Search Results

You are looking at 11 - 20 of 56 items for :

  • "ultrahangvizsgálat" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Sándor Valent, Orsolya Oláh, Levente Sára, Attila Pajor, and Zoltán Langmár

Jakab A.: Ultrahangvizsgálat menopausában. In: Szülészet-Nőgyógyászati Ultrahang-Diagnosztika. Szerk.: Tóth Z., Papp Z. Golden Book Kiadó, Budapest, 2006, 505, 508–520. Jakab A

Open access

.H.P.B.A. „Budapest 1999” 1999 Szebeni Á., Tolvaj Gy., Stotz Gy.: Az ultrahangvizsgálat jelentősége a zsírmáj

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Laura Sándor, Tímea Gajda, Vanda Aranyi, István Csízy, and Tamás Cserni

Az akut scrotum hátterében álló heretorzió a here rapid irreverzíbilis ischaemiás károsodása miatt sürgős, szinte azonnali műtéti explorációt igényel. Ugyanakkor a lényegesen gyakoribb herefüggelék- (appendix testis) torzió és az epididymitis akár konzervatívan is kezelhető. A fizikális vizsgálaton alapuló elkülönítő kórisme bizonytalansága miatt sok esetben kerül sor felesleges explorációra. A color Dopplerrel (CD) kiegészített here-ultrahangvizsgálat egyre népszerűbb a gyermekkori akut scrotum differenciáldiagnosztikájában, ugyanakkor megbízhatóságát még sokan vitatják. Anyag és módszer: A szerzők tanulmányukban összevetették a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Gyermekgyógyászati Intézetében az elmúlt 10 év során akut scrotum diagnózissal kezelt 124 beteg 129 esetének a fizikális vizsgálat, a klinikai lefolyás és a 111 műtéti exploráció alapján megállapított végleges diagnózisát, valamint az első here-ultrahangvizsgálat eredményét. Eredmények: A végleges diagnózis 100 esetben herefüggelék-torzió, 11 esetben heretorzió, 8 esetben epididymitis, orchitis volt. Tíz idiopathiás eset fordult elő. Preoperatív ultrahangvizsgálat 71 alkalommal készült, ebből 45 esetben color Doppler-funkcióval kiegészített. Harmincnyolc beteg esetén a fent említett vizsgálat a heretorzió lehetőségét kizárta, 7 esetben megállapította. Álpozitív eset 2 alkalommal fordult elő, álnegatív eset nem volt. Adataink alapján a here color Doppler-ultrahangvizsgálat specificitása 95,0%, szenzitivitása 100,0%, negatív prediktív értéke 100,0%, pozitív prediktív értéke 71,4%. Következtetés: A color Dopplerrel kiegészített here-ultrahangvizsgálat megbízható eszköznek tűnik a heretorzió sürgősségi diagnosztikájában, rutin alkalmazásával a sürgősségi explorációt igénylő betegek száma nagy biztonsággal szűkíthető. Orv. Hetil., 2011, 152, 909–912.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Tamás Winternitz, Attila Zsirka-Klein, and Attila Szijártó

. Orvosi Hetilap 1997; 138(27): 1730–1736. 6 Zsirka-Klein A: Ultrahangvizsgálat a sebészi diagnosztika, intervenciók támogatásában. IME 2012; 11

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Renáta Bor, Anna Fábián, Klaudia Farkas, Anita Bálint, László Tiszlavicz, Tibor Wittmann, Ferenc Nagy, Tamás Molnár, and Zoltán Szepes

