Search Results

You are looking at 11 - 20 of 56 items for :

  • "ultrahangvizsgálat" x
  • Medical and Health Sciences x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Sándor Valent, Orsolya Oláh, Levente Sára, Attila Pajor, and Zoltán Langmár

Jakab A.: Ultrahangvizsgálat menopausában. In: Szülészet-Nőgyógyászati Ultrahang-Diagnosztika. Szerk.: Tóth Z., Papp Z. Golden Book Kiadó, Budapest, 2006, 505, 508–520. Jakab A

Open access

.H.P.B.A. „Budapest 1999” 1999 Szebeni Á., Tolvaj Gy., Stotz Gy.: Az ultrahangvizsgálat jelentősége a zsírmáj

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Tamás Winternitz, Attila Zsirka-Klein, and Attila Szijártó

. Orvosi Hetilap 1997; 138(27): 1730–1736. 6 Zsirka-Klein A: Ultrahangvizsgálat a sebészi diagnosztika, intervenciók támogatásában. IME 2012; 11

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Klára Molnár, Gergő Józsa, Zsolt Oberritter, Eszter Cholnoky, Péter Pankovics, Gábor Reuter, and Erika Tornóczky

Absztrakt

A dirofilariosis egy fonalféreg által okozott fertőző betegség. A humán fertőzésekért leggyakrabban a Dirofilaria repens a felelős. A fonalféreg kutyáról, ritkábban macskáról, szúnyog közvetítésével terjed át az emberre, és a parazita által okozott helyi gyulladás miatt csomó alakulhat ki. A szerzők 13 éves fiúgyermek jobb kéz középső ujján kialakult ciszta hátterében diagnosztizált dirofilariosis esetét mutatják be. A gyermeknél a fizikális vizsgálat során a jobb kéz középső ujj középpercén a feszítőfelszínen elhelyezkedő subcutan csomót észleltek. Lágyrész-ultrahangvizsgálat a cisztikus elváltozásban féreg jelenlétét vetette fel. A ciszta helyi érzéstelenítésben történő eltávolítását követően a parazitológiai vizsgálat a Dirofilaria repens fonalféreg általi fertőzést igazolt. A gyermek a ciszta eltávolítását követően panasz- és szövődménymentesen gyógyult. A kéz ujjain megjelenő szoliter elváltozás sokszor jelent differenciáldiagnosztikai problémát. A preoperatív diagnózis felállításában nagy segítséget nyújthat az ultrahangvizsgálat. A szerzők felhívják a figyelmet, hogy a jelentett humán dirofilariás esetek száma az elmúlt években hazánkban emelkedik. Orv. Hetil., 2016, 157(39), 1571–1574.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Tímea Seszták, Attila Kálmán, Áron Cseh, Péter Krivácsy, Tamás Micsik, and Gábor Rudas

Összefoglaló. Az appendectomia szövődményei a leggyakrabban a korai posztoperatív időszakban jelentkeznek. A műtét után évekkel megjelenő szövődmény ritka. Egy 11 éves kislányt vizsgáltunk 2 hete fennálló hasi panaszok miatt. Anamnézisében 8 évvel ezelőtt hagyományos módon elvégzett appendectomia szerepel. Az Ausztriában készült első hasi ultrahangvizsgálat eltérést nem talált. Az intézetünkben elvégzett képalkotó vizsgálatok – hasi ultrahang, MR-vizsgálat – ileocoecalisan elhelyezkedő szolid terimét igazoltak, és felvetették a folyamat gyulladásos eredetét. A szerteágazó klinikai tünetek, a laboratóriumi és a képalkotó diagnosztikai eltérések kapcsán differenciáldiagnosztikai szempontból a gyulladásos bélbetegség lehetősége is felmerült, és biztonsággal a tumoros folyamatot sem sikerült kizárni. A rosszabbodó status miatt műtét történt. Ennek során a colon ascendenssel összefüggő, makroszkóposan tumoros megjelenésű elváltozást távolítottak el. A szövettani vizsgálat malignitást nem igazolt, a folyamat idegen test okozta – varróanyag-granuloma – krónikus gyulladásos jellegét erősítette meg. A vizsgálatok kapcsán coeliakia is igazolódott. A hasi műtétek ritka szövődménye a Schloffer-tumor, melyet idegen test típusú – gyakran sebészi varróanyag-maradvány körüli – granulomatosus gyulladásos folyamat jellemez. Az entitás ismerete differenciáldiagnosztikai szempontból fontos. Nehezítette a diagnózist az első hasi ultrahangvizsgálat negatív eredménye és az egyidejűleg manifesztálódó coeliakia. Orv Hetil. 2021; 162(3): 112–115.

