Search Results

You are looking at 11 - 20 of 28 items for :

  • "endoscopic retrograde cholangiopancreatography" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: László Herszényi, Richárd Szmola, and Zsolt Tulassay

. R. és mtsai: Evaluation of unexplained acute and acute recurrent pancreatitis using endoscopic retrograde cholangiopancreatography, sphincter of Oddi manometry and endoscopic ultrasound. Endoscopy, 2002, 34 , 617

Open access

Abstract

Post-operative biliary tract injuries have traditionally been treated by surgery; since the 1990s, however, this was replaced by endoscopic methods. These complications occur most frequently after laparoscopic surgery. Whenever biliary leakage is suspected, a close cooperation between endoscopists and surgeons is essential. Immediate visualisation of the biliary tract by endoscopic retrograde cholangio-pancreatography (ERCP) is mandatory to confi rm the diagnosis and locate the exact site of the lesion. Various endoscopic techniques have proven to be effective in the treatment of post-cholecystectomy biliary leaks. The crucial point is to equalise duodenal and biliary tract pressures so that bile fl ow into the duodenum is ensured and healing of the lesion is facilitated. This can be achieved by endoscopic sphincterotomy either alone or in combination with subsequent implantation of a plastic stent. These methods seem to be equally suitable; for greater lesions, however, insertion of a stent is advisable. For biliary tract strictures, multiple stenting is recommended, the results of which are promising in the long run as well.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Krisztina Hagymási, Zoltán Péter, Éva Csöregh, Emese Szabó, and Zsolt Tulassay

Az idegen testek, illetve a táplálékbezoárok ritkán okoznak epeúti elzáródást. Általában korábbi epeúti beavatkozást követően (endoszkópos sphincterotomia, biliodigesztív anastomosis) vagy duodenumdiverticulum jelenlétekor jönnek létre. Legtöbbször nem okoznak panaszt, elhagyják a gyomor-bél rendszert, de epeúti elzáródáskor hasi görcsös fájdalom, elzáródásos sárgaság jelentkezik. Az endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia nyújt segítséget a felismerésben és a kezelésben. A szerzők 91 éves nőbetegük kórtörténetét ismertetik, akinél hányás, jobb bordaív alatti nyomásérzékenység hátterében paradicsomhéj okozta epeúti elzáródás igazolódott. Orv. Hetil., 2011, 152, 1907–1910.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Zágoni, Eszter Daniella Juhász, Ferenc Sipos, and Zsolt Tulassay

mtsai: Endoscopic retrograde cholangiopancreatography (ERCP) in pregnancy without the use of radiation. Am. J. Obstet. Gyn., 2004, 190 , 1467–1469. Rivera-Alsina M. E

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Tímea Daróczi, Renáta Bor, Anna Fábián, Ella Szabó, Klaudia Farkas, Anita Bálint, László Czakó, Mariann Rutka, Mónika Szűcs, Ágnes Milassin, Tamás Molnár, and Zoltán Szepes

Absztrakt

Bevezetés: A malignus epeúti szűkületek palliatív endoszkópos kezelésekor öntáguló fém- és műanyag stentek alkalmazhatók. Az irányelvek a fémstenteket magas költségük miatt négy hónapot meghaladó várható túlélés esetén javasolják. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a malignus epeúti szűkületek esetén alkalmazott kétféle stent eredményességének és költséghatékonyságának összehasonlítását. Módszer: A retrospektív vizsgálatba 37 fém- és 37 műanyag stentet kapott beteget vontak be. Meghatározták a stentek átjárhatósági idejét, szövődményrátáját és az ellátás kumulatív költségét. Eredmények: A fémstentek komplikációs rátája a műanyag stentekhez képest alacsonyabbnak (37,84 és 56,76%), míg átlagos átjárhatósági idejük hosszabbnak (19,11 és 8,29 hét; p = 0,0041) bizonyult. A stenteléssel összefüggő hospitalizációk (1,18 és 2,32; p = 0,05) és intervenciók száma szignifikánsan magasabb volt a műanyag stentes csoportban (17 és 27; p = 0,033). Esetükben a kettős stentimplantáció az átjárhatósági időt 7,68-ról 10,75 hétre emelte. Összköltség tekintetében nem találtak szignifikáns eltérést (p = 0,848). Következtetések: Költséghatékonyság és a betegek megterhelése alapján két hónapos várható túlélés esetén fémstent-implantáció javasolható, míg rövid várható túléléskor többszörös műanyagstent-implantációra kell törekedni. Orv. Hetil., 2016, 157(7), 268–274.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Döbrönte, Mária Szenes, Beáta Gasztonyi, Lajos Csermely, Márta Kovács, László Lakatos, Lilla Lakner, Gábor Mester, Tünde Pandur, Árpád Patai, Péter Pák, Gyula Pécsi, István Rácz, Krisztina Sarang, Anikó Stöckert, András Székely, and Lajos Varga Szabó

