Search Results

You are looking at 11 - 17 of 17 items for :

  • "kockázatbecslés" x
  • Medical and Health Sciences x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Ferenc Koppány, Árpád Joób-Fancsaly, Zsolt Németh, Andrea Alexandra Belik, Mihály Vaszilkó, Edvárd Márton Varmuzsa, and Krisztián Benedek Csomó

Absztrakt:

Bevezetés: A biszfoszfonátok által okozott állcsontnekrózis (BRONJ) az életminőséget jelentősen befolyásoló megbetegedés, mely mind általános, mind sebészeti vonatkozásaiban indokolja a korai diagnózis felállítását, illetve a kialakulás kockázatának felmérését. Célkitűzés: A BRONJ prognózisának becslése nem megoldott, számos radiológiai lehetőség közül a legkedvezőbbnek a fogászatban használatos képalkotó eljárások tűnnek, melyek közül a legígéretesebb lehet a ’cone-beam computed tomography’ (CBCT). Az oralisan alkalmazott biszfoszfonátterápia következtében kialakuló BRONJ kockázatbecslését nem hangsúlyozzák a vizsgálatok, a nagyobb kockázatot jelentő intravénás alkalmazásra fókuszálnak. Módszer: Méréseinket – az eddig publikált vizsgálatokkal ellentétben – preoperatív CBCT-felvételeken végeztük, ezáltal a kockázatbecslés lehetőségét közvetlenül vizsgáltuk. Vizsgálatainkat CBCT-felvételek értékelésével végeztük; reprezentatív területként a foramen mentale középvonalában elhelyezkedő frontális metszeteket választottuk ki, és több ponton mértünk denzitást, a corticalis csontállomány vastagságát, valamint a foramen mentale átmérőjét is megmértük. Az első vizsgálati csoportban olyan osteoporosisos betegeket vizsgáltunk, akiknél oralis biszfoszfonátterápiát követően alakult ki BRONJ. A második csoportban olyan betegeket néztünk, akik osteoporosis miatt oralis biszfoszfonátterápiában részesültek, és a szájsebészeti beavatkozást követően nem alakult ki BRONJ. A kontrollcsoportban olyan betegek voltak, akik nem kaptak a BRONJ etiológiájában szereplő gyógyszert. Eredmények: Eredményeink alapján elmondható, hogy a preoperatív CBCT-felvételeket értékelve nem tapasztalható jelentős különbség a BRONJ-elváltozástól szenvedők és az egészségesek csontdenzitási értékei között. Következtetés: Ezek alapján kijelenthető, hogy a sugárterheléssel járó CBCT-felvétel az osteoporosis miatt oralis biszfoszfonátot szedők esetében a BRONJ prognosztikai becslésére nem alkalmazható. Mindez fontos ahhoz, hogy a prognózisbecsléshez a pácienst érő sugárdózist ne emeljük szükségtelenül az ALARA (as low as reasonably achievable)-elv értelmében. Orv Hetil. 2020; 161(21): 867–872.

Open access

–1126. 5 Kékes E. Cardiovascular risk factors and risk assessment. [Cardiovascularis kockázati tényezők és kockázatbecslés.] LAM 2013; 23: 489–501. [Hungarian] 6 Zhang WZ

Open access

A cardiovascularis kockázat pontos becslése a prevenciós és terápiás stratégia egyik sarkalatos kérdése. Bár számos pontrendszer és kockázattáblázat áll rendelkezésre, a becsült és a valós érrendszeri események száma között továbbra is jelentős a különbség. A pontosabb cardiovascularis kockázatbecslés terén nyújt újat és többletet az artériás érfalmerevség mérése. Ennek legfontosabb paramétere az aorta pulzushullám terjedési sebesség. Mint kockázatbecslő metodikai lehetőség, 2007 után ismételten szerepel az Európai Hypertonia Társaság 2013-as évben publikált ajánlásában, bár az amerikai ajánlások egyelőre mellőzik. Összefoglaló közleményükben a szerzők az új módszer klinikai gyakorlatba való bevezetésének fázisait tárgyalják az artériás érfalmerevség vizsgálatával kapcsolatos eddigi ismeretek tükrében, valamint kitérnek a módszer metodikai sokszínűségéből adódó, eddig nem teljesen tisztázott kérdésekre is. Orv. Hetil., 2015, 156(6), 211–215.

