kg−1 Fe és Al; 30–100 mg Mn·kg−1, 35–80 mg B·kg−1, 20–70 mg Zn·kg−1, 5–15 mg Cu·kg−1 és 0,5–2,0 mg Mo·kg−1 optimumok megfelelőek lehetnek a koronafürt tápláltsági állapotának megítélésére is.
  • Az 1 t szénatermés átlagos, fajlagos elemtartalma 34 kg N, 22 kg K (26 kg K2O), 20 kg Ca (28 kg CaO), 3,5 kg P (8 kg P2O5), 3,1 kg Mg (5 kg MgO), 2,7 kg S, 216 g Fe, 149 g Al, 66 g Mn, 70 g Sr, 16 g Na, 28 g B, 15 g Zn, 6–7 g Cu és 4–5 g Ba mennyiséget tett ki ezen a talajon.Adataink felhasználhatók a szaktanácsadásban, a tervezett termés elemigény számításakor, figyelembe véve, hogy a N-t alapvetően a légköri megkötés fedezheti, illetve a Zn és Cu fajlagosok mérsékeltek a termőhely gyenge Zn- és Cu-ellátottsága miatt.
  • Ami a koronafürt széna takarmányértékét illeti megállapítottuk, hogy a stan-dard lucerna összetételhez viszonyítva a nyersfehérje 29, a nyersrost 26%-kal halad-ta meg a lucernáét, míg a nyershamu 11, a nyerszsír 27%-kal volt kevesebb. A ko-ronafürt és a lucerna aminosav tartalmát (17 aminosav) összevetve azt találtuk, hogy a koronafürt szénafehérje rendkívül szegény cisztin (CYS), illetve rendkívül gazdag prolamin (PRO) és asparagin (ASP) aminosavakban. A többi aminosav lényeges eltérést nem mutat (10–20%) a két hüvelyes takarmánynövényben.

Összességében megállapítható, hogy a koronafürt versenyképes lehet a lucerná-val mind a szénahozamát, mind a takarmányértékét tekintve, különösen gyengébb talajokon.

Restricted access

The composition of precipitation and element loads originating from rainwater were examined monthly between 2005 and 2008 at two experimental stations (Őrbottyán in the Danube–Tisza Interfluve region and Nagyhörcsök in the Mezőföld region of Hungary) of the Research Institute for Soil Science and Agricultural Chemistry (RISSAC) of the Hungarian Academy of Sciences. Twenty-five characteristics were analysed: pH, EC, NO 3 -N, NH 4 -N, and concentrations of the main macro- and microelements. The observation represents the dry and wet deposition together. Measurements were carried out by ICP-OES device, with the exception of carbonate, chloride, ammonia and nitrate. The main results can be summarized as follows: – Generally, the lower amounts of monthly precipitation resulted in higher EC, pH; NH 4 -N, Ca, Na and K concentrations. The highest element yields, however, were typical of the wet months. Acidic precipitation (below pH 5) was rich in nitric acid forming NO 3 -N, but poor in NH 4 -N at the Őrbottyán Experimental Station. Emission of the nearby cement works in February and March 2006 caused an order of magnitude higher increase in Ca, Mg, Na and Sr elements as compared to other months, and there was a considerable rise in the NH 4 -N, S, Zn, As, Cr and Pb concentrations of the precipitation (Table 5, 1st half of the year). The pH reached 7.0 at this site. – Depositions were small at the Nagyhörcsök Experimental Station in winter. During the warmer months (May, June and July) the NH 4 -N concentration was 10–20 times higher than the NO 3 -N concentration. The neighbouring fertile and humus rich soils, fertilization, as well as the nearby animal husbandry farm make notable NH 3 emission. In this period the concentration of NH 4 -N and the alkalizing cations Ca and K raised the precipitation’s pH, and the pH increased from January to June. – Aerial deposition varied greatly at both sites, representing the following values in kg·ha -1 ·year -1 unit: NO 3 -N 5–20; NH 4 -N 10–31; total N 30–48; Ca 6–60; K 6–16; S 2–21; Na 4–13; Mg 2–16; P 2–6. The deposition of Zn, Mn, Fe, Cu and B elements at these sites were similar to previous Hungarian and Austrian data. Pb, Ni, Cd and Co depositions, however, were an order of magnitude lower, which demonstrates the positive result of the successful control of heavy metal pollution in Europe since 1990. – Aerial deposition has considerable agronomical and environmental significance. According to the present study, aerial deposition could satisfy 10% K, 15% Mg, 20% P, 30% Ca and N, 40% S element demand of an average 5 t·ha -1 grain and 5 t·ha -1 straw yield of cereals on the chernozem soil of the Nagyhörcsök Station. When using combine harvesting, the straw remains on the site and only the grain is removed, so 25% P, 45% K, 100–300% S and Ca, and several fold of Na-requirement could be covered by the aerial deposition. – Atmospheric deposition may more or less compensate the amount of Mo, Ni and Se built in by grain, while the Zn requirement might be exceeded by about 60%. The deposition of B, Ba, Cu and Sr is several times higher than the amount built in by the grain yield. Aerial fertilization with Cu, Mo, Se and Zn seems to be advantageous, as the site is poor in Zn and Cu, or not satisfactorily supplied with Mo and Se elements. Cd, Hg and Pb loads, however, are environmentally disadvan-tageous, especially on the long-term. The latter harmful heavy metals can also get into waters, on the surface of crops and can cause direct damage to the food chain. – The following minimal – maximal depositions were measured on the two experimental sites: Zn 112–1391; Sr 30–202; Cu 21–153; Fe 42–119; Ba 40–79; Mn 33–62; B 0–33; Pb 2–4; Ni, Cr and Mo 0–6; As 0–4; Hg 0–1.5; Co 0.4–0.7; Cd 0–0.3 g·ha -1 ·year -1 . The pH varied between 4.2 and 7.0 while electrical conductivity ranged between 25 and 1996 μS·cm -1 .

