Search Results

You are looking at 11 - 20 of 27 items for :

  • "előnyök" x
  • All content x
Clear All

A szerencsejáték-ipar fejlődése, a kaszinóvárosok születése és az egyre gyakrabban szóba kerülő szerencsejáték-szenvedély kapcsán számos érv és ellenérv hangzik el az iparág korlátozása, a veszélyeztetett társadalmi csoportok óvása, illetve az illegális játékszervezés „kifehérítése” kapcsán. Ez a dolgozat megkísérli röviden összegezni a leginkább számszerűsíthető pozitív és negatív hatásokat, hogy végre mérleget vonhassunk. A kérdés összetettsége okán elkerülhetetlen, hogy bizonyos externális hatások kimaradjanak, vagy csak említés szintjén jelenjenek meg. Némelyik tényezőnél ugyanis csak becslési módszerrel vagy más régió ez irányú adataihoz történő viszonyítással vonhatunk le következtetéseket a magyarországi helyzetre vonatkozóan. A következő kérdésekre szeretnék választ találni. Mely tételek vehetők számba az állami költségvetés szintjén? „Visz-e annyit a réven, mint amennyi hoz a vámon” a szerencsejáték-iparág? Társadalmi költség szintjén mely tényezőket „nem szokták” figyelembe venni a döntéshozók? Milyen externáliák építhetők be a modellbe, ha pontosan meg szeretnénk határozni a pozitív és negatív tényezőket? Az új tendenciák és nemzetközi folyamatok ismeretében milyen lépésekre van szükség? Mi az, amire a jelenlegi jogi, szabályozási keretrendszer nem készült fel, illetve nem terjed ki? Köztudottan vannak olyan gazdasági és gazdaságpszichológiai pozitív externáliák és közvetlen előnyök, amelyek a szerencsejátékhoz köthetők. Ezek számbavétele és számszerűsítése a célom, vizsgálva a vonatkozó tudományos értekezéseket is. Első megközelítésben a szabadidő értelmes eltöltésében (öröm, szórakozás, stresszoldás), a közösségépítő erőben, az állami adóbevételekben és a foglalkoztatásban megnyilvánuló előnyök a legkézenfekvőbbek, de ezen túl a sportfinanszírozás, mecenatúra és a turisztika terén is kimutathatók pozitív hozadékok. Az entrópia (Csíkszentmihályi 1997) leküzdésére vonatkozó pozitív szerepet csak érintőlegesen elemzem, a többi tényező vonatkozásában azonban számszaki összehasonlítást is végzek, beleértve az amerikai piac főbb adataival való összevetést.

Restricted access

Elméleti háttér

A közösség által támogatott mezőgazdálkodás (CSA) gyorsan növekvő jelenség világszerte, a helyi élelmiszer termelésének és elosztásának az a módja, amikor a termelő és a fogyasztók (tagok) közvetlenül elköteleződnek egymás felé. A közösségi mezőgazdálkodási rendszerek, mint alulról jövő társadalmi kezdeményezések, az élelmiszerek „árutlanítása" felé tett törekvésként is értelmezhetők, és szorosan kapcsolódnak a fenntarthatóság kérdésköréhez, mely a pszichológiai és az egészségfejlesztési diskurzusba hazánkban még alig került be.

Módszertan

A szakirodalmak kiválasztása során először konkrét szókombinációk mentén kerestünk cikkeket, majd a talált cikkek irodalmi hivatkozásait áttanulmányoztuk; illetve szakirodalom-kereső portálok elsődlegesen talált cikkeihez ajánlott további cikkeit tekintettük át a CSA-részvétellel járó tapasztalatok szempontjából.

Eredmények

Áttekintésünk alapján látható, hogy a részvétel nemcsak konkrét előnyök mentén értelmezhető, hanem a további aspektusok, mint Hasonló gondolkodás, Lokalitás (város-vidék tengely), Személyes törődés, Életmódváltás, valamint az Újraírt sémák taglalása is legalább olyan fontos.

Következtetések

Véleményünk szerint a CSA-ban való részvétel átgondolása hasznos információkat nyújthat többek között a fenntartható pozitív mentális egészség fogalmának kibontásában.

