Search Results

You are looking at 11 - 20 of 27 items for :

  • "hálózat" x
  • Medical and Health Sciences x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Krisztián Kállay, Judit Csomor, Emma Ádám, Csaba Bödör, Csaba Kassa, Réka Simon, Gábor Kovács, György Péter, Gábor Ottóffy, Katalin Bartyik, Csongor Kiss, Péter Masát, Marienn Réti, Blanka Tóth, and Gergely Kriván

Absztrakt:

Bevezetés: A gyermekkori szerzett csontvelő-elégtelenségek ritka, kezelés nélkül halálos betegségek. Egységes diagnosztikájukat és terápiájukat európai munkacsoport felügyeli. A munkacsoport bevezette a hypocellularis gyermekkori refrakter cytopenia entitást, melyet csökkentett intenzitású kondicionálással transzplantálva lényegesen jobb túlélési eredményeket kaptak. Célkitűzés: A protokollhoz csatlakozás előtt és az azóta eltelt 5 évben kezelt betegek eredményeinek ismertetése. Módszer: A 2013 és 2017 között eltelt 5 évben a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat 8 központjában 55 gyermeket kezeltünk (súlyos aplasticus anaemia: 9, myelodysplasticus szindróma: 41, juvenilis myelomonocyter leukaemia: 5). Súlyos aplasticus anaemiában 7 esetben végeztünk őssejt-transzplantációt, egy esetben antithymocytaglobulin-kezelést, egy beteg a diagnózis előtt meghalt. Myelodysplasiában 37 esetben végeztünk transzplantációt, 4 esetben a szoros megfigyelést választhattuk. E transzplantációk 54%-a (20 eset) csökkentett intenzitású kondicionálással történt. A juvenilis myelomonocyter leukaemiában szenvedő 5 betegnél transzplantáció történt. Eredmények: A diagnózis és a kuratív kezelés között eltelt idő medián 92 (3–393) nap volt, súlyos aplasticus anaemia esetén 28 (3–327) nap. Akut graft versus host betegség II–IV. fokozatú súlyossággal 22,6%, III–IV. fokozatú súlyossággal 6,8%-ban jelentkezett, míg betegeink 11,2%-a krónikus graft versus host betegségben szenvedett. A súlyos aplasticus anaemiával kezelt 8 beteg mindegyike teljes remisszióban él (100%). A myelodysplasia miatt transzplantált betegek becsült túlélése 85,1%, juvenilis myelomonocyter leukaemiában 75%. A medián követési idő 30,4 (1,1–62,5) hónap volt. Jelen eredményeinket összevetettük az 1992 és 2012 között kezelt betegek eredményeivel. A túlélés az új szemlélet nyomán jelentősen javult, súlyos aplasticus anaemiában trendszerűen 70%-ról 100%-ra (p = 0,133), myelodysplasticus szindrómában szignifikánsan 31,3%-ról 85,1%-ra (p = 0,000026). Következtetés: Paradigmaváltás történt a gyermekkori szerzett csontvelő-elégtelenségek kezelésében, a betegcsoport túlélése szignifikánsan növekedett. Orv Hetil. 2018; 159(42): 1710–1719.

Open access

. 5 Böszörményi Nagy Gy, Csoma Zs, Gaudi I, et al. Epidemiological data of the pulmonological network in 2015. [A pulmonológiai hálózat 2015. évi epidemiológiai adatai.] Korányi Bull. 2016; 1: 26

Restricted access

Olyan kockázati magatartásformák esetében, ahol a fertőzés társas kapcsolatokon (például közös kábítószer- és injektálóeszköz-használaton vagy szexuális kapcsolatokon) alapul, a prevenciónak is (többek között) a szociális hálózat útját kell követnie. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a nagyobb és sűrűbb hálózatokban nagyobb valószínűséggel fordul elő a közös injektálóeszköz-használat, illetve hogy a központibb, azaz népszerűbb egyének sokkal gyakrabban bocsátkoznak kockázati magatartásba, illetve fertőződnek meg vagy adják tovább a fertőzést. A szociális hálózaton alapuló megelőzésben a prevenció elsődleges célszemélyeit a központi személyek alkotják, és tőlük terjed a megelőzéssel kapcsolatos információ a hálózat perifériásabb helyzetű tagjai felé. A leghatékonyabb megelőzés akkor várható, ha a magas kockázati kategóriákhoz tartozó, magas presztízzsel rendelkező személyeket megcélzó, szociális hálózatokon alapuló megelőző munkát egyidejűleg kiegészíti egyénekre irányuló tanácsadásos megelőzés és/vagy párkapcsolatokon alapuló tanácsadás is. A hazai injektáló kábítószer-használók körében is ilyen több fronton történő prevenciós tevékenység lenne a leghatásosabb az injektáló magatartási kockázat csökkentésére. E populációban szükség van megelőző munkára, bármilyen formában is álljon rendelkezésre, hogy a jelenlegi hazai HCV- és HIV-epidemiológiai helyzet tovább ne romoljon, és egy, az általános lakosságra előbb vagy utóbb mindenképpen átterjedő HIV-járvány ne alakuljon ki.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsolt Baranyai, Tamás Mersich, Kristóf Dede, István Besznyák, Attila Zaránd, Dániel Teknős, Péter Nagy, Ferenc Salamon, Pál Nagy, Zsolt Nagy, Zsuzsanna Kótai, Marcell Szász, Lilla Lukács, Zoltán Szállási, Valéria Jósa, and Ferenc Jakab

