Search Results

You are looking at 21 - 30 of 217 items for :

  • All content x
Clear All

Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a barlangi üledékek részben eredetük, részben a bennük lezajló folyamatok alapján talajnak tekinthetők. A barlangi talajok sokszor sekélyek, közvetlenül a szilárd kőzeten helyezkednek el. Általában rétegzettek, a rétegek egymástól elkülönülnek, öntés eredetűek. Szervesanyagtartalmuk a behordott anyagoktól függ, gyakran jelentős mennyiségű lebomlatlan szerves hordalékot, üledéket tartalmaz, amire alapozva nagyon intenzív talajélet alakul ki, ami a talaj szerkezetében is felismerhető és néhol vermic tulajdonságokat is létrehozhat. Fizikai félesége nagyon változatos, az agyagtól a durva kavicsos homokig minden frakció megtalálható.A talajok anyaga szinte 100 százalékban meszes, mely mész másodlagos eredetűnek tekinthető, mennyisége pedig legalább 2%. Ebből következően a pH értékei a semleges és a 8,5 értékek között szórnak, többnyire a 8-as érték körül csoportosulva. Ritkán a glejesedés is megjelenik, elsősorban a lefolyástalan üledékgyűjtőkben, amin a víz nem folyik át és nem tud oldott oxigéntartalmában felfrissülni. A nagy oldott oxigéntartalommal jellemzett ún. „oxy-aquic” állapotban nem redukálódik a vas, a glejesedés nem indul el.Talajtani szempontból a barlangi üledékek nagyon változatos képet mutatnak. Bennük azonban a lerakódási rétegzettségen túl számos talajképződési folyamat is felismerhető, melyek sok tekintetben analógnak tekinthetők a felszíni folyamatokkal, ezért mindenképpen a talajok közé kell sorolni. Mindezek alapján a barlangi talajok a magyar osztályozás szerint elsősorban az öntés-, illetve a kőzethatású talajok közé sorolhatók be. A WRB szerint elsősorban a Fluvisolok és a Leptosolok referencia csoportjába osztályozhatók, a megvizsgált talajok alapján pedig jellemzőiket a leptic (epileptic), fluvic (ritkábban colluvic), vermic, calcaric, eutric, gleyic, esetleg mollic és rhodic minősítőkkel írhatjuk le.Az ásványtani vizsgálatok viszonylag kisszámú saját, illetve referencia mintája ellenére kijelenthető, hogy egyértelmű trendek voltak felismerhetők a barlangi üledékekben. A mintákat felszíni talajokhoz vagy kőzetekhez kötni a vízgyűjtő terület jelenlegi és történeti heterogenitása miatt nehéz. Ami viszont megállapítható volt az az, hogy a barlangi talajok ásványainak körülbelül felét kvarc ásvány alkotja - a fizikai féleség függvényében 38% és 73% között. Agyagásvány frakciójában viszont a szmektit-vermikulit társulások uralkodnak, nyolc mintából hét esetében a teljes frakció 80-90%-át alkotva. Ettől eltérő csak a Mexikói 2-es minta, ahol érdekes módon a frissnek tekinthető, viszonylag mállatlan, kilúgozatlan illit-muszkovit keveredik az erős mállást jelző kaolinittel. Ennek magyarázata valószínűleg az eltérő eredetű anyagok időben, vagy a mintavételezésnél történt egymásra rakódásával magyarázható, mely elmélet alátámasztása a későbbiekben további, részletesebb vizsgálatokat igényel.A munkát a „Kútfő” TÁMOP-4.2.2.-A11/1/KONV-2012-0049. jelű projekt és a határon átnyúló HUSK/1001/2.1.2/0058. számú projekt támogatta.

