Jelen referátum Dr. Kunszt György 80. életévének betöltése alkalmából tudományos pályafutásának legutóbbi szakaszából az építési futurológia és ökológia területén végzett munkásságát tekinti át. Kunszt György meghatározó szerepet töltött be a CIB W82 - építési futurológiával foglalkozó - munkabizottság létrehozásában és munkájában. A CIB kereteiben sokat vitatott és a Római Klub által használt rendszerdinamikai eljáráshoz kapcsolódva Molnár László és Németh Sándor közreműködésével kidolgozott egy részletes építési, majd egy globális világmodellt. A CIB W82-es bizottság által 1995-ben indított „Fenntartható fejlődés és az építés jövője” c. projekt magyar nemzeti jelentését Kunszt György készítette el. A témakörhöz kapcsolódóan a 2000-ben indított „Építés és város vonatkozású fenntarthatósági indikátorok” c. EU tematikus hálózat előkészítését hazai részről Kunszt György végezte és a projekt aktív tagjaként tevékenykedett. Nevéhez fűződik az építés nemzeti fenntarthatósági prioritásait befolyásoló tényezők megállapítása, illetve a fenntartható építés követelményrendszerének tárgyszavas rendszerezése. A nemzetközi CRISP hálózat munkájához kapcsolódóan az ÉMI Kht. koordinációjával és az OM támogatásával egy hazai program is folyt a „fenntartható építés EU konform magyar indikátor rendszerének” kidolgozására. A program irányításában, illetve a témakör strukturálásában Kunszt György szintén meghatározó szerepet töltött be.
): Projektvilág és informális hálózat a tudományban. In: Nyíri Kristóf (szerk.): A 21. századi kommunikáció új útjai. MTA Filozófiai Kutatóintézete, Budapest, 173–193. Mosoniné Fried, J. (é. n.): A doktori képzéssel kapcsolatos
A rendszerváltás óriási gazdasági-társadalmi átalakulásának egyik eleme, hogy megjelent és szakmává formálódott a szociális munka. Megszerveződött a képzés, intézményesült a segítő hálózat. A családsegítők által nyújtott szolgáltatások folyamatosan változtak a helyi szükségletek, valamint a jogszabályok változásainak függvényében. A nyílt és tömeges munkanélküliség állandósulása nem csak a munkaügyi szervezetrendszer kiépülését hozta magával, hanem egyértelművé vált, hogy új típusú együttműködésre van szükség a szociális intézmények és a munkaügyi szervezetek között. A tanulmány az elmúlt évtized szakmai tapasztalatait felhasználva azt elemzi, hogy a munkanélküliségnek az emberek életére gyakorolt hatását, a munkanélküliekkel végzett segítő munka hatékonyságát hogyan, milyen módon befolyásolja az, hogy milyen törvények és jogszabályok alapján, milyen szakmapolitikai elképzelések mentén jönnek létre és működnek szervezetek, valamint a különböző intézményekben dolgozó szakemberek milyen sajátosságokkal rendelkeznek és hogyan képesek együttműködni egymással a munkanélküliek érdekében.
Absztrakt:
A thymus klasszikus hisztológiai tulajdonságai: a kéreg- és velőállomány, a Hassall-testek és a mirigyekre jellemző lebenyezettség. Az anti-páncitokeratin festése azt mutatja, hogy a kérgi és velőhámsejtek keratinmintázata különböző. A velőállomány további kompartmentekre különül: keratinpozitív hálózatra és keratinnegatív területre. A keratinpozitív hálózat összeköttetésben áll a kérgi hámreticulummal, míg a keratinnegatív terület folyamatos a septumok kötőszöveti állományával. A keratinnegatív területnek, a toknak és a septumnak a támasztószövete reticularis kötőszövet. A kéregállományt a tok és a septumok reticularis kötőszövetétől folyamatos bazális membrán választja el, de a keratinnegatív területek és a keratinpozitív hálózat határánál a bazális membrán szakadozottá válik. Ez az immunhisztokémiai lelet az első, amely magyarázhatja, hogy miért nincs a velőállományában vér-thymus barrier. A keratinnegatív terület és a septumok támasztószövetének azonossága azt sugallja, hogy a sövények és a keratinnegatív területek azonos eredetűek. A thymus tokja és sövényei a cranialis ganglionlécből származnak, ezért feltételezzük, hogy a keratinnegatív terület is ganglionléc-eredetű. A velőállomány vérerei a keratinnegatív területben helyezkednek el, ezért minden, a thymusból kilépő vagy abba belépő, immunológiailag kompetens sejtnek keresztül kell mennie a keratinnegatív területen. Ez azt sugallja, hogy a keratinnegatív terület a thymus tranzitzónája. A hematoxilin-eozin festés alapján megjelenő kéreg-velő határt nem reprezentálja sejtes háttér, de a keratinpozitív hálózat és a keratinnegatív terület között húzódó határt sejtes összetétele határozza meg (epithelium-mesenchyma). Feltételezzük, hogy a keratinnegatív terület és a keratinpozitív hálózat között lévő határ a thymus valódi szövettani és funkcionális határa. Orv Hetil. 2019; 160(5): 163–171.