Bevezetés: A rectumtumorok terápiás stratégiájának megválasztásánál kiemelt fontosságú a daganat kiterjedésének és a regionális nyirokcsomók érintettségének ismerete. Célkitűzés: A szerzők a rectum-ultrahangvizsgálat diagnosztikus pontosságát kívánták vizsgálni a rectumtumorok stádiumbesorolásában. Módszer: 2006 és 2012 között a rectumtumorok stádiumbesorolása céljából elvégzett endoszkópos ultrahangvizsgálatokat értékelték retrospektív módon. Pontosságuk megítélésénél a patológiai stádiummal való egyezést vették alapul. Eredmények: Neoadjuváns kezelésben nem részesült betegcsoportnál a T1- és T2-stádiumra vonatkozóan a rectum-ultrahangvizsgálat szenzitivitása (75%, illetve 73%) és specificitása (74%, illetve 80%) magas, ám T3 esetén már jelentős csökkenés volt kimutatható (szenzitivitás: 58%). Az N-stádium esetében kisebb egyezést találtak (45–62%). Az onkológiai kezelés után a rectum-ultrahangvizsgálat pontossága jelentősen csökkent, a hibák döntő többsége túlértékelésből (27%) adódott. A vizsgálók tanulási görbéje rövid, már 30 elvégzett vizsgálatot követően szoros egyezést láttak a patológiai és ultrahangos stádiumok között. Következtetések: A rectum-ultrahangvizsgálat elsősorban a korai (T1 és T2) rectumtumorok stagingjében nyújt nagy segítséget. Hatékonysága a neoadjuváns kezelés után csökken, ezért nem alkalmazható a downstaging megítélésére. Orv. Hetil., 2013, 154, 1337–1344.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: István Szabó, Balázs Börzsönyi, Csaba Demendi, and Zoltán Langmár

A csökevényes méhszarv terhessége ritka kórkép, legjelentősebb veszélye az életveszélyes hasűri vérzéssel járó ruptura. Hüvelyi ultrahangvizsgálat segítségével még tünetmentes, korai állapotban lehetséges a felismerés. A diagnózist követően a csökevényes méhszarv és az abban elhelyezkedő terhesség laparoszkópos reszekciója javasolt, az érintett oldali kürt eltávolításával együtt. A szerzők egy rudimenter szarvban kialakult, 9 hetes terhességgel jelentkező beteg esetét ismertetik, amelyet laparoszkópia segítségével sikeresen oldottak meg.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Klára Molnár, Gergő Józsa, Zsolt Oberritter, Eszter Cholnoky, Péter Pankovics, Gábor Reuter, and Erika Tornóczky

Absztrakt

A dirofilariosis egy fonalféreg által okozott fertőző betegség. A humán fertőzésekért leggyakrabban a Dirofilaria repens a felelős. A fonalféreg kutyáról, ritkábban macskáról, szúnyog közvetítésével terjed át az emberre, és a parazita által okozott helyi gyulladás miatt csomó alakulhat ki. A szerzők 13 éves fiúgyermek jobb kéz középső ujján kialakult ciszta hátterében diagnosztizált dirofilariosis esetét mutatják be. A gyermeknél a fizikális vizsgálat során a jobb kéz középső ujj középpercén a feszítőfelszínen elhelyezkedő subcutan csomót észleltek. Lágyrész-ultrahangvizsgálat a cisztikus elváltozásban féreg jelenlétét vetette fel. A ciszta helyi érzéstelenítésben történő eltávolítását követően a parazitológiai vizsgálat a Dirofilaria repens fonalféreg általi fertőzést igazolt. A gyermek a ciszta eltávolítását követően panasz- és szövődménymentesen gyógyult. A kéz ujjain megjelenő szoliter elváltozás sokszor jelent differenciáldiagnosztikai problémát. A preoperatív diagnózis felállításában nagy segítséget nyújthat az ultrahangvizsgálat. A szerzők felhívják a figyelmet, hogy a jelentett humán dirofilariás esetek száma az elmúlt években hazánkban emelkedik. Orv. Hetil., 2016, 157(39), 1571–1574.

Restricted access

A képalkotó vizsgálatok alkalmazása alapvető jelentőségű a hepatocellularis carcinoma szűrésében, diagnosztikájában és kezelésében is. A képalkotók között vezető szerepet játszik az ultrahangvizsgálat, mert egyszerű, noninvazív, real-time képalkotást tesz lehetővé. A primer májrák szempontjából nagy kockázatú csoportba tartozó betegek szűrése/aktív követése nagy fontosságú a tumor korai kimutatása érdekében. A magas rizikójú betegcsoportokban a hepatocellularis carcinoma szűrése/aktív követése a hathavonta végzett ultrahangvizsgálatot jelenti. A hepatocellularis carcinoma diagnózisa a tumor jellegzetes kontraszthalmozási dinamikájának kimutatásán alapul, amelyre a dinamikus képalkotó eljárások alkalmasak (kontrasztanyagos ultrahangvizsgálat, háromfázisú CT, MRI). A diagnózishoz alkalmazott képalkotó vizsgálatok a talált góc méretétől függnek. A korszerű képalkotó technikákkal is nehéz feladat a cirrhoticus máj vizsgálata, különösen a kisméretű korai hepatocellularis carcinoma, valamint a praemalignus gócok felismerése.