Restricted access

Mészlepedékes csernozjom vályogtalajon, az MTA ATK TAKI Nagyhörcsöki Kísérleti Telepén (Mezoföldön) vizsgáltuk a K, B és Sr elemek közötti kölcsönhatásokat oszi búzában. Az alaptrágyázás általában 100–100 kg N és P2O5·ha−1·év−1 volt, amelyet 25%-os pétisó és szuperfoszfát formájában adtunk ki. A K-szinteket megismételt 0, 1000, 2000 kg K2O-, a B-szinteket megismételt 0, 20, 40, 60 kg B-, a Sr-szinteket 67 kg Sr hektáronkénti adaggal állítottuk be. Mutrágyaként 60%-os KCl-ot, 11%-os bóraxot és 33%-os SrCl2·6H2O sót alkalmaztunk. Foparcellánként 3 K-kezelés, alparcellánként 4 B-kezelés, al-alparcellánként 2 Sr-kezelés szolgált, 24 kezeléssel×3 ismétlésben = 72 parcellával, osztott parcellás elrendezésben.A kísérlet beállításakor (1987 oszén) a szántott réteg 5% CaCO3-ot, 3% humuszt, 20% agyagot tartalmazott. A pH(H2O) 7,8; a pH(KCl) 7,3; az AL-oldható K2O és P2O5 180–200 és 100–120, a KCl-oldható Mg 110–150, a KCl+EDTA-oldható Mn 60–80, a Cu és Zn 1–2, valamint a B 0,7 mg·kg−1 értékkel volt jellemezheto. A termohely kielégíto K-, Ca- és Mg-; közepes N- és P-; valamint gyenge Zn- és Cu-ellátottságú. A talajvíz szintje 13–15 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. Az átlagos középhomérséklet 11°C, az éves csapadékösszeg 400–600 mm közötti, egyenetlen eloszlással.A fobb megállapítások, levonható tanulságok:

  1. Ezen a káliummal és bórral egyaránt kielégítoen ellátott mészlepedékes csernozjom vályogtalajon trágyahatások a termésben nem jelentkeztek. Az elovetemény cirok kiszárította a talajt, a búza 9 hónapos tenyészideje alatt mindössze 234 mm csapadékot kapott. Ebben a száraz évben 3,0 t·ha-1 szalma- és 3,5 t·ha−1 szemtömeg képzodött átlagosan.
  2. A szalma és szem B-tartalmát a B- és K-trágyázás egyaránt közel a kétszeresére emelte, így a kontrollon mért B-tartalmak átlagosan a négyszeresére nottek. A Ktrágyázás ezen túlmenoen nagyobb K-, illetve mérsékeltebb Mg-tartalmakat eredményezett a szalmában. A Sr-trágyázással enyhén nott a szalma Sr-, illetve mérséklodött Na-tartalma.
  3. A kicsi szalmatermés és az extrém nagy K-kínálat nyomán a szalma 4,22% K-tartalmat halmozott fel. Az 1 t szemtermés és a hozzátartozó melléktermés ún. fajlagos/egységnyi K-tartalma és Mg-tartalma több mint kétszeresen haladta meg a szokásosat, ezért félrevezeto lehet a szaktanácsadás számára.
  4. A felvett K 90%-át, illetve a Sr 98%-át a melléktermés szalma halmozta fel.

Restricted access

Szatmári, G. & Barta, K. , 2013. Digital mapping of the organic matter content of chernozem soils on an area endangered by erosion in the Mezoföld region (In Hungarian) Agrokémia és Talajtan. 62 . 47–60. Barta K

Restricted access

tells in the Cikola Valley ( Mezőföld , Hungary ) (In Hungarian) unpublished MA thesis. M urphy , C. P. , 1986 . Thin Section Preparation of Soils and Sediments . A. B

Restricted access

. , Botos , E. , Fetykó , K. , Niedert , D. and Horváth , A. ( 2009 ): New data to the scale insect (Hemiptera: Coccoidea) fauna of the Mezőföld (Hungary) : Acta Phytopathol. et Entomol. Hung. 44 , 431 – 442 . Mostafawy , M. ( 1967

Restricted access

Ádám, L., S. Marosi, J. Szilárd 1959: A Mezőföld természeti földrajza (Geography of the Mezőföld). -- Akadémiai Kiadó, Budapest, 216 p. A Mezőföld természeti földrajza (Geography of the Mezőföld