Theoretical background

Community Supported Agriculture (CSA) is a rapidly growing phenomenon worldwide, a model of production and distribution of local food that connects the producer and consumers (members) directly. As a grassroot initiative, CSAs can be seen as a step towards the decommodification of food and are directly associated with sustainability which is rarely involved in psychological and health promotional discourse in Hungary.

Methods

In the selection process of literature, at first papers containing specific word combinations were selected. Articles recommended by academic literature search portals during this process and references section of the selected papers were studied further in the context CSA involvement to find more relevant articles.

Results

Based on our review it seems that CSA participation can be interpreted not only through factual advantages: Similar Thinking, Locality: urban-rural axis, Personal Care, Lifestyle Change, and Rewriting of Schemes are at least as important.

Consequencies

According to our view, studying participation in CSA may yield useful information for developing the concept of sustainable positive mental health.

Open access

Absztrakt:

A vállalkozó egyetemek a tudásalapú társadalom és gazdaság fontos szereplői. Egyrészt magasan kvalifikált munkaerő forrásai, másrészt az innovációhoz és versenyképességhez nélkülözhetetlen tudás előállítói és terjesztői. Utóbbi tevékenységük nem előzmény nélküli, azonban annak erőteljes üzleti jellege, licenciaszerződéseken és cégalapításon keresztüli formái igen nagy figyelmet kaptak az elmúlt évtizedekben, köszönhetően elsősorban olyan amerikai csúcstechnológiai térségek példájának, mint a Szilícium-völgy. A lehetséges előnyök kiaknázása érdekében a tudomány- és innovációpolitika képviselői lépéseket tettek az egyetemi vállalkozói fordulat előmozdítására Európa számos országában, így Magyarországon is. Ugyanakkor számos olyan tényező van, amelyek alááshatják a folyamat sikerét. Jelen tanulmány célja annak vizsgálata, hogy milyen realitásokkal bír hazánkban a vállalkozó egyetem és a spin-offok széles körű terjedése. Szakirodalmi források, jogszabályi és stratégiai dokumentumok elemzése alapján arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a folyamat megindult, azonban számos tényező hátráltatja annak teljes kibontakozását.

Open access

Absztrakt:

Az EU-hoz mint gazdasági és értékközösséghez történt csatlakozás történelmi mércével is kedvező feltételeket és lehetőségeket teremtett a magyar gazdasági szereplők számára tevékenységük bővítéséhez és fejlesztéséhez. Bár jelentősége tagadhatatlan, haszna egyértelmű, a kormányok belpolitikai szempontok által nagymértékben determinált gazdaságpolitikája miatt az EU-tagság önmagában is, nemzetközi összehasonlításban különösen csekély mértékben járult hozzá Magyarország fejlett országok mögötti gazdasági felzárkózáshoz, műszaki-szerkezeti modernizációjához és a szerkezeti reformokhoz. Bár nehezen bizonyítható, mégis megalapozottan feltételezhető, hogy az EU-tagság nélkül Magyarország minden tekintetben elmaradottabb lenne. Bár a tagságból származó előnyök elsősorban az uniós transzferek csökkenése miatt középtávon csökkennek, az EU-n kívüli mozgástér rendkívül szűk Magyarország számára, ezért az EU-tagságnak nincs alternatívája.

