Search Results

You are looking at 11 - 20 of 224 items for :

  • "daganatok" x
  • All content x
Clear All
Magyar Sebészet
Authors: Dániel Kári, Diána Korsós, Bence Kecskédi, Zoltán Lovay, Gábor Ecsedy, Péter Lontai, Ferenc Ender, and Attila Vörös

://www.cancer.org/Healthy/InformationforHealthCareProfessionals/ColonMDClinicansInformationSource/ColorectalCancerScreeningandSurveillanceGuidelines/comparison-of-colorectal-screening-guidelines  Accessed: 10 April 1012. 29. Schwab R : Vastagbélrákszűrés: módszerek, előnyök, hátrányok, ajánlás . http://daganatok

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Az étkezési szokásoknak meghatározó szerepe van a gastrointestinalis daganat és szív-ér rendszer eredetű halálozásokban. Célkitűzés: Annak vizsgálata, hogy a borfogyasztásnak lehet-e szerepe a két haláltípus kialakulásában Magyarországon. Módszer: A szerzők 206 159 személy adataiból hasonlították össze a gastrointestinalis daganatok és szív-ér rendszeri megbetegedések miatt 2000–2010 között meghalt személyek standardizált elhalálozási arányszámait négy történelmi borvidéken: Tokaj (fehérbor), Eger (vörösbor), Balaton (fehérbor), Szekszárd/Villány (vörösbor) vidékén és a nem borvidék Hódmezővásárhelyen. Eredmények: A Tokaj vidéken volt szignifikánsan a legkisebb a daganatok száma (664), viszont a szív-ér rendszeri betegségek miatti halálozás itt volt a legnagyobb (5955). Ezzel szemben a szív-ér rendszeri betegségek száma Szekszárd-Villány területén (3907) a legkevesebb, míg a daganatoké itt (831) és Eger vidékén (934) a legtöbb. Következtetések: Igazolódott a vörösbor ismert védőhatása a szív-ér rendszeri halálozásokban. A gastrointestinalis daganatos elhalálozás meglepően alacsony előfordulása a Tokaj vidéken – az ivóvíz magasabb szelénszintje mellett – az itteni fehérborok eddig nem ismert sajátosságaira utal. Orv Hetil. 2017; 158(25): 992–998.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Szekanecz, Izabella Gomez, Boglárka Soós, Levente Bodoki, Szilvia Szamosi, Csilla András, Balázs Juhász, László Váróczy, Péter Antal-Szalmás, Péter Szodoray, Nóra Bittner, Péter Árkosy, Árpád Illés, Gabriella Szűcs, Katalin Dankó, Tamás Bender, László Tamási, and Éva Szekanecz

lehetőségek rosszindulatú támasztószöveti daganatok esetén. PhD-értekezés.] Semmelweis Egyetem Doktori Iskola, Budapest, 2002. [Hungarian] 14 Gomez I

Open access

Absztrakt

Magyarországon a szájüregi- és a garatdaganatok száma aggasztóan magas. Míg a mortalitás 1955-ben 282, addig 2005-ben már 1567 volt. Az utóbbi 1–2 évben ezek a számok ugyan stagnálást mutatnak, de a betegek száma mind a férfiak, mind a nők körében jelentős. Mivel a legfontosabb kiváltó tényezők – az alkoholfogyasztás és a dohányzás – mértéke változatlan, valamint a szájüregi szűrés továbbra sem megoldott, gyors javulás ezen a téren biztosan nem várható. A szájüregi lágyrészhiányok pótlására számos megoldást dolgoztak ki, cikkünkben 4 módszert mutatunk be és értékelünk. Ezekkel a megoldásokkal a szájüregi lágyrészhiányok pótlásakor az esetek legnagyobb részében jó eredményt érhetünk el.

Restricted access

Absztrakt

Az immunrendszer feladata a szervezet integritásának megőrzése. Az immunrendszer elemei egy sokrétű, a legkülönbözőbb módon összekapcsolódó hálózatot képeznek. Ennek működése biztosítja a külső és a belső környezetből származó információk alapján a legmegfelelőbb immunválaszt a fertőzések és a daganatképződés ellen. Az immunválasz diszfunkciója számos betegséghez vezet, beleértve a daganatképződést és a krónikus gyulladásos betegségeket. Az immunhálózati csomópontok immunbiológiai befolyásolása új terápiás lehetőségeket nyitott mind a reumatológiai, mind a daganatos betegségek kezelésében. A gyulladásgátlás mellett fokozni lehet az immunrendszer daganatellenes aktivitását. Ezáltal olyan malignus betegségek kezelésében javultak az eredmények, amelyek korábban nem voltak sikeresen gyógyíthatók. Orv. Hetil., 2016, 157(Szuppl. 2), 3–8.