Summary. Generally, complications with appendectomy occur during the early postoperative stage and are quite rare years after the operation. In case of late manifestation of complications, the clinical signs are generally unspecific. We report a case of an 11-year-old girl – who underwent an appendectomy 8 years ago – with abdominal pain during the last 2 weeks. The first ultrasound examinations were carried out in Austria with normal results. In our department, the ultrasonography and the MR examinations showed an inhomogeneous abdominal mass which was connected to the abdominal wall and with the suspicion of inflammation. Because of the diversified results of radiology imaging and laboratory test, inflammatory bowel disease and tumor were considered in the differential diagnosis. During the operation, a tumor-like lesion related to the ascending colon was found. The histopathological examination revealed a foreign body type suture granuloma with a central abscess. Malignancy was not found. The clinical investigation proved celiac disease, too. The Schloffer tumor is a rare complication after abdominal surgery. This is a foreign body type inflammatory granuloma mainly around a surgical thread. The knowledge of the entity is important in differential diagnostic aspect. The presence of celiac disease in combination with the negative result of the first ultrasound examination made the exact diagnosis more difficult. Orv Hetil. 2021; 162(3): 112–115.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Gergő Józsa, Gabriella Mohay, András Pintér, and Attila Vástyán

Absztrakt

A Pécsi Gyermekklinika Sebészeti Osztályán 2010 és 2013 között 19 gyermekben diagnosztizáltak különböző eredetű hasi cystát, amelyek közül a szerzők egy parovarialis cystát, egy bélduplikatúrát és egy omentumcystát részletesen is tárgyalnak, kiemelve a klinikai tüneteket, a kórismézési módszereket és a műtéti kezelést. Megállapítják, hogy a hasi cystosus folyamatok gyakran csak enyhe panaszokat okoznak és más okból végzett ultrahangvizsgálat során véletlenül kerülnek felismerésre. Néhány esetben a hasi cysta komoly panaszokat okoz, esetleg akut has képében jelentkezik, ezekben az esetekben azonnali műtétre lehet szükség. A laparoszkópia mind a diagnosztikában, mind a sebészeti ellátásban értékes módszer. Hasi komputertomográfiás vagy mágneses rezonanciavizsgálatra a betegek többségének nincs szüksége. Orv. Hetil., 2015, 156(37), 1509–1513.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Dorottya Balogh, Ede Biró, Gábor Garai, Gabriella Mohay, Dávid Semjén, and Attila Vástyán

Összefoglaló. Csecsemőkorban a here cysticus elváltozásai ritka entitásnak számítanak. Az angol nyelvű szakirodalom kevés hasonló esetről számol be, a 2000-es évek elejéig publikált esetek harmadában orchiectomia történt. A hisztológia a leggyakrabban teratomát, a legritkábban egyszerű cystát igazol. Mindkét elváltozás jóindulatú, egyéves kor alatt a leggyakoribb. Közleményünkkel arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ezen esetek kezelése során törekedni kell a here megtartására. A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinikájának Manuális Tanszékén és a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet I. Gyermek Ssebészeti és Traumatológiai Osztályán 2015 és 2018 között 4 csecsemőben észleltük a here cysticus elváltozását. A betegek kórtörténeti adatainak részletes retrospektív elemzését és a szakirodalom áttekintését végeztük. Mind a 4 alkalommal a csecsemő féléves kora előtt észleltek egyoldali, panaszokat nem okozó herezacskófél-megnagyobbodást. Az ultrahangvizsgálat 3 esetben szoliter cysticus képletet talált. 1 esetben szeptált, sűrű folyadékkal telt cysticus képletet véleményezett, számottevő hereállomány nem mutatkozott. Ennél a betegnél mágnesesrezonancia-vizsgálat is készült, mely teratoma lehetőségét vetette fel. A feltárás során mindegyik csecsemőben cysticus képletet találtunk. 3 betegnél hereszövet-megtartó műtétet (enucleatiót) végeztünk. 1 esetben az érdemben megtartható hereszövet hiánya, valamint teratoma gyanúja miatt orchiectomia történt. A kórszövettan két esetben egyszerű cystát, két esetben praepubertalis teratomát igazolt, melyek jóindulatú elváltozások. A here cysticus elváltozásai csecsemőkorban döntő többségben benignusak. Az egyszerű cysta és a praepubertalis teratoma egyaránt jóindulatú elváltozás, malignus transzformációra nem hajlamosak. A képalkotó eljárások közül az ultrahangvizsgálat elegendő lehet a kezelési terv felállításához. Mindig törekedni kell a here megtartására, a lehető legtöbb hereszövet megkímélésére. Kórszövettani vizsgálat nélkül a here eltávolítása ebben az életkorban nem javasolt. Orv Hetil. 2020; 161(48): 2043–2048.

