Search Results

You are looking at 11 - 20 of 41 items for :

  • "bronchial asthma" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Ferenc Harangi, Katalin Lőrinczy, Anett Lázár, Mária Örkényi, Mária Adonyi, and Béla Sebők

A gyermekkori asztma, allergiás rhinitis és atópiás dermatitis prevalenciája világszerte folyamatosan emelkedett az elmúlt évtizedekben. A legfrissebb közlések az emelkedő tendencia megváltozásáról, plató kialakulásáról vagy csökkenésről számolnak be. A szerzők 2003 után 2006-ban is meghatározták az asztma és asztmatünetek prevalenciáját Baranya megyei iskolás gyermekek körében, hogy regisztrálják az esetleges változásokat. Vizsgálati anyag, módszer: Munkájukhoz az ISAAC (International Study for Asthma and Allergies in Childhood) III. fázisú protokoll magyar nyelvre fordított kérdőívét használták. 2006 februárjában 16 általános iskolában (6 nagyvárosi és 10 kisvárosi, falusi) 2404 (1124 fiú, 1280 lány) 6–7 és 13–14 éves gyermek adatait gyűjtötték össze, és értékelték, illetőleg az adatokat a 2003-ban végzett ISAAC I. fázisú protokoll szerinti felmérés eredményeihez viszonyították. Eredmények: A valaha előfordult asztmás nehézlégzés és az orvos által megállapított asztma prevalenciája nem változott szignifikánsan (2006-ban 20,2% és 6,7%, 2003-ban 19,8% és 8,2%), míg a legutóbbi 12 hónapban előforduló asztmás nehézlégzés aránya szignifikánsan emelkedett (2006-ban 9,6% és 2003-ban 6,8%). A várakozásnak megfelelően, 2006-ban éppúgy, mint 2003-ban, a fiúk és a 6–7 évesek körében szignifikánsan magasabb volt a prevalencia, mint a lányok és a 13–14 évesek körében. 2006-ban és 2003-ban nem volt szignifikáns különbség a nagyvárosi és a kisebb települések iskolás gyermekeinek asztma- és asztmatüneti prevalenciájában. Következtetés: Baranya megyében az iskolás gyermekek körében a legutóbbi 12 hónapban előforduló asztmás nehézlégzés prevalenciája szignifikánsan emelkedett a vizsgált periódusban, a valaha előforduló asztmás nehézlégzés és az orvos által megállapított asztma prevalenciája nem változott.

Restricted access
Hungarian Medical Journal
Authors: Kinga Balla, Alexandra Szabó, István Gyene, Zsuzsa Jáki, and Györgyi Mezei

Matsumot, I., Araki, H., Tsuda, K. et al.: Effects of swimming training on aerobic capacity and exercise induced bronchoconstriction in children with bronchial asthma. Thorax, 1999, 54 , 196–201. Tsuda K

Restricted access

technique of respiratory and physical exercise in the treatment of bronchial asthma. Ann. Allergy, 1955, 13 (4), 377–384. 4 Lakatos, M.: Respiratory rehabilitation

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Kinga Belányi, István Gyene, Zsuzsa Bak, and Györgyi Mezei

51 190 194 Szentágothai K., Gyene I., Szócska M. és mtsai: Physical exercise program for children with bronchial asthma. Pediatr

Restricted access

A kilélegzett levegő kondenzálása és a kondenzátum (EBC: Exhaled Breath Condensate) vizsgálata napjainkra egyre szélesebb körben terjed el pulmonológiai kutatásokban. Az eljárás során nem invazív úton nyerhetünk mintát a légutakból úgy, hogy a kilélegzett gázkeveréket egy hűtött kamrán áramoltatjuk át, és a kamra falára lecsapódó párát vizsgáljuk. A minta számos különböző mediátort, biomarkert tartalmaz. Kiemelt jelentőségű a különböző, eddig vizsgált biomarkerek közül a pH. Mérése egyszerű, olcsó és az optimális mérési tartományon belül van. Problémát a pH-érték instabilitása jelent, amit főként a minta CO 2 -koncentrációjának változása okoz. Számos publikáció jelent meg, amelyekben különböző légúti megbetegedésekben vizsgálták a kondenzátum pH-ját. Asthma bronchialéban (különösen akut exacerbatióban), valamint krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) savasabbnak találták a kondenzátumot. Szteroidkezelés hatására mindkét betegségben emelkedik a pH. Bronchiectasiában, cisztikus fibrosisban, valamint krónikus köhögésben (asthma bronchiale, gastrooesophagealis reflux, rhinitis chronica, ismeretlen eredet) is savasabbnak találták az EBC-mintákat. A légutak savasodása a különböző kórállapotokban fontos szerepet játszhat a betegségek patomechanizmusában, és az ezt jelző EBC-pH szerepet kaphat a légúti megbetegedések követésében.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Katalin Kovács, Anita Réka Tóth, and Éva Margit Kereszty

