Search Results

You are looking at 11 - 20 of 60 items for :

  • "konfliktus" x
  • All content x
Clear All

A stresszelmélet szerint a munkahelyi és munkahelyen kívüli támogatás (az úgynevezett társas támogatás) befolyásolhatja a munkahelyi és családi szerepek közötti konfliktus szintjét. Annak ellére, hogy a munkahely-család konfliktus – a stressz egyik forrása – nagyon gyakori orvosnők körében, nem áll rendelkezésre empirikus adat a munkahely-család konfliktus és a társas támogatás közötti kapcsolatról olyan tradicionális és családcentrikus társadalomban, ahol a női szerepekkel szembeni elvárások magasak. A szerző feltételezte, hogy az orvosnők gyakori munkahely-család konfliktusának hátterében a társas támogatás hiánya húzódik meg. Célkitűzés: A társas támogatás pszichoszociális jellemzőinek és gyakoriságának, valamint a munkahely-család konfliktussal való kapcsolatának feltárása orvosnők körében. Módszer: Kvantitatív és kvalitatív vizsgálat önkitöltős kérdőívekkel ( N = 420) és mélyinterjúkkal ( N = 123) orvosnők és férfi orvosok körében. Eredmények: A munkahely-család konfliktus szintje és prevalenciája szignifikánsan magasabb volt orvosnők körében ( N = 219), mint férfiaknál ( N = 201). Az orvosok leggyakrabban munkahelyfüggő munkahely-család konfliktusról számoltak be, de szignifikánsan több orvosnő jelentett családfüggő munkahely-család konfliktust és stresszalapú munkahely-család konfliktust, mint férfi (39% vs. 18% és 68% vs. 20%). Szignifikánsan több férfi orvos számolt be időalapú munkahely-család konfliktusról a nőkhöz képest. Az interjúk tartalmi analízise a társas támogatás alábbi formáit tárta fel orvosok körében: szülői támogatás a pályaválasztásban, partneri támogatás a házimunkában, munkatársi támogatás (példaképek/mentorok kijelölése, a nemi egyenlőség fenntartása), valamint szervezeti támogatás (például családbarát szabályzatok megteremtése). Az orvosnők szignifikánsan kevesebb szülői, partneri és munkatársi támogatásról számoltak be, mint a férfiak. Azok az orvosnők, akik nem részesültek szülői, munkatársi vagy szervezeti támogatásban, szignifikánsan magasabb munkahely-család konfliktust jelentettek azokhoz képest, akik részesültek ilyen típusú támogatásban. Lineáris regressziós analízisekben a magas munkahelyi követelmények és munkateher, a munkahelyi stressz, a nagy gyerekszám, a fiatalabb életkor és a munkahelyi támogatás hiánya bizonyultak a munkahely-család konfliktus legerősebb prediktorainak (R 2 0,59). Következtetések: A társas – különösképpen a szülői, munkatársi és szervezeti – támogatás hiánya fontos patogenetikai szerepet játszhat a munkahelyi és családi szerepek közötti konfliktus kialakulásában orvosnők körében.

Open access

Vizsgálatunk célja az volt, hogy dolgozó felnőtteken (N = 544, F = 227, N = 317) teszteljük az általunk összeállított munka-család egyensúly kérdőívet. Ennek mért dimenziói a munkából származó család-konfliktus, a családból származó munka-konfliktus, az élettel és munkával való elégedettség, valamint a családba és munkába bevonódás voltak. A kérdőív egészének és egyes aldimenzióinak érvényességét feltérképező és ellenőrző faktoranalízissel vizsgáltuk, valamint a faktorok belső konzisztenciáját is elemeztük. Strukturális egyenlet modellezés segítségével (SEM) megvizsgáltuk továbbá a dimenziók egymással való kapcsolati hálóját egy olyan modellben, amelyben a fenti tényezők mellett szerepeltek a munkahelyi klíma (szakmailag támogató és feszült), a munkával kapcsolatos követelmények (munkaórák és túlórák mennyisége), valamint demográfiai adatok (családi állapot és gyermekek száma) hatásai is. Azonfelül, hogy erősen összekapcsolódó rendszerről kaptunk így információkat, elkülönítettük a munkából származó család- és családból származó munka-konfliktus egyedi hátterét is. A feltárt modell kapcsán egyrészt megjelentek a szakirodalom által elvárt hatások és kapcsolatok, másrészt új kapcsolati mintázatokat is sikerült feltárni.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Izabella Szöllősi, Ágnes Lukács, and Lilla Zakariás

Háttér és célok

Újabb eredmények szerint afáziában a nyelvhasználati képesség diszfunkciójához a végrehajtó funkciók zavara is társulhat. A végrehajtó funkciók a nyelvi feldolgozórendszer működésében is szerepet játszhatnak. Kutatásunkban afáziával diagnosztizált személyeknél vizsgáltuk a munkamemória frissítését és két gátlófunkciót (a válaszalapú konfliktus és a reprezentációs konfliktus feloldását), illetve ezek összefüggését a nyelvi teljesítménnyel.