Summary. Cystic lesions of the testis are rare in infancy. Few similar case-series were published in the English literature. Orchiectomy was reported in one-third of the cases until the early 2000s. Histology mostly confirms teratomas, rarely simple cysts. Both are benign and most common under the age of one year. Our aim is to draw attention to the importance of testicular sparing surgery (enucleatio), whenever possible. At the Medical Centre of the Department of Pediatrics of the Division of Paediatric Surgery, Pécs and at the Department of Pediatric Surgery and Traumatology of the Heim Pal Children’s Hospital, Budapest, four cystic testicular lesions were treated in infancy between 2015 and 2018. We performed retrospective analysis and reviewed relevant literature. Our patients were under six months and an unilateral, painless scrotal enlargement appeared. Ultrasound described cystic lesion in the testis in three cases. In one case a septated, echogenic, liquid-filled cystic lesion was detected, with no significant amount of testicular tissue. Magnetic resonance imaging scan of this patient predicted the diagnosis of teratoma. During the surgeries, cystic lesions were found in all cases. Enucleatio was performed in three patients. Orchiectomy was carried out once due to the suspicion of teratoma and the lack of salvageable testicular tissue. Histopathology confirmed simple cysts in two babies and prepubertal teratomas in the others. Testicular cystic lesions are predominantly benign in infancy. Simple cysts and prepubertal teratomas are benign, not prone to malignant transformation. Ultrasound is reliable for preoperative planning. Testicular tissue sparing surgery must be considered and without histopathology orchiectomy should not be performed. Orv Hetil. 2020; 161(48): 2043–2048.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Marcell Varga, Nikolett Gáti, Erika Kalóz, Zsuzsanna Bíró, Csenge Szeverényi, Dániel Kardos, and Gergő Józsa

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Prospektív tanulmányunk célja a gyermekkori csuklótörések ultrahang-diagnosztikájának ismertetése és két mozgásszervi centrum eredményének bemutatása. Módszer: 2011 januárja és 2015 decembere között 467, 1–15 év közötti gyermek ultrahangvizsgálatát végeztük el. Valamennyi gyermek zárt sérülést szenvedett el és nyitott epiphysisfugával rendelkezett. Az ultrahangvizsgálatot rezidensek és ortopéd-traumatológus, illetve gyermeksebész szakorvosok végezték közvetlenül az elsődleges fizikális vizsgálatot követően, 7–14 MHz frekvenciatartományú lineáris transzducerekkel. Az eredményeket hagyományos kétirányú csukló-röntgenfelvételekkel hasonlítottuk össze. Eredmények: 97%-os szenzitivitást és 96%-os specificitást találtunk. Elmozdulással és komolyabb klinikai konzekvenciával járó törések ultrahanggal is mind felismerésre kerültek. Következtetés: A mozgásszervi ultrahangvizsgálat a gyermekkori csuklótáji törések igazolásának vagy kizárásának rendkívül hatékony eszköze a napi gyakorlatban. Orv Hetil. 2017; 158(24): 944–948.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Adrienn Biró, László Ternyik, Katalin Heckel, István Bálint, and Zsolt Káposztás