Az elmúlt években a szkizofréniával kapcsolatos kognitív deficit számos jellegzetessége feltárásra került. A neuropszichológiai jellemzők meghatározásával lehetőség nyílik a heterogén betegcsoport diszkrét alpopulációkra történő felosztására, amely a biológiai mechanizmusok feltérképezésénél következetesebb eredményekhez vezethet. Másrészt olyan pszichofiziológiai jellegzetességek is is-mertté váltak, amelyek szkizofrén betegek tünetmentes rokonaiban is kimutathatók (például P50 diszhabituáció, a szemmozgások zavara, vizuális backward masking deficit). Ezek a "trait" markerek fontos segítséget nyújthatnak a molekuláris genetikai vizsgálatokban. A funkcionális képalkotó eljá-rások segítségével a kognitív zavarok idegrendszeri alapjaiba is betekintés nyerhető. Az ide vágó tanulmányok egy kiterjedt neuronális hálózat dezintegrált működését mutatták ki (diszkonnekciós szindróma). Az alábbi összefoglalás a munkamemória, a figyelem, a szenzoros kapuzás és a szeman-tikus memória területén feltárt eredményeket tekinti át.
Az olvasási zavarok természetének megértésére törekvo pszichológust talán a leginkább az izgatja, hogy a megismerési funkciók rendszerében melyek azok az eltérések, amelyek a normál, gyakran kivételesen magas intelligencia ellenére is súlyos problémákhoz vezetnek. Az áttekintés kiemelten foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyek ma a diszlexia neuropszichológiai és idegtudományi kutatásában a legnagyobb dilemmát és egyben a legnagyobb kihívást jelentik. A kognitív idegtudomány legújabb adatai közül nemcsak azok kerülnek bemutatásra, amelyek a hallási vagy látási információk feldolgozásáért felelos rendszerek alulmuködésében keresik az okokat, hanem azok is, amelyek az olvasást biztosító alrendszerek kapcsolatának megszakadását tanulmányozzák. Ezek a kutatások a muködési hiányt és a kompenzációt biztosító többletet keresik, a diszlexiát pedig a kognitív architektúra fejlodése és az olvasásban részt vevo agyi hálózat muködési sajátosságai felol közelíti meg.
Olyan kockázati magatartásformák esetében, ahol a fertőzés társas kapcsolatokon (például közös kábítószer- és injektálóeszköz-használaton vagy szexuális kapcsolatokon) alapul, a prevenciónak is (többek között) a szociális hálózat útját kell követnie. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a nagyobb és sűrűbb hálózatokban nagyobb valószínűséggel fordul elő a közös injektálóeszköz-használat, illetve hogy a központibb, azaz népszerűbb egyének sokkal gyakrabban bocsátkoznak kockázati magatartásba, illetve fertőződnek meg vagy adják tovább a fertőzést. A szociális hálózaton alapuló megelőzésben a prevenció elsődleges célszemélyeit a központi személyek alkotják, és tőlük terjed a megelőzéssel kapcsolatos információ a hálózat perifériásabb helyzetű tagjai felé. A leghatékonyabb megelőzés akkor várható, ha a magas kockázati kategóriákhoz tartozó, magas presztízzsel rendelkező személyeket megcélzó, szociális hálózatokon alapuló megelőző munkát egyidejűleg kiegészíti egyénekre irányuló tanácsadásos megelőzés és/vagy párkapcsolatokon alapuló tanácsadás is. A hazai injektáló kábítószer-használók körében is ilyen több fronton történő prevenciós tevékenység lenne a leghatásosabb az injektáló magatartási kockázat csökkentésére. E populációban szükség van megelőző munkára, bármilyen formában is álljon rendelkezésre, hogy a jelenlegi hazai HCV- és HIV-epidemiológiai helyzet tovább ne romoljon, és egy, az általános lakosságra előbb vagy utóbb mindenképpen átterjedő HIV-járvány ne alakuljon ki.
Nemzeti Biobank Hálózat. <http://www.biobanks.hu> Biobanking and Biomolecular Resources Infrastructure. <http://www.bbmri.org>
Tudománymetria: Mit Mérünk, Mit Hasonlíthatunk Össze És Mivel? •
A régészek képe a tudományos referencia adatbázis tükrében
az MTA Köztestületi Publikációs Adattár adatainak tükrében . Magyar Tudomány ( Budapest ) 169 , 976 – 988 . Vincze Imre 2017 Jelentős csökkenés az akadémiai kutatóintézet-hálózat tudományos teljesítményében . Magyar Tudomány ( Budapest
A Magyar Gyermekonkológiai Hálózat 1971 óta működteti a gyermekkori daganatos betegségek epidemiológiájára, a gyógykezelés módjára és eredményességére, illetve a betegek további sorsára, késői utánkövetésére vonatkozó adatokat összegző Országos Gyermektumor Regisztert. Jelentős változás történt a bejelentés módjában, kiépült és 2010 áprilisától véglegesen átvette az internetes bejelentési rendszer a korábbi papíralapú bejelentési formát. Az Országos Gyermektumor Regiszter valamennyi 0–18 év közötti magyar, taj-kártyával rendelkező gyermek beteg adatait tartalmazza. Az Országos Gyermektumor Regiszter 1971-es létrehozása és folyamatos üzemeltetése az egyik legfontosabb lépés volt a gyermekonkológia területén, mind a kezelési eljárások kiértékelésének, mind az egészségügyi befektetés megtérülésének a maximalizálása irányában. Orv. Hetil., 2014, 155(19), 732–739.