Módszer

A vizsgálatban nyolc afáziával diagnosztizált, a frontális lebeny sérülését mutató személy, illetve a hozzájuk korban, nemben és iskolázottságban illesztett egészséges kontrollszemély vett részt. A végrehajtó funkciók vizsgálatára három feladatot használtunk: a Stop Signal, a Nem-verbális Stroop- és az N-back feladatokat. A nyelvi képességeket az afázia diagnosztikájában általánosan alkalmazott teszteken kívül a TROG Nyelvtani Szerkezetek Megértése teszttel mértük.

Eredmények

Eredményeink a válaszalapú konfliktus gátlásának és a munkamemória frissítésének zavarát mutatták afáziában. Tendenciaszintű összefüggést találtunk a nyelvtani szerkezetek megértése és a munkamemória frissítése között, nem találtunk azonban öszszefüggést a megértés és a gátlási mutatók között.

Konklúzió

Afáziában a frontális lebeny sérülése esetén a nyelvi problémák mellett a végrehajtó funkciók, azon belül a válaszalapú konfliktus feloldásának és a frissítési folyamatoknak, illetve a munkamemória megtartó funkciójának sérülése is megfigyelhető. A frissítési funkciók sérülése a nyelvi feldolgozórendszer működését is érintheti.

Restricted access

A nukleáris energia hazai alkalmazásának egyik érdekessége, hogy míg a paksi atomerőmű építése, üzembe helyezése, működtetése és élettartam-hosszabbítása kapcsán számottevő társadalmi tiltakozásra mindmáig nem került sor, számos kisebb-nagyobb konfliktus kísérte a radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatos törekvéseket. A cikk áttekinti a radioaktívhulladék-kezelés magyarországi történetét a hetvenes évektől napjainkig. A cikk egyik következtetése, hogy a radioaktívhulladék-kezelő létesítmények hazai társadalmi elfogadottságát illetően az elmúlt évtizedben fordulat állt be. Ennek lényege, hogy - a fejlett nyugati országok mintájára - a pusztán technikai orientáltságú, hierarchikus közelítést egy demokratikusabb, a helyi elfogadottságot szem előtt tartó közelítés váltotta fel. E közelítés legfontosabb eleme a hulladékkezelő létesítményeket befogadó (és szomszédos) települések számára nagyvonalú kompenzáció nyújtása és az érintett önkormányzatok számára bizonyos fokú ellenőrzés biztosítása. Az elemzés ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a fejlett nyugati országok radioaktívhulladékpolitikájának több fontos komponensét - pl. a döntések átláthatóságát, egy széles körű társadalmi vitában kikristályosodott és elfogadott nemzeti (és ezen belül nukleáris) energiapolitika és radioaktívhulladék-kezelési stratégia kialakítását - a hazai döntéshozók nem vették át.

Restricted access

Absztrakt:

A szerző művelődéstörténeti kontextusba ágyazva vizsgálja, hogy az 1968-as esztendő „nagy eseményei” (gazdasági reform Magyarországon, diáklázadás Franciaországban, a „prágai tavasz” és leverése) miképp tükröződtek a hazai pedagógiai gondolkodásban és gyakorlatban. Igazolható-e, hogy a „reformista” és „ellenreformista” konfliktus mellett megjelent a „dogmatikus baloldal” és az „újbaloldal” párviadala is?

Open access

Jelen tanulmány célja, hogy multidiszciplináris módszerrel megvizsgálja a Közel-Kelet gazdasági és politikai fejlődését az ezredfordulón. A bipoláris nemzetközi rendszer összeomlását követően az arab országokban is „újból” megkezdődött a modernizáció, amely előtt hosszú távon négy kihívás áll: a demokratizáció, a demográfiai robbanás, az iszlám fundamentalizmus és a gazdasági reformok. Rövid távon azonban az USA elleni terrortámadás és az arab-izraeli konfliktus elmélyülése olyan politikailag instabil légkört teremtett, amely nem kedvezett a reformoknak. A tanulmány négy lehetséges forgatókönyvet elemez az arab-izraeli válság és a terrorizmusellenes koalíció jövőjének tükrében. A legvalószínűbbnek az a forgatókönyv tűnik, amely szerint Izrael újból megszállja a Palesztin Hatóság területeit, ugyanakkor nem lesz újabb terrorizmus elleni koalíció. Megállapítható, hogy az amerikai külpolitika az 1990-es években inkább a politikai stabilitást és a status quo-t támogatta a demokrácia és az emberi jogok helyett. A 2001. szeptember 11-i eseményeket követően azonban új alapokra kell helyezni az arab országok és az Egyesült Államok kapcsolatát.