Open access

Az egészségmagatartás olyan személyes tulajdonságokhoz kapcsolódik, melyek meghatározzák az egyén egészségének megtartását, visszaállítását, javítását. E tulajdonságok mentén történő szegmentálás az egészségkommunikáció hatékonyságának javításában igen fontos lehet.Kutatásunkban az egészségmagatartás demográfiai változókon túlmenő összetevőiként a vélt egészséget, a koherenciaérzetet és az egészséghitet vizsgáltuk. A vélt egészség a tényleges egészségi állapot alátámasztottan jó előrejelzője. A koherenciaérzet egyfajta kihívásokkal szembeni válaszkészségként írható le, amelynek kapcsolatát betegségek széles skálájával szintén számos kutatás támasztotta alá. Az egészséghit modell olyan elméleti keretet biztosít, mely az egészségügyi viselkedés átfogó magyarázatában segíthet. Kérdőíves vizsgálatunkban, melyben 448 fő vett részt, az egészséghit modell általunk összeállított általános szemléletű skáláját validáltuk, és dimenzióit (észlelt fenyegetettség, észlelt előnyök, észlelt korlátok, valamint saját teljesítmény) a koherenciaérzet (SOC-13) változójával együtt felhasználtuk olyan szegmensek létrehozására, amelyek tagjai egymástól eltérő egészségmagatartással jellemezhetők. Hasonló kutatás korábban tudomásunk szerint nem született. Eredményeink alapján a tudatos előrelátóként, a próbálkozóként, valamint a tehetetlenként elnevezett szegmensek különböztethetők meg egymástól. E szegmensek létezésének szerepét az egészségkommunikáció és a társadalmi marketing működésével összefüggésben tárgyaljuk, felhívva a figyelmet annak fontosságára, hogy megértsük az egyes célcsoportok igényeit és észleléseit, valamint hogy az üzeneteket a fogadói sajátosságokhoz igazítsuk.

Restricted access

Absztrakt

Az energiamentes édesítőszerek az üdítőitalok mellett számos egyéb élelmiszerben is megtalálhatók. Az élelmiszergyártók egy-egy termékben gyakran egyszerre többféle édesítőszert, illetve édesítőszer és cukor keverékét is alkalmazzák, elsősorban a nagyobb mértékű édes íz és a kevesebb kalóriabevitel elérése érdekében. Az Amerikai Szív Társaság és az Amerikai Diabetes Társaság 2012-ben megjelent tudományos állásfoglalása szerint a cukorbevitel csökkentése az optimális táplálkozás és a megfelelő testsúly fenntartásának fontos része. Kontrollált, intervenciós vizsgálatok azt mutatták, hogy az energiamentes édesítőszerek használata során a testsúly nem változott, sőt egyes esetekben még csökkent is. Ezt igazolta egy nemrég megjelent randomizált, kontrollált vizsgálatokat összesítő tanulmány is, amely szerint az energiamentes édesítőszerek hozzájárultak a testsúly csökkentéséhez és a testsúly megtartásához is. Az Amerikai Dietetikusok Társasága összefoglalója szerint az energiamentes édesítőszerek használata nem befolyásolja a glykaemiás választ, nem emeli az étkezés utáni vércukor szintjét cukorbetegek esetében. Az eddigi eredmények tehát azt mutatják, hogy az energiamentes édesítőszerek használata csökkentheti a szénhidrátfogyasztást, amely által az összkalória-bevitel is mérséklődhet. Használatuk elősegítheti a testsúly csökkenését/kontrollját, és az egyéb anyagcsere-paraméterek (például vércukor, triglicerid) is javulhatnak. Mindemellett fontos megjegyezni, hogy ezek az előnyök nem érvényesülnek teljes mértékben, ha kompenzáló energiabevitel-növekedés kíséri fogyasztásukat. Orv. Hetil., 2016, 157(Szuppl. 1), 8–13.

Open access

Absztrakt:

A tanulmány a felsőoktatási felnőttképzéssel foglalkozik, amely jelentős változáson ment keresztül a 20. század végétől: a korábbi kompenzáló, pótló szerep helyett a továbbképző, átképző szerepe kerül előtérbe.

A tanulmány először áttekinti a magyar felsőoktatás elmúlt negyed századának hallgatólétszám-alakulását, és az elmúlt időszak felvételi tendenciáit, vizsgálva a felvett hallgatók korstruktúráját, a részidős hallgatók és a már diplomával rendelkezők arányát. Az elemzés kitér a szakirányú továbbképzésre is, amely nagyságrendjét tekintve mintegy fele, harmada létszámot képvisel, mint a részidős felsőoktatás, ugyanakkor nagyjából ugyanakkora, mint a diplomával továbbtanulók száma (benne a mesterfokozat megszerzését célzó továbbtanulásokkal is). A szakirányú továbbképzés kétségtelenül a „királyi út” egyik ága, különösen a pedagógus és jogi végzettségűek, valamint bizonyos gazdaságtudományi – elsősorban üzleti – végzettségűek számára. A tanulmány befejezésül kitér annak elemzésére, hogy megéri-e a felnőttkori tanulás, illetve kinek mennyire éri meg.

