Search Results

You are looking at 11 - 20 of 4,101 items for :

  • "treatment" x
  • Medical and Health Sciences x
  • All content x
Clear All

Wild, T. C., Newton-Taylor, B., Ogborne, A. C. és mtsai: Attitudes toward compulsory substance abuse treatment: a comparison of the public, conselors, probationers and judges’ views. Drugs

Restricted access

A rosszindulatú nyiroksejtes megbetegedések – a lymphomák – kezelésében az elmúlt években több változás történt. A Hodgkin-kór kezelésében egyre inkább rizikóadaptált kezelési stratégiát alkalmazunk, amely nemcsak a kezelés előtti vizsgálatokon és prognosztikai tényezőkön alapszik, hanem a kezelés korai stádiumában végzett ismételt PET-vizsgálat (restaging) eredményén is. A sugárkezelés alkalmazásának lehetőség szerinti minimalizálása a késői szövődményként fellépő másodlagos daganatok gyakoriságát csökkentheti. Relapsus esetén kemoszenzitív betegek esetében autológ őssejt-transzplantáció végzendő. A Hodgkin-kórban szenvedő betegek mintegy 85%-ának gyógyulása várható. A non-Hodgkin-lymphomák heterogén betegségcsoportjában az indolens non-Hodgkin-lymphomák csoportjára (CLL, myeloma multiplex, hajas sejtes leukaemia, cutan lymphomák stb.) természetes lefolyás esetén a lassú progresszió jellemző. Kezelésük palliatív, teljes gyógyulás elérése a jelenlegi lehetőségekkel általában nem lehetséges. Az agresszív NHL-ek jellemzője a gyors progresszió és a kezelés nélkül rövid idő alatt bekövetkező halálos kimenetel. Többségük citosztatikum- és sugárérzékeny. Megfelelő kezeléssel a betegek 60–70%-a komplett remisszióba (CR) kerül, és a betegek 40–50%-a véglegesen meggyógyul. Új lehetőség mindkét NHL-csoportban az immunterápia bevezetése, amely lehetőséget ad a nyugvó daganatsejtek befolyásolására is. Segítségükkel jelentősen javíthatók az eddigi terápiás eredmények. A PET-vizsgálat bevezetése az NHL-ek első és ismételt stádiumvizsgálatát is hatékonyan segíti. A kedvezőtlen prognózisú, valamint a visszaeső betegek egy részénél az autológ őssejt-transzplantáció javíthatja a prognózist.

Open access

Az ováriumtumorok mortalitása a legmagasabb a nőgyógyászati tumorok között. Ez egyrészt a késői diagnózisnak, másrészt a hatásos terápia hiányának következménye. Az ováriumtumorok karcinogenezise és metasztázisképzése egy komplikált genetikai, molekuláris és biokémiai folyamatsor eredménye. A lizofoszfátsav (LPA) termelésének, receptorstátusának és szignáltranszdukciós útvonalának abnormalitása gyakran megtalálható az ováriumtumorokban, ami azt sejteti, hogy az LPA nagyon fontos szerepet játszik ennek a betegségnek a kialakulásában és patofiziológiájában. Így jogosan feltételezhetjük, hogy az LPA-szignálkaszkád számos célpontot szolgáltat a molekuláris kezelési módok kialakítására és jó példát mutat arra, hogyan lehet új diagnosztikus és terápiás módszereket kialakítani egyes betegségek ellen. Az LPA-t lebontó és termelő enzimcsaládoknak csak a közelmúltban történt felfedezése és a receptorspecifikus molekulák kifejlesztése új fejezetet nyithat e potenciálisan halálos betegség kezelésében. Ebben az összefoglaló tanulmányban ismertetjük, hogy a tumorsejtekben lévő LPA-t lebontó enzimek aktivitása csökkent, és ez hozzájárul a tumor progressziójához. Ugyanezen enzimek mesterségesen létrehozott, fokozott aktivitása csökkenti a tumorsejtek növekedését és elősegíti a fiziológiás viszonyok helyreállását. Bemutatjuk azokat az irodalmi adatokat, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy a lipidfoszfát-foszfatáz enzimek hatásukat a sejten kívüli LPA lebontásával érik el. Minthogy ez a lebontás extracellulárisan történik, ez megmagyarázza a „bystander-effect” előfordulását, amit szintén ismertetünk. Az LPA-lebontás és -termelés enzimjei, illetve az LPA-t kötő receptorok kitűnő célpontok új molekuláris terápia kidolgozására. A különböző LPA-izoformák és más lizofoszfolipidek szintváltozásainak korai detektálása segíthet a tumor korai diagnosztizálásában, illetve később a kezelés hatékonyságának követésében. A közelmúlt jelentős LPA-szignálkaszkáddal kapcsolatos kutatási eredményei azt sejtetik, hogy azok jelentős szerepet fognak játszani ennek a még mindig halálos betegségnek a kezelésében, de további kutatások szükségesek a részletek pontos megértéséhez.

Open access

Gillam, M. P., Molitch, M. E., Lombardi, G. és mtsa: Advances in the treatment of prolactinomas. Endocrine Reviews, 2006, 27 , 485–534. Lombardi G. Advances in the treatment of

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Tibor Vas, Tibor Kovács, István Késői, Balázs Sági, Péter Degrell, István Wittmann, and Judit Nagy

Praga, M., Guitierrez, E., Gonzalez, E. és mtsai: Treatment of IgAN with ACE inhibitors: A randomized and controlled trial. J. Am. Soc. Nephrol., 2003, 14 , 1578–1583. Gonzalez E

Restricted access

. (Oxf.) 2010 72 377 382 Góth, M., Korbonits, M.: Treatment of acromegaly. [Az

Restricted access

6 145 150 Chang, Y. F., Ku, Y. W., Chang, C. F., Chang, C. D., McDonough, S. P., Divers, T., Pough, M. and Torres, A. (2005): Antibiotic treatment

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Judit Dénes, Márta Korbonits, Erika Hubina, and Miklós Góth

assessment of treatment outcomes in 166 patients with acromegaly. J. Clin. Endocr. Metab., 2009, 94 , 523–527. Mirocha J. M. The utility of oral glucose tolerance testing for diagnosis

Restricted access

, Diagnosis and Treatment. International Veterinary Information Service (), Ithaca, Document No. A3220.0303. Braund, K. G. and Vandevelde, M. (1978): German shepherd dog myelopathy — a morphologic and morphometric study

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: János László Iványi, Éva Marton, and Márk Plander

.-Transzfuziol. 2010 43 245 257 Rák, K.: Treatment of chronic immune thrombocytopenic purpura (ITP) in adults. [A felnőtt

Restricted access