Restricted access

Mészlepedékes csernozjom vályogtalajon, az MTA TAKI Nagyhörcsök Kísérleti Telepén (Mezőföldön) vizsgáltuk a kálium, bór és stroncium elemek közötti kölcsönhatásokat 1991 és 1994 között lucernában. A lucerna telepítése előtt 400 kg P2O5·ha-1 alaptrágyát adtunk szuperfoszfát formájában. A K-szinteket megismételt 0, 1000 és 2000 K2O-, a B-szinteket megismételt 0, 20, 40 és 60 kg·ha-1 B-, a Sr-szinteket 67 kg·ha-1 Sr-adaggal állítottuk be. Műtrágyaként 60%-os kálisót, 11%-os bóraxot és 33%-os SrCl2×6H2O sót alkalmaztunk. Főparcellánként 3 K-kezelés, alparcellánként 4 B-kezelés, al-alparcellánként 2 Sr-kezelés szolgált: 24 kezelés×3 ismétlés = 72 parcellával osztott parcellás elrendezésben. A kísérlet beállításakor 1987 őszén a szántott réteg 5% CaCO3-ot, 3% humuszt, 20% agyagot tartalmazott. A pH(H2O) 7,8; a pH(KCl) 7,3; az AL-K2O 180–200, az AL-P2O5 100–120, a KCl-oldható Mg 110–150, a KCl+EDTA-oldható Mn 60–80, a Cu és Zn 1–2, valamint a B 0,7 mg·kg-1 értékkel volt jellemezhető. A termőhely kielégítő K-, Ca- és Mg-; közepes N- és P-; valamint gyenge Zn- és Cu-ellátottságú. A talajvíz szintje 13–15 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. Az átlagos középhőmérséklet 11 °C, az éves csapadékösszeg 400–600 mm közötti egyenetlen eloszlással. A főbb megállapítások, levonható tanulságok: – Ezen a káliummal és bórral egyaránt kielégítően ellátott karbonátos vályogtalajon trágyahatások a termésben nem jelentkeztek. Az extrémen nagy, ismételt 2000 kg·ha-1 K2O-, illetve 60 kg·ha-1 B-adagok sem okoztak terméscsökkenést. A talaj AL-K2O tartalma a kontrollon mért 191 mg·kg-1-ról 515 mg·kg-1-ra, a forróvíz oldható B-tartalma 0,7 mg·kg-1-ról 5,1 mg·kg-1-ra nőtt a maximális adagokkal. – A lucerna B-tartalma 30–50 mg·kg-1-ról ugyanitt 50–120 mg·kg-1-ra nőtt. A Ktrágyázással emelkedett a széna K-, valamint visszaesett Na-, Mg-, Ca- és Cu-koncentrációja. A széna Cu-tartalmát a B-trágyázás is igazolhatóan mérsékelte, növelve a lucerna látens Cu-hiányát, 3 mg·kg-1 körüli Cu-tartalmat eredményezve a szénában. – A 2. éves lucerna volt a leggazdagabb a N, K, Ca, Mg, S és P makroelemekben és a legnagyobb szénatermést adta. Ebből adódóan a maximális elemfelvételt mutatta 319 kg N, 176 kg K (211 kg K2O), 184 kg Ca, 31 kg S, 28 kg Mg és 22 kg P (50 kg P2O5) hektáronkénti mennyiséggel. – A 4 év alatt 26,4 t·ha-1 széna termett, melybe 756 kg N, 654 kg K2O és 158 kg P2O5 épült be. A lucernatermesztés gyorsan elszegényítheti a talajt, főként káliumban. Mészben szegény talajokat kalciumban is, mivel a Ca-felvétel hasonló mértékű lehet. A felvett nitrogén nagyobb része viszont a levegőből származik. A visszamaradó, nitrogénben gazdag gyökérmaradványok a talaj N-szolgáltatását növelik, a következő növény N-trágyaszükségletét mérséklik. – Az 1 t széna képződéséhez szükséges átlagos fajlagos elemigény 1991 és 1994 között ezen a talajon 20–40 kg N, 18–22 kg K és Ca, 3–4 kg Mg és S, 2–3 kg P (5– 7 kg P2O5) volt. Adataink iránymutatóul szolgálhatnak a tervezett termés K-, Ca-, Mg-, P- és S-igényének számításakor. A fajlagos mikroelem-tartalmak szórása az alábbinak adódott: 400–500 g Na, 80–120 g Fe és Sr, 40–60 g Mn, 20–50 g Al és B, 12–16 g Zn, 8–10 g Ba, 5–20 g Cu és 0,3–1,4 g Ni. A fajlagos Zn és Cu mutatók tükrözik a termőhely gyenge ellátottságát, optimum alattiak.

Restricted access

juhászat kérdése a Mezőföldön a 18–19. században. (The Shepherds’ Chests and the Question of Shepherding in the Mezőföld Region in the 18 th –19 th centuries). Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve VI. VII . 1975–76. 174–197. Gyáni , Gábor

Restricted access