Összességében a tanulmány megállapítja, hogy a 2010 óta regnáló konzervatív kormány visszafogó felsőoktatás-politikájának hatására a felsőoktatási felnőttképzésben nemcsak a pótlási út szűkült be, hanem a királyi út is. Pedig a felnőttkori tanulás kifizetődő befektetés mind az egyénnek, mind a társadalomnak, amely előnyök indokolttá tennék a felnőttképzés kiemelt oktatáspolitikai kezelését.

Open access

Absztrakt

A biztonságos élelmiszerek előállítása szempontjából kulcsfontosságú az élelmiszerrel terjedő patogén baktériumok kimutatása és azonosítása. A hagyományos, tenyésztésen alapuló diagnosztikai eljárásokat egyre inkább felváltják vagy kiegészítik a nukleinsav-alapú, a genom speciális (elsősorban virulencia) génjeinek kimutatását célzó molekuláris technikák. A rutin élelmiszer-mikrobiológiai vizsgáló laboratóriumok leggyakrabban nemzetközileg validált DNS-amplifikációs, elsősorban valós idejű polimeráz láncreakció alapú módszereket alkalmaznak, amelyek a vizsgálati idő jelentős lerövidítése mellett lényegesen javítják a módszerek teljesítési jellemzőit (például érzékenység, specifikusság) is. A polimeráz láncreakció alapú módszereknek rutindiagnosztikai célú alkalmazása azonban az előnyök mellett számos hátránnyal is jár, amelyek között említendő a készülékek és a reagensek magas költsége, valamint a laboratóriumi környezetnek a reakciótermékekkel való kontaminálási kockázata, ami elkülönített laboratóriumi rendszert igényel. Manapság az ilyen laboratóriumi rendszerek miniatürizálása és hordozhatóvá tétele is fontos fejlesztési irány. A Lab-on-a-chip eszközökben több ilyen laboratóriumi műveletet lehet megvalósítani egy kis méretű eszközön, a standard eljárásokhoz hasonló pontossággal és megbízhatósággal. Ezen miniatürizált eszközök nagy előnye az egyszerű – sokszor automatizált – kezelhetőség, kis méret, hordozhatóság és sterilitás, ami az egyszeri használatból adódik. Ilyen miniatürizált gyorsdiagnosztikai eszközök kutatása és fejlesztése folyik a világ vezető kutatóhelyein, például különböző minta-előkészítési és DNS-amplifikációs módszerek miniatürizálásával. A szerzők is ezt a célt tűzték ki kutatásaikban: olyan miniatürizált mikrofluidikai eszközök fejlesztését, amelyek alkalmasak élelmiszer-biztonsági jelentőségű baktériumok molekuláris detektálására. Orv. Hetil., 2015, 156(51), 2082–2088.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A háromdimenziós (3D-s) modellezés és nyomtatás elősegíti a személyre szabott gyógyítást. A kongenitális szívsebészetben a 3D-modellek a vizuális és taktilis ingerek egyesítésével megkönnyítik a komplex anatómia megértését, hozzájárulnak a műtétek megtervezéséhez és elpróbálásához (virtuális műtét). Használatukkal javulhat a kommunikáció a multidiszciplináris gyógyító csapaton belül, illetve a betegek és hozzátartozóik felé. A 3D-modellek gyakran új anatómiai információt is nyújtanak, és alternatív műtéti megoldásokra sarkallnak. Célkitűzés: Mindezen lehetséges klinikai előnyök megvalósulását vizsgáltuk. Módszer: A komputertomográfiás-angiográfiás adatokból elkészült a szívnagyerek virtuális 3D-modellje, amelyből életnagyságú „vértérfogat”- (átlátszatlan anyagból) és egy 1,5×-es nagyítású „üreges” (rugalmas, áttetsző anyagból) 3D-nyomtatvány készült. A modellek pontosságát a műtéti viszonyokkal ellenőriztük. Eredmények: Tizenkét komplex veleszületett szívbeteg (6 fiú, 6 lány, medián életkor: 11 hónap; tartomány: 6,5–82) szívnagyereinek 3D virtuális és 3D nyomtatott modelljét készítettük el szívműtétre való előkészítés keretében. Az intraoperatív viszonyok milliméteres nagyságrendben igazolták a modellek pontosságát. Az atrioventricularis billentyűk 3D-nyomtatással való ábrázolására a módszer jelenleg nem alkalmas. A modellek 8 esetben pontosították a diagnózist, 6-ban új információt nyújtottak (rendellenes coronaria eredés/lefutás, korábban nem észlelt kommunikáció stb.); 6-ban megváltoztatták a műtéti tervet (például megnyitandó szívüreg, intracardialis korrekció mibenléte stb.), 10 esetben műtéttechnikai segítséget adtak. A 3D-modelleken elpróbált műtéti tervet (Aristotle-rizikó medián: 11; 10–14) minden esetben sikerült kivitelezni. A műtétek (10/12 tervezett reoperáció) során szövődmény, halálozás nem fordult elő. A 3D-modellek tetszési indexe, elfogadottsága mind a szakmai csapat, mind a betegek/hozzátartozók körében magas volt. Következtetés: A 3D nyomtatott szívmodellek válogatott esetekben nagymértékben növelhetik a komplex veleszületett szívhibák műtéteinek biztonságát. Számos előnyük mellett – jelenleg – hátrányuk, hogy az elkészítésükkel járó idő- és anyagi ráfordítás finanszírozására még nincs megfelelő biztosítási háttér. Orv Hetil. 2019; 160(19): 747–755.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsa Győrffy, Sándor Békási, Noémi Szathmári-Mészáros, and Orsolya Németh