Restricted access

Absztrakt:

Az utóbbi évtized egyik legnagyobb terápiás áttörését jelentette a célzott daganatellenes kezelések bevezetése az onkológiai gyakorlatba. Míg korábban a vesesejtes daganatokat alapvetően terápiarezisztensnek tekintették, manapság legalább kilenc, célzottan ható gyógyszer áll rendelkezésre a klinikusok számára. Legújabb lehetőségként már egyes immunterápiás készítmények bekerültek a terápiás ajánlások közé. Ebben a közleményben a jelenleg alkalmazott terápiás modalitásokat foglaltuk össze, kiegészítve a kezelések okozta mellékhatásokkal és ellátásukkal. Orv Hetil. 2017; 158(38): 1488–1502.

Restricted access

Absztrakt

Az alábbi összefoglaló közlemény keretén belül – elsősorban a primer és áttéti májdaganatokra vonatkozóan – szeretném pillanatnyi állásának megfelelően áttekinteni a rádiófrekvenciás daganatroncsolás helyét a komplex onkoterápiában. Ez a hely az elmúlt 15 évben – számos vitával övezve – folyamatosan változott, és bizonyos, hogy a módszer helykeresése, integrálódása még nem ért a végére. Az alábbiakban rögzített pillanatfelvétel – annak minden vállalt esetlegességével – reményeim szerint arra szolgálhat, hogy az ennek tükrében kibontakozó szélesebb, társszakmákat is bevonó megbeszélések segítsenek a májdaganatok hazai ellátásának további fejlődésében.

Restricted access

Absztrakt

A szerző a laktózintolerancia, a kalcium- és D-vitamin-anyagcsere és az osteoporosis összefüggéseit foglalja össze. A laktózintolerancia egyes betegcsoportokban fokozza az alkar- és csípőtörések kockázatát. Néhány népcsoportban összefüggés van a laktázgén genotípusa és a töréskockázat között. A kalcium- és D-vitamin-pótlás növeli a csontok ásványianyag-mennyiségét, ezért e vitaminok fogyasztása indokolt gyermekeknél, terhességben, a szoptatás alatt, illetve a menopauza után. A tej és tejtermékek fogyasztása növelheti a petefészekrák kockázatát. Finneknél a laktázgén CC genotípusa növelte, brit, spanyol és olasz egyéneknél nem befolyásolta a colorectalis rák kockázatát. Egyéni érzékenység alapján a gyógyszerekben lévő kis mennyiségű (10–750 mg) laktóz is okozhat tüneteket. A közhiedelemmel és a reklámmal ellentétben a kontrollált tanulmányok sem a diéta, sem az enzimpótlás, sem a probiotikumok hatását nem igazolták az evidenciák színvonalán. Mivel elfogadott irányelvek nincsenek, a tejcukor-érzékenység egyénre szabott terápiája választandó. A fokozódó érdeklődés ellenére a laktózintoleranciában még sok ismeretlen tényező hatását kell tovább kutatni. Orv. Hetil., 2015, 156(43), 1741–1749.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Dániel Kollár, Zoltán Benedek-Tóth, András Drozgyik, F. Tamás Molnár, and Attila Oláh

