Search Results

You are looking at 11 - 20 of 35 items for :

  • "long-term experiment" x
  • Chemistry and Chemical Engineering x
  • All content x
Clear All

Szili-Kovács, T. et al., 2009. Correlation between biological and chemical properties in soils from long-term experiments. (In Hungarian) Agrokémia és Talajtan. 58 . 309–325. Szili-Kovács T

Restricted access

Interactions between the elements N, Cu and Mo were studied on alfalfa in 1996-1999 in a field experiment set up on chernozem loam soil with lime deposits. The ploughed layer of the soil contained 3% humus, around 5% CaCO3 and around 20% clay. Soil analysis showed that the area was well supplied with Ca, Mg, K and Mn had satisfactory Cu content, but was only poorly or moderately supplied with P and Zn. The groundwater depth was 13–15 m and the area was prone to drought. The experiment was originally set up in a split-plot design with 4N × 3Cu = 12 treatments in three replications, giving a total of 36 plots. The N rates, applied as calcium ammonium nitrate, were 0, 100, 200 and 300 kg·ha−1 and the Cu rates, in the form of CuSO4, were 0, 50 and 100 kg·ha−1. In the 5th year of the experiment the 15 m long plots were halved and the two half-plots were separated by a 1 m path. The experiment thus became a strip-split-plot design, consisting of 4N×3Cu×2Mo = 24 treatments in three replications, giving a total of 72 plots. The 48 kg·ha−1 Mo was applied in the form of (NH4)6Mo7O24·4H2O. The main results were as follows:

Restricted access

Interactions between the elements N, Cu and Mo were studied on rape in 2000 in a field experiment set up on chernozem loam soil with lime deposits. The ploughed layer of the soil contained 3% humus, around 5% CaCO3 and around 20% clay. Soil analysis showed that the area was well supplied with Ca, Mg, K and Mn, had satisfactory Cu content, but was only poorly or moderately supplied with P and Zn. The groundwater depth was 13–15 m and the area was prone to drought. The experiment was originally set up in a split-plot design with 4N × 3Cu = 12 treatments in three replications, giving a total of 36 plots. The N rates, applied as calcium ammonium nitrate, were 0, 100, 200 and 300 kg ha−1 and the Cu rates, in the form of CuSO4, were 0, 50 and 100 kg ha−1. In the 5th year of the experiment the 15 m long plots were halved and the two half-plots were separated by a 1 m path. The experiment thus became a strip-split-plot design, consisting of 4N×3Cu×2Mo = 24 treatments in three replications, giving a total of 72 plots. The 48 kg ha−1 Mo was applied in the form of (NH4)6Mo7O24·4H2O. The generative phases of flowering and ripening were characterized by drought and depression. The main results were as follows:

Restricted access

) ( Gombos & Nagy, 2019 ). In the scope of the experiment, in 2019 three maize ( Zea mays L.) hybrids with different maturity groups like H1 = FAO 400, H2 = FAO 330, H3 = FAO 490 were studied in long-term experiment, where the environment promotes the large

Open access

Abstract  

This paper discusses the development of novel liquid phase quartz crystal resonant sensor technologies for label free, real-time detection of pharmaceutical applications.New crystal oscillator technologies are introduced alongside crystal mounting and flow cell designs circumventing more traditional approaches to yield greater robustness, reliability and sensitivity. Data for standardised long-term experiments is presented and analysed with respect to reproducibility and stability and comparisons made with surface plasmon resonance.

Restricted access

Mészlepedékes csernozjom vályogtalajon beállított szabadföldi kísérletben vizsgáltuk a N, Cu és Mo elemek közötti kölcsönhatásokat 1994-ben zab növénnyel. Termőhely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 5% körüli CaCO3-ot és 20% körüli agyagot tartalmazott. Talajelemzések alapján a terület jó Ca, Mg, K, Mn, kielégítő Cu, valamint gyenge-közepes P és Zn ellátottságú volt. A talajvíz 13–15 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. A kísérletet 4N × 3Cu = 12 kezelés × 3 ismétlés = 36 parcellával állítottuk be osztott parcellás (split-plot) elrendezéssel. A N 0, 100, 200, 300 kg·ha−1, a Cu 0, 50, 100 kg/ha adagokat jelentett Ca-ammóniumnitrát, illetve CuSO4 formájában. A kísérlet 5. évében a 15 m hosszú parcellákat megfeleztük és 1 m-es úttal elválasztottuk. A kísérlet sávos split-plot elrendezésűvé vált 4N×3Cu×2Mo = 24 kezelés × 3 ismétlés = 72 parcellával. A 48 kg·ha−1 Mo-t (NH4)6Mo7O24×4H2O formában alkalmaztuk. Főbb eredmények:

— Az aszályos évben mindössze 137 mm eső esett a zab 140 napos tenyészideje alatt. A N-trágyázásra a kontrollon mért 3,8 t·ha−1 szemtermés 2,1 t·ha 1-ra zuhant. A Cu és a Mo kezelések a terméstömeget nem befolyásolták, hasonlóan a korábbi évekhez.

— A N-bőséggel emelkedett a N, Ca, K, P, S, Mg, Ni koncentrációja a bokrosodáskori hajtásban, aratáskori szalmában és szemben egyaránt, míg a Na és Ba mennyisége visszaesett aratás idején.

— A Cu beépülését mind a Cu, mind a N kínálata serkentette. A fiatal hajtás Cu-tartalma a pozitív NxCu kölcsönhatás nyomán megháromszorozódott. A Ntrágyázás kifejezettebben növelte a Cu-tartalmat, mint a Cu-trágya.

— A két évvel korábban adott 48 kg·ha−1 Mo-adag nyomán a zab vegetatív részeinek Mo-koncentrációja két nagyságrenddel dúsult és a magban is többszörösére nőtt. A termés állati fogyasztásra alkalmatlanná vált.

— Az 1 t szem + a hozzátartozó melléktermés fajlagos elemtartalma 30 kg N, 36 kg K2O, 11–13 kg P2O5, 11–14 kg CaO, 4–6 kg MgO mennyiségnek adódott. A N túltrágyázás okozta depresszió (kis termések) miatt az elemtartalom megnőtt (betöményedett) a növényi szövetekben. Az extrém nagy CaO és MgO fajlagos értékek létrejöttéhez a meszes, Ca és Mg elemekben gazdag termőhely is hozzájárulhatott.

Restricted access

Johnston, A. E. , 1989. The value of long-term experiments, a personal view. In: Longterm Studies in Ecology: Approaches and Alternatives. (Ed.: Linkens, E. G. ) 175–179. Springer Verlag. New York. USA. Johnston A

Restricted access

B irkás M. , 2010 . Long-term experiments aimed at improving tillage practices . Acta Agronomica Hungarica . 58 . ( Suppl. ) 75 – 81

Open access

Az újonnan kidolgozott forróvizes extrakciós módszerrel (HWP) nyerhető foszfor és kálium vizsgálati eredmények értelmezése érdekében összehasonlító vizsgálatot végeztünk a Magyarországon hivatalos AL módszerrel. A zömében tartamkísérletekből, valamint üzemi táblákból származó 315 talajmintán hasonlítottuk össze a két módszerrel kioldott foszfor- és káliumtartalmakat. Mind a foszfor, mind a kálium esetében a két módszerrel nyert eredmények szoros összefüggésben voltak egymással, de az összefüggések szorosságát a talajok fizikai és kémiai tulajdonságai befolyásolják. A nagy abszolút értékbeli különbségek (átlagosan 10–20-szor nagyobb értékeket ad az AL módszer) ellenére a két módszerrel nyert eredmények – vizsgálati helyenként – a fentiek figyelembe vételével átkonvertálhatók egymásba. További előrelépést jelenthet a két módszer átjárhatóságában, ha még nagyobb számú mintán a foszfor esetében a kalcium-karbonát jelenléte, esetleg a kötöttség, kálium esetében pedig a kötöttség figyelembevételével végezzük el az átszámítást. A vízoldható elemtartalomnak ugyanis – különösen környezetvédelmi szempontból – kiemelt jelentősége van.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Gergely Ujvári, Andrea Borsodi, Júlia Margit Aszalós, Melinda Megyes, Márton Mucsi, Attila Szabó, and Károly Márialigeti

Berzsenyi Z. ( 2010 ) Significance of the 50-year-old long-term experiments in Martonvásár in improving crop production . Acta Agronomica Hungarica 58 . 23 - 34

Restricted access