Absztrakt:

A WHO által 2020. március 11-én hivatalosan is pandémiának nyilvánított COVID–19-járvány ismét felhívja a figyelmet a telemedicina lehetőségeire. Az új koronavírus-fertőzés megfékezése érdekében, az ellátórendszer működtetése során, a fertőződés kockázatának maximális csökkentése mellett új utakat, módszereket, platformokat kell találnunk. Célunk, hogy szakirodalmi összegzéssel és gyakorlati szempontú útmutatók révén, valamint a hazai telefogászat különleges példáján keresztül bemutassuk, milyen kísérletek történtek a COVID–19-járvány kapcsán a telemedicinának az ellátásba való bevonására mind a nemzetközi, mind pedig a hazai ellátórendszerek különböző szintjein. Mind a nemzetközi, mind a hazai adatok azt mutatják, hogy a telemedicina kiemelt szerepű lehet a triázs folyamatában, a fertőzöttek korai kiemelésében, diagnosztizálásában, ellátásában, betegútjának menedzselésében úgy, hogy a szakszemélyzet nem érintkezik a potenciálisan fertőzött páciensekkel. Ugyancsak fontos szerepe van a gondozott, krónikus betegséggel élő páciensek állapotának távoli monitorozásában, ellátásában és a veszélyeztetett egészségügyi dolgozói csoport ellátásba való visszakapcsolásában. A potenciális előnyök mellett nem szabad megfeledkeznünk a telemedicinális ellátás korlátairól, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy széles hozzáférhetősége miatt a veszélyhelyzet kapcsán kellő rugalmasságot adhat mind az alapellátás, mind a szakellátás számára. Éppen ezért mielőbb szükséges a hazai szakmai irányelveket, a jogi és a finanszírozási lehetőségeket e területen hosszú távon fenntartható módon is meghatározni.* Orv Hetil. 2020; 161(24): 983–992.

*Megjegyzés: A jelen cikk írását 2020. április 30-án zártuk le. A COVID–19-pandémia és az ezzel kapcsolatos kutatások, vizsgálatok dinamikusan változnak azóta is.

Open access