Összefoglaló. Bevezetés: A tumorsebészetben a malnutritio független rizikófaktor. A kockázatcsökkentés egyik fontos eleme a perioperatív tápláltsági állapot felmérésén alapuló klinikai táplálás. Az irodalomban jól dokumentált az időben végzett rizikószűrés fontossága, de ennek módja, különösen hazai környezetben, kidolgozatlanabb. Célkitűzés: A malnutritio szempontjából esendőbb csoportot alkotó onkológiai sebészeti betegek azonosíthatóságának igazolása, a szűrési metódus vizsgálata. Módszer: 2016. október és 2018. november között öt kórcsoportban (emlő, máj, pancreas, mellkas, gyomor-bél rendszer) az igazolt vagy gyanított malignitás, illetve gyulladásos bélbetegség miatt műtétre váró betegeket telemedicina-módszerrel kerestük fel. A rizikócsoportokat (nincs rizikó – alultápláltság valószínűsíthető – súlyos alultápláltság) a sebész és dietetikus által közösen vezetett ’Nutritional Risk Score 2002’ (NRS 2002) szűrő pontrendszerrel állapítottuk meg. Az NRS 2002 pontértékeket a posztoperatív lefolyással vetettük össze (kórházi tartózkodás, 30 napon belüli szövődmények Clavien–Dindo szerinti osztályozása). Prospektív vizsgálatunkban 1556 beteg szerepel. Eredmények: Az emlősebészeti betegek (n = 314) 95,2%-a rizikómentes. A májreszekcióra várók (n = 79) 43%-a valószínűleg vagy biztosan alultáplált. A hasnyálmirigyműtétre előjegyzett betegek (n = 122) 81,2%-a emelt rizikójú. A kuratív célú pancreasreszekción átesett betegek pontértéke alacsonyabb, mint a palliatív műtétben részesülőké (p>0,05). A tüdőreszekcióra váró (n = 219) betegeknél 40,7% került emelt rizikócsoportba. Az emelkedett NRS 2002 érték magasabb szövődményaránnyal járt (p<0,05). Béltraktust érintő műtétek (n = 822) esetén a betegek 71,2%-a valószínűleg vagy biztosan súlyosan alultáplált. Az előrehaladott tumorok és a szövődmények egyaránt erős összefüggést mutattak az NRS 2002 értékkel (p<0,01). Következtetés: Az NRS 2002 szűrőmódszer prediktív értékkel bír mind a tumorstádium, mind a szövődmények tekintetében. Módszerünkkel időben felismerhető a fokozott rizikót jelentő betegcsoport, így a pontérték alapján célzott mesterséges táplálás tervezhető. Orv Hetil. 2021; 162(13): 504–513.

Summary. Introduction: Malnutrition is an independent risk factor in oncologic surgery. Perioperative screening and aimed clinical nutrition are key elements in risk reduction. The importance of timely screening has been well published, but its method is underdeveloped, especially in Hungary. Objective: Evaluation of a malnutrition screening method to identify patients at risk in oncologic surgery. Method: Patients were enrolled from October 2016 to November 2018 in five groups (breast, liver, pancreas, thoracic and gastrointestinal surgery). All patients awaiting surgery for suspected or proven malignancy or for inflammatory bowel disease were screened preoperatively via telephone (telemedicine). Probability for malnutrition (no risk – suspicion for malnutrition – severe malnutrition) was jointly assessed by surgeon and dietitian using Nutritional Risk Score 2002 (NRS 2002). Screening results were compared to the postoperative course (including length of stay and 30-day morbidity/mortality using Clavien–Dindo classification). A total of 1556 patients were identified prospectively. Results: 95.2% of breast surgery patients (n = 314) were not at risk. Malnutrition was suspected or detected in 43% of patients awaiting liver resection (n = 79). Increased risk is present in 81.2% of pancreatic surgery cases (n = 122). Pancreas resections with curative intent were associated with lower scores than in palliative operations (p>0.05). 40.7% of the 219 patients scheduled for lung resection had increased malnutrition risk. Higher NRS 2002 resulted in increased morbidity rate (p<0.05). Surgery on the intestines was performed on 822 cases. 71.2% of them had suspected or severe malnutrition. Presence of advanced cancer and complication rate showed strong relations with increased NRS 2002 (p<0.01). Conclusion: Screening with NRS 2002 has predictive value on both tumor stage and complications. Our method is sound to identify patients at malnutrition risk in time, and thus an aimed clinical nutrition therapy can be planned. Orv Hetil. 2021; 162(13): 504–513.

Open access

. [Neuroendokrin daganatok szomatosztatinreceptor-endoradioterápiája: hazai betegeken szerzett tapasztalatok.] Orv. Hetil., 2011, 152 (10), 392–397. [Hungarian] Raymond, E., Dahan, L., Raoul, J. L., et al.: Sunitinib malate

Open access