Összefoglaló. Egy 46 éves nőbeteg esetét ismertetjük, akinél láz és görcsös hasi fájdalom miatt kezdődött kivizsgálás. A hasi ultrahangvizsgálat során a colon transversum területén megvastagodott falú konglomerátum volt látható. A kolonoszkópia során organikus eltérés nem igazolódott. A hasi komputertomográfiás vizsgálat retroperitonealis térfoglalást írt le, ezért onkológiai bizottság javaslata alapján műtét mellett döntöttünk. Egy hónappal a panaszok jelentkezése után megtörtént a műtét, melynek során úgy tűnt, hogy egy megközelítőleg 5 × 8 centiméteres, a vékonybélből kiinduló, a colon ascendenst és a sigmabelet is érintő, daganatnak imponáló terimét találtunk. Jobb oldali hemicolectomiát végeztünk, és reszekáltuk a sigmabélfal részletét. A szövettani vizsgálat malignitást nem igazolt, hanem a bélfallal összefüggést nem mutató, mesenterialis actinomycosist írt le. A hasi, mesenterialis actinomycosis ritka kórkép, mégis fontos, hogy gondoljunk rá mint differenciáldiagnosztikai lehetőségre, így a beteg a lehető leghamarabb megkaphatja a megfelelő kezelést. Esettanulmányunk bemutatásával a kórkép ismeretének fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet. Orv Hetil. 2021; 162(3): 116–119.

Summary. We present the case of a 46-year-old female, who presented with fever and abdominal pain. Abdominal ultrasound revealed a thickened-walled conglomerate near the transvers colon. Colonoscopy did not show any organic abnormality. Abdominal computed tomography described a retroperitoneal mass, so we decided on surgery based on the multidisciplinary team decision. One month after the onset of symptoms, laparotomy was performed, and it seemed that we found an approximately 5 × 8 centimetre tumour attached to the small intestine involving the ascending and sigmoid colon. We performed right hemicolectomy and sigmoid colon wall resection. Histology result showed mesenteric actinomycosis with no connection to the intestinal wall, no malignancy was revealed. Although the abdominal, mesenteric actinomycosis is a rare disease, it is important to think of it as a differential diagnostic option, so the patient can get proper treatment and cured sooner. Our aim with presenting this case report is to highlight the significance of this disease. Orv Hetil. 2021; 162(3): 116–119.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Hella, László Hodinka, Piroska Turbucz, and Gábor László Kovács

Absztrakt:

A 65 éves férfi beteg rheumatoid arthritis miatt napi 4 mg methylprednisolon-bázisterápia mellé öt éven át heti 50 mg etanerceptkezelésben részesült. A betegnél nyaki fájdalom, gyengeség, láz, nyelészavar jelentkezett, amihez normális vérkép mellett gyorsult vörösvértest-süllyedés (88 mm/h), emelkedett CRP (49,3 mg/l) és hyperthyreosis (TSH 0,006 mIU/l, fT4 27,22 pmol/l, fT3 5,61 pmol/l) társultak. A normális tartományban lévő thyreoidea-peroxidáz elleni antitest és TSH-receptor elleni antitest értékei az autoimmun eredetet kizárták. Az ultrahangvizsgálat fokálisan csökkent echószerkezetű és vascularisatiójú pajzsmirigyet jelzett, amelyek alapján az etanerceptkezeléssel összefüggésbe hozható destruktív/szubakut thyreoiditisnek megfelelő betegséget diagnosztizáltunk. Az etanercept elhagyásával, valamint öt napig napi 16 mg, majd hét napig napi 8 mg, majd ezt követően napi 4 mg methylprednisolon adása mellett a beteg klinikai tünetei átmeneti javulás után romlottak, így a methylprednisolon-kezelést megismételtük (öt napig napi 16 mg, majd két hónapig napi 8 mg); ezután a pajzsmirigyfunkció és a gyulladásos állapot rendeződött. Esetismertetésünkben szeretnénk felhívni a figyelmet az etanercept egyik – Magyarországon elsőként leírt – esetleges mellékhatására, ami a pajzsmirigyfunkció időszakos ellenőrzését teszi szükségessé. Orv Hetil. 2017; 158(39): 1550–1554.

Restricted access