Search Results

You are looking at 11 - 20 of 33 items for :

  • "intensive therapy" x
  • All content x
Clear All
Magyar Sebészet
Authors: Zsolt Baranyai, Ákos Balázs, Péter Kupcsulik, and László Harsányi

Absztrakt:

Bevezetés: A sebészi és az intenzív terápia jelentős fejlődése ellenére a nyelőcső-perforáció napjainkban is súlyos, életet veszélyeztető állapot. A sikeres kezelés függ a különböző klinikai tényezőktől, az egészségügyi felszereltségtől, de leginkább a rendelkezésre álló szaktudástól, tapasztalattól. Betegek és módszerek: Retrospektív módon elemeztük a Semmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti Klinikáján 2005 és 2017 között nem tumoros eredetű nyelőcső-perforáció miatt műtéttel kezelt betegek adatait. Eredmények: A fenti időszak alatt 77 beteget kezeltünk, mindegyikük külső intézetből került átvételre. 15 beteg (19%) sokkos állapotban érkezett. A perforáció 29 (38%) esetben spontán, 32 (41%) alkalommal endoszkópia során, 12 (16%) betegnél idegentest-elakadás miatt, 4 (5%) esetben pedig nyelőcsővarix-vérzés ballon-kompressziós terápiája után alakult ki. A betegek a tünetek kialakulása után átlagosan 2,7 nappal kerültek klinikánkra. 11 (14%) betegnél drainage-t, 6 (8%) alkalommal suturát, 8 (10%) funduplicatiót, illetve 19 (25%) betegnél nyelőcső-kirekesztést alkalmaztunk. Reoperációkkal együtt 33 (43%) betegnél pedig teljes oesophagus exstirpatióra kényszerültünk. 27 (36%) beteget vesztettünk el. Megbeszélés, következtetések: A nyelőcsősérülések sebészi ellátását alapvető két tényező befolyásolja: a műtét előtti észlelési idő hossza és a szeptikus tünetek fennállása. Alapvetően a késedelem miatt kényszerülünk radikális – csonkító – műtétekre. Az időveszteség oka a nem egységes diagnosztikai stratégiában, a valós diagnózis felismerésének késedelmében rejlik.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Kata Kovács, Enikő Szakmár, Ünőke Méder, Márton Kolossváry, Zsolt Bagyura, Lilla Lamboy, Zsuzsanna Élő, Attila Szabó, Miklós Szabó, and Ágnes Jermendy

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A hypothermiás kezelésben részesült hypoxiás-ischaemiás encephalopathiás újszülöttek összegyűjtött vizsgálati adatait elemeztük a Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika hármas szintű Perinatalis Intenzív Centrumában. Módszer: Retrospektív kohorszvizsgálatunkban a 2013–2015 között született, érett, hypoxiás-ischaemiás encephalopathia következtében hypothermiás kezelésben részesült 97 beteg adatait értékeltük, saját fejlesztésű regiszter segítségével. Eredmények: A gyermekek 59,8%-a császármetszéssel született, az első vérgázvizsgálat során észlelt pH 7,0 ± 0,2, pCO2 55,9 ± 27,3 Hgmm, bázishiány 16,7 ± 7,2 mmol/l, illetve laktátszint 13,3 ± 4,7 mmol/l (x ± SD) volt. A hypothermiás kezelés 93,7%-ban már a neonatalis transzport alatt megkezdődött, átlagosan 2,5 ± 0,3 órás életkorban. Az asphyxiához gyakran társuló sokszervi elégtelenség betegeink 83,2%-ánál volt jelen. Az intenzív terápiával töltött medián idő 10,8 nap volt. Betegeink 61,3%-a az intenzív terápiát követően hazaadható volt, 32,2%-uk további klinikai kezelést igényelt, 6,5%-uk meghalt. Következtetés: A saját fejlesztésű regiszter segítségével az elmúlt évek kezelési eredményeinek gyors és könnyen kezelhető leíró elemzése vált lehetővé, ami megteremtette a belső audit és a prospektív betegkövetés feltételeit is. Orv. Hetil., 2017, 158(9), 331–339.

Open access

Absztrakt:

Korunk egyik kiemelkedő eredménye a szervátültetés, mely a végstádiumú szervelégtelenségben szenvedő betegek egyetlen kezelési lehetősége. A transzplantációk sikeressége a donorgondozáson, a beteg műtéti előkészítésén, a szervátültetés perioperatív időszakán és az utógondozáson múlik. A sikeres transzplantáció ezért szükségessé teszi a sebész, az aneszteziológus, a radiológus, a belgyógyász-hepatológus, a labororvos és szinte valamennyi társszakma magas szintű, folyamatos együttműködését. Az új kutatási eredmények alapján kialakított komplex interdiszciplináris szemléletnek köszönhetően célzott gyógyszeres kezeléssel, fizioterápiával, pszichoterápiával a beteg állapota javítható, konzerválható lesz a várólistán eltöltött időtartam alatt. A perioperatív graft resuscitatióban történő aktívabb, célzott terápiás lehetőségének megjelenése segítheti a jelenleg még nem transzplantálható rosszabb minőségű graftoknak már a recipiensen kívül (gépi perfúzió) vagy a recipiensben történő resuscitatióját, ezáltal a májtranszplantációk számának növekedését. A hemosztatikus folyamatok mélyebb megismerése a sebészeti technikák fejlődésével együtt növelné a vérkészítménymentes transzplantációk számát, így javítaná a graftok hosszú távú túlélését. A jelen összefoglaló tanulmány célja a májtranszplantáció anesztéziájának és korai intenzív terápiájának bemutatása az alkalmassági elbírálástól az altatáson át a korai intenzív terápiás kezelésig. Orv Hetil. 2018; 159(46): 1891–1897.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Bence Mogyoródi, Marcell Szabó, Erzsébet Dunai, Bianka Mester, Csaba Hermann, János Gál, and Zsolt Iványi

Absztrakt:

Bevezetés: A hospitalizált, és különösen a kritikus állapotú páciensek körében 30–50%-ot is meghaladó incidenciával fordul elő nosocomialis infekció, jelentősen rontva a morbiditási és mortalitási adatokat. A megelőzésben a multimodális prevenciós stratégiák bizonyultak hatékonynak. Ezek alappillére a megfelelő kézhigiénés gyakorlat, mely a kézfertőtlenítés helyes technikáját és indikációját is magában foglalja. Célkitűzés: Munkánk célja az volt, hogy megvizsgáljuk intenzív osztályunk kézhigiénés gyakorlatát a kézfertőtlenítés technikájáról azonnali visszajelzést adó rendszer bevezetésével és a kézhigiénés compliance ellenőrzésével. Módszer: A Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikájának Központi Intenzív Osztályán 2018 novemberében és decemberében háromhetes megfigyeléses vizsgálatot végeztünk. Az ellátószemélyzet kézhigiénés technikájára és compliance-ére vonatkozó adatokat Semmelweis Scannerrel és direkt obszerváció során rögzítettük. A statisztikai elemzést Kruskal–Wallis-próbával, Fisher-féle egzakt teszttel és χ2-teszttel végeztük. Eredmények: Az elektronikus visszajelző rendszerrel 604 mérést rögzítettünk. A megfelelő kézfertőtlenítések aránya 86,5%, a kézterületek lefedettségének medián értéke pedig 99,87% volt. A kézfertőtlenítés technikájában konstansan magas trendet figyeltünk meg. A gyógytornászok csoportjára alacsonyabb hibaarány volt jellemző a többi csoporttal szemben (orvosok: p<0,01, ápolók: p = 0,03, segédápolók: p = 0,03). A direkt obszerváció során 162 megfigyelést végeztünk. Az átlagos compliance 60,49% volt, a legalacsonyabbnak az orvosok csoportjában (53,97%) adódott, mely nem különbözött szignifikánsan az ápolók compliance-étől (62,92%, p = 0,26). Következtetés: A kézfertőtlenítés technikája a vizsgálat ideje alatt végig minden csoportban kiemelkedőnek és megfelelőnek bizonyult, a kézhigiénés compliance azonban az elvártnál alacsonyabb volt. Az azonnali visszajelzésnek a kézhigiéné megfelelő minőségének elérésében és fenntartásában lehet szerepe, míg a helyes időzítés más stratégiát is szükségessé tesz. Orv Hetil. 2019; 160(49): 1957–1962.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Eszter Kovács, Edmond Girasek, Anna Kozák, Márta Sziklai, Zsolt Bélteki, Annamária György, Hanna Páva, and Miklós Szócska

Absztrakt:

Bevezetés: Az egészségügyi szakemberek mobilitása, illetve migrációja globális jelenségnek tekinthető. Az Európai Unió szinte minden tagállama rendszerszinten szembesül a munkaerő-áramlás jelenségeivel. Magyarország dominánsan küldő országnak tekinthető, ezért elengedhetetlen az egészségügyi munkaerő folyamatos helyzetelemzése, a tervezés és stratégiaalkotás hazai és nemzetközi szinten. Célkitűzés: A jelen kutatás célja és újdonsága az, hogy a magyarországi egészségügyi szakember-mobilitási folyamat azon következményét vizsgálja, hogy az elvándorlás milyen demográfiai profilt eredményez az itthon maradó szakember-populációban. Módszer: Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatósága Egészségügyi Ágazati Humánerőforrás Monitoring Rendszerének adatbázisából a külföldi munkavállaláshoz szükséges diplomaigazolások kérvényezésének vizsgálatát végeztük el, 2010 és 2017 közötti vizsgálati időszakban, életkor és területi megoszlás szerint. Eredmények: Hazánkban a mobilitásban érintett szakemberek létszáma az érvényes működési nyilvántartással rendelkezők létszámához viszonyítva az öt leginkább érintett szakterületen a következőképpen alakult: az aneszteziológia és intenzív terápia esetén a legmagasabb, 23,5%, a sebészetnél 17,9%, ezt követi a belgyógyászat 7,9%-kal, a csecsemő- és gyermekgyógyászat 7,4%-kal és a háziorvostan 6,4%-kal. Az eredmények értelmében a mobilitásban érintett öt szakterület szakorvosai legfőképp az 50+ korosztályból kerülnek ki, ezért érdemes és szükséges hangsúlyt fektetni a megfelelő utánpótlás képzésére és megtartására. Az adatok arra is rámutattak, hogy az ellátás esetében markánsak a területi egyenlőtlenségek: a fővárosi régió, illetve az orvosegyetemi városok, megyék vannak a legjobb helyzetben. Következtetés: Összességében elmondható, hogy a vizsgált szakterületeken a hátrányosabb helyzetű régiókban jellemző az elöregedő szakemberkorfa, illetve az alacsony szakember-ellátottság. A kutatás eredményei hangsúlyozzák az elöregedés problematikáját, valamint a területi diszkrepanciákat a kiáramlással veszélyeztetett szakterületek esetében. Orv Hetil. 2019; 160(31): 1223–1230.

Restricted access

Az akut májelégtelenség mortalitása az intenzív terápia ellenére májtranszplantáció nélkül 60–90%. Az átültethető szervek korlátozott száma miatt azonban a betegek jelentős része a várólistán exitál. A mortalitás csökkentése érdekében számos próbálkozás történt a májelégtelenségben felhalmozódó albuminhoz kötött és vízoldékony méreganyagok eltávolítására, elősegítve ezzel a máj spontán regenerációját, illetve a beteg életben tartását a májtranszplantációig. A Prometheus®-kezelés egy viszonylag új technika, a frakcionált plazmaszeparáció és -adszorpció (FPSA) és egy high-flux dialízis kombinációja. Az eljárás során a beteg saját, szeparált, albuminban gazdag plazmája speciális adszorbereken halad keresztül, lehetővé téve az albuminhoz kötött toxinok eliminációját, miközben a vízoldékony toxinok eltávolítása hemodialízissel történik. Célkitűzés: A szerzők szándéka az volt, hogy a Prometheus®-kezelés hatékonyságát igazolják mérgezés okozta akut májelégtelenségben. Betegek és módszer: A Prometheus®-kezelést három, konzervatív kezeléssel nem uralható akut májelégtelenségben szenvedő, súlyos, paracetamol-, káliumpermanganát- és Amanita phalloides-mérgezett beteg esetében alkalmazták. Eredmények: A három nőbetegnél 10 kezelés történt. Súlyos szövődményt nem észleltek. A kezelések során az albuminhoz kötött (indirekt bilirubin p = 0,048; epesav p = 0,001) és a vízoldékony (direkt bilirubin p = 0,002; kreatinin p = 0,007) toxinok szignifikáns csökkenését tapasztalták. Az ammónia, a karbamid, a fibrinogén és az antitrombin III szint szignifikánsan nem változott. Mindhárom beteg májtranszplantáció nélkül meggyógyult. Következtetés: A Prometheus®-kezelés hatékonyan távolítja el az akut májelégtelenségben akkumulálódó toxinokat. Biztonságos eljárás. Konzervatív terápiával nem uralható esetekben lehetővé teszi a beteg életben tartását a máj spontán regenerációjáig vagy a májtranszplantációig.

Restricted access

. [Tapasztalatok és eredmények a nyaki érsérülések sebészi kezelésében.] Érbetegségek, 2005, 12 (4), 113–116. [Hungarian] Marik, P. E.: Pocket-book of intensive therapy. [Intenzív terápiás zsebkönyv.] Medicina Könyvkiadó

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Tatjána Ábel, Katalin Sándor, Anna Tremmel, István Pénzes, Eldin_Mohamed Gamal, Gabriella Lengyel, and István Szabolcs

–137. Betteridge, D. J., Bakowski, M., Taylor, K. G., et al.: Treatment of severe diabetic hypertriglyceridaemia by plasma exchange. Lancet, 1978, 311 (8078), 1368. Professional College of Anesthesiology and Intensive Therapy

Open access

in intensive therapy – ethical and legal aspects of resuscitation. PhD thesis. [Életvégi döntések az intenzív terápiában – az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai. Doktori értekezés

Restricted access

. (szerk.) Mellkassebészet a hétköznapi gyakorlatban.] Akadémiai Kiadó, Budapest, 2013; pp. 39–72. [Hungarian] 8 Pénzes I, Rozgonyi Zs. Anesthesia and intensive therapy of obese

Open access