Restricted access
Central European Geology
Authors: Olle Selinus, Robert B. Finkelman, Jose A. Centeno, and Mark Cave

270 278 . M. Cave H. Taylor J. Wragg 2007

Restricted access

Abstract  

A six month survey of radon, radon progeny and condensation nuclei (CN) has been conducted in an Australian tourist cave. The measurements have been made continuously at two sites within the cave: one a small chamber with a high air exchange rate close to one entrance and connected to several other entrances by complex passages; the other a large chamber with a low air exchange rate 1 km from the nearest entrance. The measurements form a basis for evaluation of the accuracy with which dose due to radon can be determined for different monitoring strategies. It is shown that the estimate of dose based on the measurement of radon concentration and recommendations in ICPR-65, is low by a factor of 1.3 at the well ventilated site and 1.5 at the site with a low air exchange rate and low CN. At each site the weekly average equilibrium factor and unattached fraction were steady, leading to the possibility of establishing a cave system average of these factors. However, given the technical diffuculties involved, it may not be practicable to make enough unattached fraction measurements to fully represent the cave system. Therefore it may be necessary to use a conservative approach to the dosimetry and add 50% to values determined by the ICRP-65 conversion convention.

Restricted access

Abstract  

Alpha- and beta-activities per unit volume of air due to radon (222Rn), thoron (220Rn) and their progenies were measured in the air of natural caves and ancient mines as well as inside different reference atmospheres by using CR-39 and LR-115 type II solid state nuclear track detectors (SSNTDs). In addition, the radon concentration was continuously measured inside one of the studied caves by using the SSNTDs’ method and AlphaGuard counter. Equilibrium factors between radon and its daughters and between thoron and its progeny were evaluated in the studied atmospheres. Alpha-activities due to 218Po and 214Po short-lived radon decay products were determined in different compartments of the respiratory tract of members of the public. The committed equivalent doses due to the 218Po and 214Po radon short-lived progeny were evaluated in different tissues of the respiratory tract of the visitors of the considered caves and ancient mines. Annual effective doses due to radon progeny from the inhalation of air by the visitors of the studied caves and ancient mines were evaluated.

Restricted access

Abstract  

The purpose of this study was to demonstrate the versatility of combining the use of high resolution, Ge(Li) γ-detectors with the techniques of fast neutron activation analysis. A compilation of γ-ray spectra are presented for irradiation of 30 elements with 14.8 MeV neutrons under standard conditions and the origin of all major photopeaks is determined.

Restricted access

Summary  

An underground laboratory for low-level gamma- and beta-spectrometry has been constructed at IAEA-MEL, Monaco, for the analysis of environmental radionuclides. The laboratory is situated at a depth of 35 m water equivalent underground and equipped with 4, large volume HPGe detectors placed in a common lead shield with anti-cosmic plastic scintillator shielding. There is also an anti-Compton gamma-spectrometer, comprized of an HPGe detector and NaI(Tl) shielding, and finally, a Quantulus liquid scintillation spectrometer. The performance of the gamma-spectrometers with different shielding settings/adjustments are discussed, as well as their possible applications in the analysis of natural and anthropogenic radionuclides in the marine environment.

Restricted access

Thermal Stability of newberyite Mg(PO3OH)·3H2O

A cave mineral from Skipton Lava Tubes, Victoria, Australia

Journal of Thermal Analysis and Calorimetry
Authors: Ray L. Frost, Sara J. Palmer, and Ross E. Pogson

Introduction The mineral newberyite Mg(PO 3 OH)·3H 2 O is a mineral that has been found in Australian caves such as the Skipton Lava Tubes and the Petrogale Cave. However, newberyite has been found in many sites worldwide [ 1

Restricted access

Dzeravá skála cave, Lesser Carpathians, Slovakia. Kraków, 59–66. Dobosi, V. 1990 Description of the archaeological material. In: M. Kretzoi–V. Dobosi (eds): Vértesszőlős, man, site and culture. Budapest, 311

Restricted access

Thermal stability of stercorite H(NH4)Na(PO4)·4H2O

A cave mineral from Petrogale Cave, Madura, Eucla, Western Australia

Journal of Thermal Analysis and Calorimetry
Authors: Ray L. Frost and Sara J. Palmer

Introduction The mineral stercorite originated from the Petrogale Cave, Madura, Eucla, Western Australia. Many minerals may form in these caves, some of which include archerite (K, NH 4 )(H 2 PO 4 ) [ 1 ], and mundrabillaite

Restricted access

W. D avies – R. H edges : Dating the Middle-to-Upper Palaeolithic transition: a new chronometric framework . In: Pleistocene Environments and Archaeology of the Dzeravá Skala Cave , Lesser Carpathians, Slovakia . Eds

Open access