Open access

A rohamosan fejlődő nanotechnológiai eljárások során előállított anyagokat egyre szélesebb körben alkalmazzák számos egyéb terület mellett a klinikai gyakorlatban is. Tekintettel kedvező tulajdonságaikra, alkalmazzák őket implantátumok bevonataként, csontpótlásra, gyógyszerek farmakokinetikai jellemzőinek optimalizálására. A hatóanyagok nanoméretű szemcsés, liposzómás bevonataként jelentős előrelépést jelenthetnek a hatékony terápia szempontjából. Előnyös tulajdonságaik mellett azonban a méretből adódó eltérő kémiai tulajdonságok számos veszélyforrást is magukban hordozhatnak, így felelősségteljes alkalmazásukhoz az egészségre gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatásaik ismerete elengedhetetlen. A nanorészecskék nagyobb méretű anyagformákétól eltérő hatásai elsősorban a szemcsemérettel magyarázhatóak. Az eddigi vizsgálatok alapján a túlnyomóan lokális hatás mellett szisztémás, szabad gyökök termelésére, thrombocytaaggregációra gyakorolt hatással kell számolni, amely növeli a cardiovascularis rizikót. Tekintettel az eddig rendelkezésre álló igen hiányos ismeretekre, a nanoanyagok egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos pontos kockázatbecslés elvégzésére egyelőre nincs lehetőség, így a nanoszemcsék alkalmazása a betegellátásban különösen nagy körültekintést igényel.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Viktória Szűcs, Erzsébet Szabó, and Diána Bánáti

Az élelmiszer-fogyasztási adatokat számos területen hasznosítják, mint például a kockázatbecslés, a fogyasztási trendek megismerése és az egészségnevelés, prevenciós programok tervezése. Fontos feladat a nemzeti szinten gyűjtött élelmiszer-fogyasztási adatok egységesítése nemzetközi összehasonlítás céljából. Ezen törekvések már az 1970-es években megkezdődtek. Az élelmiszer-fogyasztási felmérésekkel nyert adatok széles felhasználása miatt a felmérések harmonizálására az elmúlt évtizedekben számos nemzetközi összefogás történt. Jelen tanulmány a fogyasztási adatok felvételi módszerei és azok felhasználási köre mellett részletesen bemutatja az élelmiszer-fogyasztási adatok nemzetközi szintű harmonizálásának állomásait. A szerzők kiemelik, hogy a fogyasztási adatok nemzetközi szintű alkalmazásához elengedhetetlen feltétel a felmérések paramétereinek (például az adatfelvétel ideje, az alkalmazott módszer, a résztvevők száma, a vizsgált napok száma és a vizsgált korcsoport) egységesítése, amelynek egyik ígéretes törekvése a 2012-ben induló EU Menü program. Orv. Hetil., 2012, 153, 1692–1700.

Restricted access

Bevezetés: A cardiovascularis kockázat meghatározása segít a tünetmentes, de nagy kockázatú egyének kiszűrésében. Célkitűzés: A szerző tanulmányában az irányított betegellátási modellkísérlet keretében szervezett, cardiovascularis betegségtől mentes népesség szűrési adatai alapján a SCORE és a Reynolds kockázatbesorolási rendszer korrelációjának vizsgálatát tűzte ki célul. Módszer: Munkájában 4462 személy (1977 férfi, 2485 nő, átlagéletkor 47,44 év) adatait dolgozta fel. Az összehasonlítás alapját a SCORE rendszer kockázatkategóriái képezték. Eredmények: Alacsony kockázatstátus esetén szorosan korrelált a két rendszer (<2% alatti SCORE-kockázat esetén a Spearman rho = 1, p < 0,001). Közepes kockázat esetén a korreláció gyengébb (3–4% között rho = 0,59–0,49, p < 0,001, 10–14%-nál 0,42, nem szignifikáns), míg magas kockázatstátusnál ismét erősebb volt (>15%-nál rho = 0,8, p = 0,017). Életkori kategóriánként, nemenként vizsgálva: 40 év feletti nőknél volt a leggyengébb a két rendszer közti korreláció. A jelentősen eltérő Reynolds-score esetén a C-reaktív fehérje átlaga szignifikánsan nagyobb volt (4,1 vs. 5,67 mg/l, p < 0,001). Következtetések: Különösen a közepes SCORE kockázatstátusú, középkorú nőknél lehet hasznos a kockázatstátus pontosítása a C-reaktív fehérje felhasználásával, kétlépcsős kockázatbecslés bevezetésével. Orv. Hetil., 2013, 154, 1709–1712.

Restricted access

Fehér, K., Németh, K., Prantner, I.: Molecular and predictive epidemiology. Risk assessment, risk management. Public health medicine. [Molekuláris és prediktív epidemiológia. Kockázatbecslés, kockázatkezelés. In: Ember, I. (szerk.): Népegészségügyi

Restricted access