Search Results

You are looking at 11 - 20 of 52 items for :

  • "somatization" x
  • All content x
Clear All

Psychiatry , 12 (3): 158—164. Barsky, A.J., Orav, E.J., Bates, D.W. (2005): Somatization increases medical utilization and costs independent of pychiatric and medical comorbidity. Archives of General Psychiatry , 62: 903

Restricted access

A legújabb kutatások szerint a kötődésnek kiemelt szerepe lehet a rosszindulatú daganatos megbetegedéssel összefüggő stresszel való megküzdésben. A bizonytalan kötődés kapcsolatban áll a rákos megbetegedés során átélt depresszióval és szorongással, míg a biztonságos kötődés a betegséggel való aktív megküzdéssel társul (Nicholls, Hulbert-Williams és Bramwell, 2014). A vizsgálatok többsége azonban a kategorizációs modellben nem tudott különbséget kimutatni a normatív minták és a rákbetegek között a kötődési típusok arányában. Hiányoznak a betegségélmény és a kötődési mintázat összetevőit komplexebb szinten vizsgáló kutatások. Vizsgálatunkban e hiány egy részének pótlását céloztuk meg. Két kötődésmérő eljárás alkalmazásával térképeztük fel a kötődési mintázatokat és a korai maladaptív kapcsolati sémákat emlőrákos nők (n=38) két életkori csoportjánál. Vizsgáltuk a pszichés tüneteket, valamint a szubjektív betegségélményt és az ezzel való megküzdés összefüggéseit. Eredményeink szerint a szomatizáció és a depresszív tünetek gyakorisága mindkét életkori csoportban magasabb, az ellenségesség pedig jelentősen alacsonyabb volt a magyar egészséges átlaghoz képest. A kötődés Túlzott foglalkozás a kapcsolatokkal skálájának értékei jelentősen magasabbak voltak a fiatalabbak korcsoportjában. A korai maladaptív sémák hasonló mintázatúak voltak a két életkori csoportban. A mélyinterjúk kvalitatív elemzése rávilágított a betegségélmény és a megküzdés egyéni jellemzőire. Ezek alapján felállítottunk egy hipotetikus modellt a kapcsolati mintázatok, a betegségélmény és a megküzdés összefüggéséről, ami támpontul szolgálhat az intervenció tervezéséhez.

Open access

Háttér: A kiégés prevalenciája egyre magasabb az egyetemi/főiskolai hallgatók körében, de Magyarországon egyelőre nem áll rendelkezésre olyan validált mérőeszköz, mely a kiégés szintjét megbízhatóan méri ebben a populációban. Célkitűzés: A Maslach Kiégés-teszt Hallgatói Változata (Maslach Burnout Inventory-Student Version; MBI-SS) hazai adaptációjának leírása és pszichometriai jellemzőinek elemzése. Módszerek: Keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk önkitöltős kérdőíves felméréssel 496 orvostanhallgató és mérnökhallgató körében. A konstruktumérvényesség vizsgálatához a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, az Észlelt Stressz Kérdőívet, valamint egy szomatikus tüneteket mérő tesztet használtuk, míg a konvergens validitás megállapításához az MBI humán szférára használatos, hallgatókra módosított változatát (MBI-HHS) alkalmaztuk. A faktorszerkezet ellenőrzésére exploratív faktoranalízist végeztünk. Eredmények: Az MBI-SS belső megbízhatósága igen jónak bizonyult (Cronbach-alfa=0,82). Az MBI-SS időbeli stabilitását mérő teszt-reteszt vizsgálat eredményei szintén magas korrelációt mutattak (r=0,73, p<0,0001). Az MBI-SS 15 itemének exploratív faktoranalízise hármas struktúrát alkotott (kimerülés, cinizmus és hatékonyságcsökkenés). Az MBI-HSS-sel való konvergensvaliditás vizsgálat erős korrelációt mutatott (r=0,71, p<0,001), míg a depressziót, stresszt és szomatikus tüneteket vizsgáló tesztekkel való diszkrimináns validitás közepes korrelációt jelzett (r=0,34–0,61; p≤0,003). Konklúzió: Az MBI-SS kérdőív magyar változata megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult a hallgatói kiégés mérésében.

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Ferenc Köteles, Helga Gémes, Gabriella Papp, Petra Túróczi, Anett Pásztor, Anett Freyler, Renáta Szemerszky, and György Bárdos

Psychosomatic Research, 51: 387–394. Barsky, A. J. (1979): Patients who amplify bodily sensations. Annals of Internal Medicine, 91: 63–70. Barsky, A. J. (1992): Amplification, somatization, and the

Restricted access

Medication side effects in anxious patients: Negative placebo responses? J. Affect. Disord. 47 1 183 – 190 . [20]. P. Spinhoven A. J. Willem van der Does 1997 Somatization and somatosensory amplification in psychiatric outpatients: An

Restricted access

. Köteles F., Bárdos Gy. (2009b): Gyógyszerek perceptuális jellemzői és potenciális hatásaik. Kézirat, közlésre benyújtva. Kroenke, K. (2006): Physical symptom disorder: a simpler diagnostic category for somatization

Restricted access
Restricted access

: Early pain experience, child and family factors, as precursors of somatization: a prospective study of extremely premature and fullterm children. Pain, 1994, 56 , 353–359. Petrie J. H

Restricted access

somatization disorders: A review and integration of theoretical models. Clinical Psychology Review , 12 (6): 641–662. Lilienfeld, S.O., van Volkenburg., C., Larntz, K., Akiskal, H.S. (1986): The relationship of histrionic personality

Restricted access

, and self ratings. J Pediatr Psychol. 1998; 23: 279–287. 28 Campo JV, Garber J. Somatization. In Ammerman RT, Campo JV. (eds.) Handbook of pediatric psychology and psychiatry

Open access