Search Results

You are looking at 11 - 20 of 27 items for :

  • All content x
Clear All

115 Tortic, M.: The Mycoflora of Gorski Kotar in Yugoslavia. Acta Mycologica 4 , 351-354 (1968). The Mycoflora of Gorski Kotar in Yugoslavia

Restricted access

2010 áprilisában került sor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének történetére emlékező eseményekre. 140 éve, 1870-ben jött létre önálló, az építészettörténet oktatására alapított tanszék a Műegyetemen. Az ünnepségsorozatot két kiállítás nyitotta meg. A HAP Galériában rendezték a „140 év éptört” című, majd másfél évszázadra visszatekintő rajz- és oktatási segédlet kiállítást. A „Közös Tört” című kiállítás az N&N Galériában az utóbbi húsz év tanszéki tervezésoktatását mutatta be. A tudományos rendezvények sorát 2010. április 19-én a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal együtt szervezett Möller István-emlékkonferencia nyitotta. A 2010. április 20-i kerekasztal-beszélgetés témája a mai építészettörténet-oktatás problémája, kérdései, nehézségei, esetleges megújítása volt. E rendezvényre az ország összes építészettörténetet oktató felsőfokú oktatási intézménye meghívást kapott. 2010. április 22-én zárult a megemlékező sorozat, amikor a Magyar Tudományos Akadémia Építészettörténeti, Építészetelméleti és Műemléki Bizottsága és a Tanszék szervezésében ünnepi ülésre került sor, amely témáiban az építészettörténet-oktatás és -kutatás 1870 óta tartó időszakára fókuszált.

Restricted access

Ferenczi S. Letters of Lugosi dr. Fodor András. [Lugosi dr. Fodor András levelei.] Különnyomat a Hunyadmegyei Tört. és Régészeti Társulat 1912–913. évi Évkönyvéből. Déva, 1914. [Hungarian] 9

Restricted access

T Flaskó G Horváth 2000 Vena cava inferiorba és jobb pitvarba tört vesetumor műtéti megoldása Magy Alapellátási Archívum

Restricted access

Daday, A.: Adatok a magyarországi kretinizmus történetéhez. Orv. Tört. Közl., 1959, 12. kötet , 133–152. Daday A. Adatok a magyarországi kretinizmus történetéhez

Restricted access

Az adverz gyógyszerreakciók különféle klinikai megjelenési formái alapján a kiváltó gyógyszerre nehéz következtetni. A gyanúba vett gyógyszerek elhagyása után fellépő javulás vagy az empirikus tapasztalat, esetleg irodalmi adatok alapján lehet a felelős gyógyszert feltételezni. A gyógyszerérzékenység bizonyítása bonyolult, jól átgondolt orvosi tevékenység útján lehetséges, és azokban az esetekben szükséges, amikor a gyanús gyógyszer más vegyületcsoportba tartozó szerrel nem helyettesíthető, és a betegnek feltétlenül szükséges szednie. A jelen közlemény célja egy eset kapcsán körvonalazni azokat a lehetőségeket és veszélyeket, melyek a kivizsgálás során alkalmazhatók, illetve megjelenhetnek. A kivizsgálás során használt módszerek a gyanúba vett gyógyszerekkel – lamotrigin, risperidon, sertralin – zopiclonum, atorvastatin elvégzett epicutan teszt során egyedül a sertralin adott a multiform tünetekkel azonos pozitív reakciót. A pozitív bőrteszt területéről készült hisztológiai vizsgálat eredménye visszautalt az eredetileg észlelt klinikai formára (erythema exsudativum multiforme Stevens–Johnson-szindróma). A beteg bipoláris affektív zavara miatt a negatív bőrtesztet adó készítményekkel per os provokáció történt, ez azonban a beteg számára kockázatos, de az egyetlen megbízható és biztos módszer. Az elvégzett per os expozíció során a törzsön a lamotrigintől már tört adag bevételét követően három órán belül diffúz erythema, 12 órán belül az alkalmazott szteroid- és antihisztamin-kezelés ellenére scarlatiniform exanthema jelent meg. Az eset érdekessége, hogy a gyanúba vett gyógyszerek során epicutan teszttel egy gyógyszer érzékenysége igazolódott, azonban a másik gyanúba vett készítménnyel végzett pozitív per os expozíciós próba is váratlanul tünetet provokált (scarlatiniform, azonnali reakciót). Megállapítható, hogy csupán egy bizonyos módszer még a klinikai képpel való egyező eredmény alapján sem elegendő adverz gyógyszerreakció provokáló tényezőjének bizonyítására.