A szerzők metilonfogyasztással összefüggő halálesetről számolnak be. A 16 éves fiú családi összejövetelen hirtelen rosszul lett. Az intenzív osztályon közel 1,5 óráig próbálták újraéleszteni, sikertelenül. Csecsemőkorában szívfejlődési rendellenességgel, halála előtt egy évvel asthma bronchiale kórismével gondozták. Kórboncolása során hirtelen szívhalál képét észlelték. Toxikológiai vizsgálattal a vérmintában 272 ng/ml, a májszövetben 387 ng/g metilont mutattak ki. A szívizomban kimutatott hiperkontrakciós csíkok és gócos nekrózisok amfetamin típusú szer fogyasztása következtében jöhettek létre. A szerzők feltételezik, hogy a kórboncolás során észlelt jobbszívfél-elzsírosodás és a korábbi betegségek együttesen hajlamosíthatták a túladagolás nélküli hirtelen szívhalálra. A dizájner drogok könnyű, gyors és széles körű hozzáférhetősége miatt a klinikai gyakorlatban is gondolni kell az abúzusszerű használatra vagy túladagolásra. A legálisan még nem tiltott kábítószerek fogyasztása önmagában nem teszi kötelezővé a hatósági beavatkozást. Orv. Hetil., 2012, 153, 271–276.

Restricted access

Mészáros, Á.: Quality of life testing in bronchial asthma. [Életminőség-mérés asthma bronchialéban.] LAM, 2006, 16 , 353–359. [Hungarian] Mészáros Á. Quality of life testing in

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Révész, Imre Gerlinger, Endre Kálmán, Alexandros Koukkoullis, András Burián, and István Tóth

References 1 Tomioka S, Kobayashi T, Takasaka T. Intractable otitis media in patients with bronchial asthma (eosinophilic otitis media). In: Sanna M. (ed

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Anita Sejben, László Tiszlavicz, József Furák, Krisztina Boros, Zoltán Sápi, and Tamás Zombori

Absztrakt:

A pulmonalis arterialis intimalis sarcoma ritka, magas mortalitású daganat, mely lokalizációja miatt a pulmonalis embolia, valamint a tüdőgyulladás tünettanát utánozhatja. A diagnózis felállítása és a megfelelő kezelés kiválasztása körül számos kérdés merülhet fel. Egy 46 éves, korábban hereseminoma, pulmonalis embolia, asztma, valamint pollenallergia miatt kezelés alatt álló férfi kontroll mellkasi CT-felvételén bal oldalon a mediastinalis pleurát infiltráló, az arteria pulmonalist teljesen elzáró, összességében 7–8 cm-es térfoglaló folyamatot írtak le. A hörgőbiopsziás mintából orsósejtes tumor diagnózisa született, illetve leiomyoma, leiomyomatosus hyperplasia, illetve leiomyosarcoma lehetőségét vetették fel. A fennálló obstrukció miatt a beteg bal oldali tüdőeltávolításon esett át. A szövettani vizsgálat a pulmonalis artériákban terjedő, orsósejtes daganatot kórismézett, immunhisztokémiailag diffúz SMA- és fokális MDM2-pozitivitással, valamint magas proliferációs aktivitással. A h-caldesmon, az S100 protein, az ERG, valamint a pancitokeratin-immunfestések negatívnak bizonyultak. Fluoreszcens in situ hibridizációval a tumorsejtek mintegy 10%-ában polysomiát, illetve MDM2-amplifikációt lehetett igazolni, aminek alapján a „high-grade” pulmonalis arterialis intimalis sarcoma diagnózisa megerősítésre került. Féléves követés alatt a betegség nem újult ki. A pulmonalis arterialis intimalis sarcoma pontos incidenciája nem ismert. Egyes források szerint a krónikus pulmonalis hypertoniás betegek 1–4%-ánál fordul elő. A tünetek közül a fogyás kelti fel a leginkább a daganatos betegség gyanúját. A képalkotó és a kórszövettani vizsgálatoknak kulcsszerepük van a diagnózis felállításában. A daganat rossz kórjóslata miatt a minél korábbi felismerés és a kemoterápiával kombinált sebészi kezelés javíthatja a túlélési lehetőségeket. Orv Hetil. 2020; 161(6): 232–236.

Open access

bronchiáléja.] Pneumol. Hung., 1981, 34, 92–94. [Hungarian] 9 Orosz, M., Galambos, É., Zsiray, M., et al.: Etiopathology of occupational bronchial asthma. [A

Restricted access