Nemzeti Biobank Hálózat. <http://www.biobanks.hu> Biobanking and Biomolecular Resources Infrastructure. <http://www.bbmri.org>

Open access

Az „Újraélesztett egészségügy, Gyógyuló Magyarország – Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére” címet viselő vitairat szerint „a hazai intenzívosztály-hálózat kapacitása az egyik, de nem az egyetlen igen szűk keresztmetszet a sürgősségi ellátás terén jelenleg”. A szerző az intenzív osztályok egészségbiztosítónak jelentett forgalmi adatai alapján bemutatja, hogy az ágyak egyetlen naptári napon sem érték el a 75%-os telítettséget. Az intenzív osztályról közvetlenül hazabocsátottak száma miatti 15–20 ezer feleslegesnek ítélhető intenzív osztályos betegnap is szükségtelenül foglalja az ágyakat. Az adatok alapján kimutatható, hogy az intenzívágy-kapacitás összességében nem szűkös, csupán egy-egy intézményben elégtelen. Így a sürgősségi ellátás javításához nem ágykapacitás-bővítésre, csupán a meglevő ágyak átrendezésére van szükség. Orv. Hetil., 2011, 152, 946–950.

Restricted access

A Magyar Gyermekonkológiai Hálózat 1971 óta működteti a gyermekkori daganatos betegségek epidemiológiájára, a gyógykezelés módjára és eredményességére, illetve a betegek további sorsára, késői utánkövetésére vonatkozó adatokat összegző Országos Gyermektumor Regisztert. Jelentős változás történt a bejelentés módjában, kiépült és 2010 áprilisától véglegesen átvette az internetes bejelentési rendszer a korábbi papíralapú bejelentési formát. Az Országos Gyermektumor Regiszter valamennyi 0–18 év közötti magyar, taj-kártyával rendelkező gyermek beteg adatait tartalmazza. Az Országos Gyermektumor Regiszter 1971-es létrehozása és folyamatos üzemeltetése az egyik legfontosabb lépés volt a gyermekonkológia területén, mind a kezelési eljárások kiértékelésének, mind az egészségügyi befektetés megtérülésének a maximalizálása irányában. Orv. Hetil., 2014, 155(19), 732–739.

Open access

A hazai injektáló kábítószer-használók körében szükség van széles körben hozzáférhető HCV- és HIV-szűrő vizsgálatokra és tanácsadásra. Erre elvileg a tanácsadással egybekötött ingyenes, anonim HIV- és HCV-gyorstesztekkel elvégzett szűrővizsgálati módszerek lennének a legalkalmasabbak. Az alacsony küszöbű szolgáltatások – főleg a tűcsereprogramok – ideális körülményeket biztosítanának egy ilyen tesztelési szolgáltatásrendszernek, ahol a résztvevők félévenkénti rendszeres szűrővizsgálata megoldott lehetne. A gyorstesztek rendszeres használatának bevezetése viszont három fontos problémát vet fel: 1. a szűrővizsgálatok megbízhatósága (vagyis: a pozitív tesztek verifikálása), 2. a vérvétel körülményei (vagyis: a vérvétellel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések), és 3. költséghatékonyság (vagyis: mennyire fontos egy HIV-járvány megelőzése). A szerzők javasolják egy olyan hálózat felállítását, ami elérhetővé teszi a gyorstesztekkel történő szűrővizsgálatokat, és ezeket összeköti egy, már meglévő rendszerrel, amely az ujjbegyből vett vérből történő HIV- és HCV-szűrő vizsgálatokkal erősítené meg (verifikálná) a pozitív gyorstesztek eredményeit. Ugyanakkor szükség lenne a jelenleg hatályos jogszabály alapján egy egészségügyi államigazgatási szerv engedélyére ahhoz, hogy a gyorstesztek és az ujjbegyből történő vérvételen alapuló szűrővizsgálatok a hazai tűcsereprogramok szolgáltatásai között szerepelhessenek. A szűrés eredményeit sok országban nem orvos, hanem erre betanított szociális munkás adja ki az injektáló kábítószer-használóknak – ezt a gyakorlatot hazánkban is meg lehetne honosítani. Amennyiben egy HIV-járvány mielőbbi megelőzése prioritás, a HIV-gyorstesztek széles körű használata indokolt. A széles körben hozzáférhető, tanácsadással egybekötött – illetve ujjbegyből vett vérből történő szűrő- és verifikáló vizsgálatokkal alátámasztott – ingyenes, anonim HIV- és HCV-gyorstesztek használata nemcsak mint szűrővizsgálati és tanácsadási szolgáltatás, hanem mint jó minőségű közegészségügyi monitorozórendszer is működhetne a magas kockázatú populációkban. Egy ilyen hálózat felállításához és működtetéséhez azonban megfelelő és folyamatos állami finanszírozás szükséges. Orv. Hetil., 2011, 152, 124–130.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Katinka Pónyai, Márta Marschalkó, Mária Ackermanné Schöffler, Eszter Ostorházi, Ferenc Rozgonyi, Viktória Várkonyi, and Sarolta Kárpáti