Restricted access

A sokat emlegetett „levantei kalmárszellem” egyik manifeszt ókori példája Palmyra. A Kr. e. I. században Róma befolyása alá került városállam két évszázad alatt a Közel-Kelet egyik leggazdagabb települése lett, amiről impozáns romjai ma is beszédesen tanúskodnak. Palmyrát Michael Rostovtzeff nyomán máig „karavánvárosként” emlegeti a kutatás. Ez a terminus technicus lényegében helytálló is, de csak abban az értelemben, hogy Palmyra volt a karavánok szervezője és védelmezője, nem pedig kiinduló- és/vagy célpontja. A város gazdasági felemelkedésének az volt a titka, hogy a Seleukida időszaktól kezdve aktívan kivette részét a keleti kereskedelemből, ami ez esetben elsősorban a kínai selyemmel, arábiai illatszerekkel, indiai fűszerekkel, drágakövekkel és gyöngyökkel való kereskedést jelenti. A palmyrai kereskedelmet azonban nem szabad úgy látnunk, mint amelynek egyedüli célja és feladata a keleti árucikkeknek a Mediterráneum felé közvetítése volt. A palmyrai entrepreneurök jelen voltak a Perzsa-öböl, a Parthus Királyság, az arábiai fejedelemségek, a Vörös-tenger menti római kikötők, és a nyugat-indiai királyságok kereskedelmi központjaiban, és alapvetően közvetítő kereskedelmet folytattak a fent nevezett államok között, melyek közül csak az egyik — számunkra nyilván a legérdekesebb — volt a Mediterráneumba vezető kereskedelmi útvonal. A közvetítő kereskedelem hasznával viszont kétségkívül városuk javát szolgálták, amely a III. század közepén — kihasználva a Római Biro dalomban támadt válságidőszakot — váratlanul politikai hatalomra tört. Palmyra gazdasági és katonai ereje azonban nem bizonyult elegendőnek a gyengélkedő Birodalommal szemben. A város Kr. u. 272-es katonai és politikai veresége után nem tudott többé lábra állni, s az anyaállam bukásával Palmyra kereskedői is elveszítették addigi befolyásukat.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsófia Pintér, Leila Rill, Géza Vitályos, Kornélia Borbásné Farkas, Béla Kolarovszki, and Dorottya Frank

Absztrakt:

Bevezetés: A Moyers-féle vegyes fogazati analízis az egyik leggyakrabban használt predikciós módszer, melynek segítségével meghatározhatjuk az elő nem tört fogak méretét, így még vegyes fogazati időszakban informálódhatunk a helyviszonyokról. Mivel azonban a fogméretek az egyes etnikai csoportok közt jelentősen eltérhetnek, ahhoz, hogy a helyhiány súlyosságát a lehető legpontosabban tudjuk meghatározni, külön a vizsgált egyén saját etnikai csoportjára vonatkoztatott módszert lenne optimális alkalmazni. Célkitűzés: Célunk, hogy megvizsgáljuk, a Moyers-féle vegyes fogazati analízis mennyire pontosan használható Magyarországon. Módszer: 370 páciens alginátlenyomat alapján készült alsó és felső gipszmintája került kiértékelésre. Pittsburgh digitális tolómérő segítségével határoztuk meg az egyes fogak mesiodistalis szélességét. A kapott értékekből számoltuk ki egyrészt a fogak valós, másrészt a Moyers-féle predikciós táblázat segítségével a várható helyigényét, majd a két értéket összevetettük. Eredmények: Moyers-féle analízist használva minden viszonylatban, mindkét nem esetén szignifikáns különbséget találtunk az általunk mért valós és prediktív értékek között. A felső állcsonton férfiak esetében a 95%-os, 85%-os, 75%-os és 65%-os percentilisértékek is túlbecsülték az általunk mért értékeket, míg nők esetében csak a 65%-os becsülte alá azt. Az alsó állcsont esetén mindegyik percentilisérték túlbecsülte a valós mérések eredményeit. Következtetések: Eredményeink alapján a Moyers-féle vegyes fogazati predikciós módszer nem alkalmazható megbízhatóan a magyar lakosságnál. Amennyiben használjuk, javasolt a klinikumban elterjedt 75% percentilisérték helyett inkább a 65%-os adat alkalmazása, mivel ezzel a valós helyigényhez közelebbi eredményt kaphatunk. Orv Hetil. 2019; 160(50): 1984–1989.

Open access

interests: The impact of the supreme court’s trilogy on expert testimony in toxic tort litigation. Law and Contemporary Problems 64. évf. 2/3, 289–326. Beyea, Jan – Berger, Daniel (2001): Scientific misconceptions among “Daubert

Restricted access

356 367 Foster, K.- Bernstein, D.- Huber, P. (1993): Science and the toxic tort. Science , 261 (5128), 1509. Huber P

Full access