Search Results

You are looking at 11 - 20 of 32 items for :

  • "intensive therapy" x
  • Medical and Health Sciences x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Kata Kovács, Enikő Szakmár, Ünőke Méder, Márton Kolossváry, Zsolt Bagyura, Lilla Lamboy, Zsuzsanna Élő, Attila Szabó, Miklós Szabó, and Ágnes Jermendy

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A hypothermiás kezelésben részesült hypoxiás-ischaemiás encephalopathiás újszülöttek összegyűjtött vizsgálati adatait elemeztük a Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika hármas szintű Perinatalis Intenzív Centrumában. Módszer: Retrospektív kohorszvizsgálatunkban a 2013–2015 között született, érett, hypoxiás-ischaemiás encephalopathia következtében hypothermiás kezelésben részesült 97 beteg adatait értékeltük, saját fejlesztésű regiszter segítségével. Eredmények: A gyermekek 59,8%-a császármetszéssel született, az első vérgázvizsgálat során észlelt pH 7,0 ± 0,2, pCO2 55,9 ± 27,3 Hgmm, bázishiány 16,7 ± 7,2 mmol/l, illetve laktátszint 13,3 ± 4,7 mmol/l (x ± SD) volt. A hypothermiás kezelés 93,7%-ban már a neonatalis transzport alatt megkezdődött, átlagosan 2,5 ± 0,3 órás életkorban. Az asphyxiához gyakran társuló sokszervi elégtelenség betegeink 83,2%-ánál volt jelen. Az intenzív terápiával töltött medián idő 10,8 nap volt. Betegeink 61,3%-a az intenzív terápiát követően hazaadható volt, 32,2%-uk további klinikai kezelést igényelt, 6,5%-uk meghalt. Következtetés: A saját fejlesztésű regiszter segítségével az elmúlt évek kezelési eredményeinek gyors és könnyen kezelhető leíró elemzése vált lehetővé, ami megteremtette a belső audit és a prospektív betegkövetés feltételeit is. Orv. Hetil., 2017, 158(9), 331–339.

Open access

Absztrakt:

Korunk egyik kiemelkedő eredménye a szervátültetés, mely a végstádiumú szervelégtelenségben szenvedő betegek egyetlen kezelési lehetősége. A transzplantációk sikeressége a donorgondozáson, a beteg műtéti előkészítésén, a szervátültetés perioperatív időszakán és az utógondozáson múlik. A sikeres transzplantáció ezért szükségessé teszi a sebész, az aneszteziológus, a radiológus, a belgyógyász-hepatológus, a labororvos és szinte valamennyi társszakma magas szintű, folyamatos együttműködését. Az új kutatási eredmények alapján kialakított komplex interdiszciplináris szemléletnek köszönhetően célzott gyógyszeres kezeléssel, fizioterápiával, pszichoterápiával a beteg állapota javítható, konzerválható lesz a várólistán eltöltött időtartam alatt. A perioperatív graft resuscitatióban történő aktívabb, célzott terápiás lehetőségének megjelenése segítheti a jelenleg még nem transzplantálható rosszabb minőségű graftoknak már a recipiensen kívül (gépi perfúzió) vagy a recipiensben történő resuscitatióját, ezáltal a májtranszplantációk számának növekedését. A hemosztatikus folyamatok mélyebb megismerése a sebészeti technikák fejlődésével együtt növelné a vérkészítménymentes transzplantációk számát, így javítaná a graftok hosszú távú túlélését. A jelen összefoglaló tanulmány célja a májtranszplantáció anesztéziájának és korai intenzív terápiájának bemutatása az alkalmassági elbírálástól az altatáson át a korai intenzív terápiás kezelésig. Orv Hetil. 2018; 159(46): 1891–1897.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Bence Mogyoródi, Marcell Szabó, Erzsébet Dunai, Bianka Mester, Csaba Hermann, János Gál, and Zsolt Iványi