Klinikánk STD Centrumában 2004 óta végezzük a syphilis, gonorrhoea és egyéb STD-fertőzésben szenvedők ellátását. STD Centrumunkon szűrőállomás működik, ahol anonim HIV- és syphilisszűrést végzünk. 2005. január 1-jétől 2008. december 31-ig összesen 42 114 orvos–beteg találkozás történt. 25 362 HIV- és syphilisszűrő vizsgálatot végeztünk el, orvosi vizittel egybekötve (HIV: 12 337, syphilis: 13 025). Önkéntes szűrővizsgálat 18 883 esetben történt (HIV: 16 614, syphilis: 2269). Négy év alatt 600 új syphilis- és 339 új gonorrhoeafertőzést diagnosztizáltunk. A kötelezően ajánlott HIV-szűrés során a 4 év alatt összesen 47 új HIV-fertőzést találtunk, illetve ismert és gondozott HIV-szeropozitív betegek közül 63 esetben állapítottunk meg új syphilis- vagy gonorrhoeafertőzést. Országosan, a gondozói hálózat bevonásával sikeres kontaktuskutatást syphilisnél évente 400, gonorrhoeánál évi 150–200 alkalommal végeztünk. Cikkünk célja, hogy felhívjuk a figyelmet a klasszikus nemi betegségek közé számító syphilis- és gonorrhoeafertőzések, valamint a többszörös STD-betegségek jelentőségére.

Open access

Az akut coronariaszindróma a koszorúér-betegség legsúlyosabb formája. Közvetlen életveszélyt jelent, megfelelő ellátás nélkül magas halálozással jár. Az első EKG alapján két formáját különböztetjük meg, ST-szakasz-elevációval járó, illetve ST-szakasz-elevációval nem járó kórképeket. Az akut coronariaszindrómás beteg első ellátásának rendkívül fontos része az adekvát gyógyszeres kezelés megkezdése mellett a beteg menedzselése. Az előbbi esetében a panaszok kezdetétől számított 24 órán belül koronarográfia és legtöbbször primer percutan coronariaintervenció szükséges. ST-elevációval nem járó akut coronariaszindróma során fel kell mérni a beteg ischaemiás kockázatát és az adatok alapján várható halálozását, majd ennek alapján kell dönteni az invazív kivizsgálás szükségességéről és annak időzítéséről. A hazai szívkatéteres laboratóriumi hálózat ma már lényegében lefedi az egész országot, így csaknem minden akut coronariaszindrómás beteg a legkorszerűbb ellátásban részesülhet. Bár a cardiovascularis megbetegedési mutatók sajnálatosan magasak, a szervezett katéteres ellátásnak köszönhetően az infarktuseredetű halálozás csökkenő tendenciát mutat. Orv. Hetil., 2012, 153, 2009–2015.

Open access

Az „Újraélesztett egészségügy, Gyógyuló Magyarország – Semmelweis-terv az egészségügy megmentésére” címet viselő vitairat szerint: „A hazai intenzívosztály-hálózat kapacitása az egyik, de nem az egyetlen igen szűk keresztmetszet a sürgősségi ellátás terén jelenleg.” A szerző az Orvosi Hetilap 24. számában megjelent írásában bemutatta – az intenzív osztályok egészségbiztosítónak jelentett forgalmi adatai alapján –, hogy egyetlen naptári napon sem érték el a 75%-os telítettséget. Az intenzív osztályról közvetlenül hazabocsátottak száma miatti 15–20 ezer feleslegesnek ítélhető intenzív osztályos betegnap is szükségtelen. Jelen tanulmány részben intézményi szinten vizsgálja az intenzív osztályok működését. A szerző bemutatja, hogyan változott a betegek lélegeztetett napjai és a közvetlen hazabocsátások száma, és igazolja, hogy azokban az intézményekben magas a közvetlenül hazabocsátott, tehát túlápolt betegek aránya, ahol kevés a lélegeztetett beteg. Orv. Hetil., 2011, 152, 1813–1817.

Restricted access