Open access

Az ultrahangvizsgálat jelentősége és fontossága a modern képalkotó vizsgálatok (CT, MR, izotóp, PET/CT) elterjedésével csökkent, nemritkán csak mint első tájékozódó vizsgálat jelenik meg. A legújabb sokszeletes spirál-CT-kkel a képalkotás másodpercek alatt elvégezhető, ami a jelentős sugárterheléssel járó vizsgálatok számának drámai növekedéséhez vezetett, gyermekkorban is. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy az elmúlt években jelentős fejlődés történt az ultrahang-technológiában, a képminőség egyre jobb. A gyermekek ideális alanyai a vizsgálatnak, miután az esetek nagy részében testtömegük kisebb, kevesebb zsírt tartalmaz, így könnyen vizsgálhatók magas frekvenciájú transzducerrel, aminek következtében sokkal részletgazdagabb, jobb felbontású képek nyerhetők, mint általában felnőtteknél. Megfelelő készülék és gyakorlott, gyermekradiológiában tapasztalt vizsgáló esetében csaknem valamennyi testtájék vizsgálható, mindenképpen első választandó módszer, amely legtöbbször elegendő (esetleg röntgenvizsgálattal kiegészítve) a megfelelő diagnózis felállítására. A közlemény azokkal a lehetőségekkel foglalkozik, ahol a modern ultrahangkészülékek birtokában az ultrahangvizsgálat elegendő a pontos diagnózishoz. Orv. Hetil., 2014, 155(4), 132–140.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoran Belics, Balázs Gérecz, and M. György Csákány

Méhen kívüli terhességnek nevezzük azt az állapotot, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méh üregében ágyazódik be és indul fejlődésnek. A kórkép az összes terhesség körülbelül 2%-ában fordul elő, leggyakrabban a petevezetékben. Az 1970-es évektől gyakorisága napjainkig ötszörösére emelkedett, hazánkban az összes terhességre vonatkoztatva csaknem duplájára nőtt, 2012-ben 1000 terhességre számítva 7,4 méhen kívüli terhesség jutott. Jelenleg az elváltozás közel 80%-ban intakt állapotban felismerhető, a kórképből eredő mortalitás az 1970-es évektől 90%-kal csökkent, jelenleg 3,8/10 000 terhesség. Általános szabály, hogy pozitív terhességi teszt, alhasi fájdalom és/vagy hüvelyi vérzés esetén gondolni kell méhen kívüli terhesség lehetőségére, és olyan kivizsgálási tervet kell kiépíteni, hogy azt biztonsággal ki lehessen zárni. Mortalitás és morbiditás szempontjából nagy fontossággal bír a korai felismerés és kezelés, amelynek alapját az ultrahangvizsgálat, legfőképpen a hüvelyi ultrahangvizsgálat és a szérum β-humán choriogonadotropin szintjének meghatározása adja. Az ultrahang-diagnosztika alapját inkább a méhen kívüli terhesség kimutatása, mintsem a méhen belüli terhesség igazolásának hiánya adja. Kérdéses esetekben segítséget jelenthet a diagnosztikus abrasio vagy akár laparoszkópia elvégzése is. A téma aktualitását az adja, hogy a rendelkezésre álló vizsgálati módszerek ellenére az akár életveszélyes állapotot jelentő kórkép felismerése esetenként nem egyszerű és a diagnózis felállítása nagy szakmai kihívást jelenthet, főleg a terhesség korai szakaszában. Orv. Hetil., 2014, 155(29), 1158–1166.

Restricted access