Bevezetés: A nemzetközi irányelvek az endoszkópos vizsgálatok végzését rutinszerűen pulzoximetriás monitorozás mellett javasolják, a hazai gyakorlatban azonban ez a vizsgálóhelyek többségében még nem érvényesül. Célkitűzés: A szerzők objektív adatokkal alátámasztva kívánták felhívni a figyelmet a hazai gyakorlat megváltoztatásának szükségességére. Módszer: Multicentrikus, prospektív, 11 vizsgálóhely részvételével végzett vizsgálatban összesen 1249 (közülük 1183 szedációban és 66 a nélkül történt) endoszkópos vizsgálat során végzett pulzoximetriás monitorozás eredményeit értékelték. Eredmények: 239 esetben, az összes eset 19,1%-ában észlelték a vizsgálat során az oxigénszaturáció 90% alá csökkenését, leggyakrabban ERCP (31,2%) és jejunoscopia során (20%). A hypoxaemia vizsgálatfüggő kockázati tényezőjének bizonyult a vizsgálat időtartama, valamint a pethidin (31,31%) és a pethidin és midazolam kombinációban végzett (34,38%) sedoanalgesiás premedikáció, betegfüggő kockázati tényezőnek pedig az időskor, az elhízás, nyugtató-altató hatású szerek szedése, továbbá a súlyos kísérő cardiopulmonalis társbetegség, illetve az Amerikai Anaesthesiologiai Társaság III. és IV. fizikális státus szerinti kockázati fokozata. Következtetés: A betegek biztonsága megköveteli, hogy pulzoximéter és oxigénszupplementáció lehetősége minden endoszkópos laboratóriumban rendelkezésre álljon. A pulzoximetria rutinszerű alkalmazása javasolt endoszkópia során, különös tekintettel a hypoxaemia kockázati tényezőire. Orv. Hetil., 2013, 154, 825–833.

Restricted access

Zheng 2008 Duodenal perforations after endoscopic retrograde cholangiopancreatography: experience and management J Laparoendosc Adv Surg Tech A 18 691

Restricted access

Jafri, S. M., Monkemuller, K., Lukens, F. J. és mtsai: Endoscopy in the elderly: A review of the efficacy and safety of colonoscopy, esophagogastroduodenoscopy, and endoscopic retrograde cholangiopancreatography. J. Clin. Gastroenterol., 2010, 44 , 161

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Dóra Illés, Edit Urbán, Andrea Lázár, Kamilla Nagy, Emese Ivány, Balázs Kui, Klára Lemes, Máté Tajti, and László Czakó

Absztrakt:

Bevezetés: Az antibiotikumok (AB) nem megfelelő alkalmazása miatt számtalan kórokozó vált multirezisztenssé. Az egyik leggyakoribb kiindulási gócot az epeutak gyulladása képezi. A fatális kimenetel megelőzésében kulcsszerepet játszik a megfelelő AB-politika. Célkitűzés: A cholangitis leggyakoribb kórokozói AB-érzékenységének és a választott empirikus AB-kezelés hatásosságának vizsgálata. Betegek és módszer: Retrospektív kutatásunk során a 2006-os és a 2016-os év folyamán a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának I. Belklinikáján cholangitis indikációval végzett endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia (ERCP) során nyert epeminták mikrobiológiai eredményének áttekintése történt. Eredmények: 2006-ban 29, 2016-ban 111 epemintavétel történt, ezekből 22 (75%), illetve 106 (95%) volt pozitív. A betegek átlagéletkora 61 ± 14 vs. 71 ± 14 év, a nemek aránya közel azonos volt. 2006-ban 10 esetben indítottak empirikus AB-ot (ciprofloxacin és metronidazol, illetve imipenem), ezekre 9 esetben (90%) a tenyészett kórokozó érzékeny volt. 2016-ban 88 esetben indítottak AB-ot (ciprofloxacin és metronidazol mellett ceftriaxon és metronidazol, valamint imipenem és metronidazol is szerepelt). 29 esetben az empirikusan indított AB nem volt hatékony. A ciprofloxacin hatékonysága 64%-ra csökkent 2016-ra. A cholangitist okozó leggyakoribb kórokozók típusa (Escherichia coli, Enterococcus faecalis, Klebsiella pneumoniae) a két vizsgált évben nem változott, ciprofloxacinrezisztenciájuk azonban növekedett. A polimikrobás infekciók aránya rendre 73% és 64% volt. Következtetés: A pozitív epetenyésztések száma szignifikánsan emelkedett 2016-ban. A leggyakoribb kórokozók típusában nem adódott eltérés. Az empirikusan indított ciprofloxacin antibiotikum hatékonysága csökkent 2016-ban. Eredményeink a cholangitist okozó kórokozók típuseloszlásában megfelelnek a cholangitisre vonatkozó ajánlás (Tokyo Guideline) adatainak. Orv Hetil. 2019; 160(36): 1437–1442.

Open access

Baron, T. H., Petersen, B. T., Mergener, K. és mtsai: Quality indicators for endoscopic retrograde cholangiopancreatography. Gastrointest. Endosc., 2006, 63 (Suppl. 4) , S29–S34. Mergener K

Open access