Restricted access

Democratize the EU and Why Bother? Dahrendorf R. (1994): A modern társadalmi konfliktus. Budapest: Gondolat. A modern társadalmi konfliktus

Restricted access

Bourdieu, Pierre (2000): Férfiuralom . Napvilág, Kiadó, Budapest. Férfiuralom Dahrendorf, Ralph (1994): A modern társadalmi konfliktus

Restricted access

Bevezetés: A kiégés a XXI. század orvoslásának egyik legnagyobb kihívást jelentő kérdése. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a magyarországi orvosok (n = 4784) kiégésmutatóinak felmérését, valamint e mutatók és a munkavégzés körülményeit érintő legmeghatározóbb aspektusok (munkaórák, ügyeleti munkavégzés, több munkahelyen való helytállás) összefüggéseinek elemzését. Módszer: Orvosok körében végzett országos, reprezentatív, online kvantitatív felmérés eredményeinek deskriptív elemzése. Eredmények: A vizsgálat azt mutatta, hogy hazai orvosok körében a teljesítményvesztés dimenziója a legmagasabb arányú, ezt követi az emocionális kimerülés, majd a deperszonalizáció faktora. A fiatal életkor (<35 év), a fekvőbeteg-ellátásban való munkavégzés, az ügyeleti munka, valamint a több munkahelyen való egyidejű helytállás a kiégés mindhárom dimenziójának meghatározó kockázati tényezője. Az orvos partner megléte a deperszonalizációt növeli, míg a gyerekszám protektív mindhárom aspektus esetében. Ugyanakkor a munka–család konfliktus a kiégést egyértelműen növelő tényező. Következtetések: A betegellátásra, a lakosság egészségi állapotának alakulására nézve jelentős hatású a kiégés. Az eredmények fényében a prevenció és az intervenció kulcsszerepű. Orv. Hetil., 2015, 156(14), 564–570.

Open access

Elméleti háttér: Az egészségügyi szakdolgozók kiégettségét számos kutatás bizonyította már itthon és külföldön is. Sokan vizsgálták az egészségügyben a páciensek és a hozzátartozóik részéről jelentkező agressziót is, amelynek számos oka lehet: alkohol vagy kábítószer általi befolyásoltság, mentális betegségek, hosszú várakozási idő, túlzsúfoltság, nagy hőség és zaj, amely növeli a feszültséget a páciensben. Hazánkban még nem vizsgálták a kiégés összefüggését az agresszióval és a munkahelyi konfliktussal egészségügyi szakdolgozók körében. Cél: Felmérni egészségügyi szakdolgozók körében a kiégettség mértékét, és annak összefüggését a munkahelyen átélt agresszív cselekményekkel, valamint megvizsgálni, hogy a kiégés összefügghet-e a munkahelyi konfliktusok gyakoriságával. Módszerek: A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű on-line kérdőívvel történt, amely a saját kérdéseken túl tartalmazta a Kiégés Leltárt, a Nyílt Agresszió Skálát és a Csoporton belüli Konfliktus Skálát. A mintavétel nem-véletlenszerű mintavételi eljárással, azon belül kényelmi mintavétellel történt. Eredmények: A válaszadók 44,2%-a valamilyen mértékben érintett a kiégés által, 4,6% soha nem élt át konfliktust a munkahelyén, és 4,4% nem szenvedett el agresszív cselekményt a betegtől vagy hozzátartozójától. Szignifikáns eltérés volt kimutatható az egyes kiégettségi csoportok között az agresszióra vonatkozó érintettségben (χ2(3) = 97,698; p < 0,001): minél kiégettebb a válaszadó, annál gyakrabban élt át agresszív eseményt. A kiégettség mértékének növekedésével a munkahelyi konfliktusok száma is növekszik (F(3) = 66,967; p < 0,001). Következtetések: Az agresszió a hazai egészségügyben is számottevő mértékben jelen van. A kiégés összefügg a munkahelyen átélt agresszív eseményekkel és a munkahelyi konfliktussal, amely nagy valószínűséggel még tovább rombolja a dolgozó lelkiállapotát. A szakdolgozók lelki egészségének javítása többek között növelné a betegelégedettséget és a betegbiztonságot is.

Restricted access