Absztrakt:

Bevezetés: A hospitalizált, és különösen a kritikus állapotú páciensek körében 30–50%-ot is meghaladó incidenciával fordul elő nosocomialis infekció, jelentősen rontva a morbiditási és mortalitási adatokat. A megelőzésben a multimodális prevenciós stratégiák bizonyultak hatékonynak. Ezek alappillére a megfelelő kézhigiénés gyakorlat, mely a kézfertőtlenítés helyes technikáját és indikációját is magában foglalja. Célkitűzés: Munkánk célja az volt, hogy megvizsgáljuk intenzív osztályunk kézhigiénés gyakorlatát a kézfertőtlenítés technikájáról azonnali visszajelzést adó rendszer bevezetésével és a kézhigiénés compliance ellenőrzésével. Módszer: A Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikájának Központi Intenzív Osztályán 2018 novemberében és decemberében háromhetes megfigyeléses vizsgálatot végeztünk. Az ellátószemélyzet kézhigiénés technikájára és compliance-ére vonatkozó adatokat Semmelweis Scannerrel és direkt obszerváció során rögzítettük. A statisztikai elemzést Kruskal–Wallis-próbával, Fisher-féle egzakt teszttel és χ2-teszttel végeztük. Eredmények: Az elektronikus visszajelző rendszerrel 604 mérést rögzítettünk. A megfelelő kézfertőtlenítések aránya 86,5%, a kézterületek lefedettségének medián értéke pedig 99,87% volt. A kézfertőtlenítés technikájában konstansan magas trendet figyeltünk meg. A gyógytornászok csoportjára alacsonyabb hibaarány volt jellemző a többi csoporttal szemben (orvosok: p<0,01, ápolók: p = 0,03, segédápolók: p = 0,03). A direkt obszerváció során 162 megfigyelést végeztünk. Az átlagos compliance 60,49% volt, a legalacsonyabbnak az orvosok csoportjában (53,97%) adódott, mely nem különbözött szignifikánsan az ápolók compliance-étől (62,92%, p = 0,26). Következtetés: A kézfertőtlenítés technikája a vizsgálat ideje alatt végig minden csoportban kiemelkedőnek és megfelelőnek bizonyult, a kézhigiénés compliance azonban az elvártnál alacsonyabb volt. Az azonnali visszajelzésnek a kézhigiéné megfelelő minőségének elérésében és fenntartásában lehet szerepe, míg a helyes időzítés más stratégiát is szükségessé tesz. Orv Hetil. 2019; 160(49): 1957–1962.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Eszter Kovács, Edmond Girasek, Anna Kozák, Márta Sziklai, Zsolt Bélteki, Annamária György, Hanna Páva, and Miklós Szócska

Absztrakt:

Bevezetés: Az egészségügyi szakemberek mobilitása, illetve migrációja globális jelenségnek tekinthető. Az Európai Unió szinte minden tagállama rendszerszinten szembesül a munkaerő-áramlás jelenségeivel. Magyarország dominánsan küldő országnak tekinthető, ezért elengedhetetlen az egészségügyi munkaerő folyamatos helyzetelemzése, a tervezés és stratégiaalkotás hazai és nemzetközi szinten. Célkitűzés: A jelen kutatás célja és újdonsága az, hogy a magyarországi egészségügyi szakember-mobilitási folyamat azon következményét vizsgálja, hogy az elvándorlás milyen demográfiai profilt eredményez az itthon maradó szakember-populációban. Módszer: Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatósága Egészségügyi Ágazati Humánerőforrás Monitoring Rendszerének adatbázisából a külföldi munkavállaláshoz szükséges diplomaigazolások kérvényezésének vizsgálatát végeztük el, 2010 és 2017 közötti vizsgálati időszakban, életkor és területi megoszlás szerint. Eredmények: Hazánkban a mobilitásban érintett szakemberek létszáma az érvényes működési nyilvántartással rendelkezők létszámához viszonyítva az öt leginkább érintett szakterületen a következőképpen alakult: az aneszteziológia és intenzív terápia esetén a legmagasabb, 23,5%, a sebészetnél 17,9%, ezt követi a belgyógyászat 7,9%-kal, a csecsemő- és gyermekgyógyászat 7,4%-kal és a háziorvostan 6,4%-kal. Az eredmények értelmében a mobilitásban érintett öt szakterület szakorvosai legfőképp az 50+ korosztályból kerülnek ki, ezért érdemes és szükséges hangsúlyt fektetni a megfelelő utánpótlás képzésére és megtartására. Az adatok arra is rámutattak, hogy az ellátás esetében markánsak a területi egyenlőtlenségek: a fővárosi régió, illetve az orvosegyetemi városok, megyék vannak a legjobb helyzetben. Következtetés: Összességében elmondható, hogy a vizsgált szakterületeken a hátrányosabb helyzetű régiókban jellemző az elöregedő szakemberkorfa, illetve az alacsony szakember-ellátottság. A kutatás eredményei hangsúlyozzák az elöregedés problematikáját, valamint a területi diszkrepanciákat a kiáramlással veszélyeztetett szakterületek esetében. Orv Hetil. 2019; 160(31): 1223–1230.

Restricted access

in intensive therapy – ethical and legal aspects of resuscitation. PhD thesis. [Életvégi döntések az intenzív terápiában – az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai. Doktori értekezés

Restricted access

. (szerk.) Mellkassebészet a hétköznapi gyakorlatban.] Akadémiai Kiadó, Budapest, 2013; pp. 39–72. [Hungarian] 8 Pénzes I, Rozgonyi Zs. Anesthesia and intensive therapy of obese

Open access

a trial of intensive therapy. N Engl J Med. 2000; 342: 381–389. 16 Writing Team for the Diabetes Control and Complications Trial/Epidemiology of Diabetes Interventions and

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Olivér Rosero, László Harsányi, and Attila Szijártó

Az akut mesenterialis ischaemia azonnali beavatkozást igénylő sürgősségi állapot. A sebészet és intenzív terápia területén az utóbbi években bekövetkezett komoly fejlődés ellenére a kórkép halálozása továbbra is kiemelkedően magas. A klinikai kép sokszínűsége és a nem specifikus laboratóriumi eltérések gyakran késleltetik a diagnózist, ami az ischaemiás károsodás progresszióját és a beteg túlélési esélyeinek csökkenését vonja maga után. Mindezek miatt egyre nagyobb az igény olyan, a mesenterialis ischaemiát korán és megbízhatóan jelző szerológiai markerre, amely képes lerövidíteni a diagnosztikus folyamatot. A szerzők áttekintik a mesenterialis ischaemia korai diagnózisában használt tradicionális, valamint a jelenleg még kísérleti stádiumban lévő új típusú biomarkereket. Orv. Hetil., 2014, 155(41), 1615–1623.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Nikolett Jusztina Beniczky, Éva Hosszú, Dániel János Erdélyi, Judit Müller, Zsuzsanna Jakab, and Gábor Kovács

–263. 16 Padhye B, Dalla-Pozza L, Little D, et al. Incidence and outcome of osteonecrosis in children and adolescents after intensive therapy for acute lymphoblastic leukemia (ALL). Cancer Med. 2016

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Cecília Czakó, Gábor László Sándor, Mónika Ecsedy, Zsuzsanna Szepessy, Ágnes Borbándy, Miklós Resch, András Papp, Zsuzsa Récsán, Hajnalka Horváth, Zoltán Zsolt Nagy, and Illés Kovács

nephropathy in patients with type 1 diabetes four years after a trial of intensive therapy. N Engl J Med. 2000; 342: 381–389. 10 Holman R, Paul S, Bethel M, et al. Long-term follow-up after tight

Open access