Search Results

You are looking at 21 - 30 of 1,141 items for :

  • "Magyarország" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: András Jánosi, Erika Östör, Sarolta Borbás, Rita Kazinczy, András Káli, István Vámos, Anna Bradák, and Márta Podmaniczky

Az Európai Kardiológus Társaság EUROASPIRE I–II–III néven vizsgálatsorozatot kezdeményezett a másodlagos prevenció európai helyzetének felmérésére. Magyarország ugyanazon két kardiológiai centrum bevonásával részt vett ebben a jelentős epidemiológiai vizsgálatsorozatban. A szerzők az elmúlt 10 év hazai adatait elemzik. Összesen 1627 – 70 évesnél fiatalabb – koszorúérbeteg kórházi és utánvizsgálati adatait dolgozták fel standardizált módszerekkel. Az ischaemiás szívbetegség miatt kezelt betegek között csökkent a férfiak, és nőtt a nőbetegek, valamint a 60 évnél idősebbek aránya. A vizsgált rizikófaktorok kórházi dokumentálása jelentősen javult: az utolsó adatfelvétel időpontjában a betegek 89–99%-ában ezen adatok rögzítése a kórlapban megtörtént. A vizsgálati időpontokban csökkent a szisztolés és a diasztolés vérnyomás átlagértéke, valamint a harmadik vizsgálati időpontban 0,4 mmol/L-rel alacsonyabb volt az össz- és az LDL-koleszterin átlagértéke, mint a vizsgálat kezdetén. A HDL-koleszterin átlagértéke nem változott, a triglicerid esetén pedig az átlag növekedését figyelték meg. A tíz év alatt folyamatosan és jelentősen nőtt (23%-ról 49%-ra) a súlyosan elhízottak, valamint a diabetesesek aránya (27%-ról 45%-ra). A hypertoniások száma csak az első és második vizsgálati időpont között csökkent, a harmadik időpontban a megvizsgáltak 44%-ában 140/90 Hgmm feletti vérnyomásértéket mértek. A dohányzó betegek aránya a második és a harmadik adatfelvételi időpont között 8%-kal csökkent, a vizsgálat lezárásakor az aktív dohányosok aránya 18% volt. Jelentősen csökkent (60%-ról 24%-ra) az 5,5 mmol/L feletti összkoleszterin-értékkel bíró betegek aránya, ugyanakkor az összkoleszterin jelenlegi célértékét (4,5 mmo/L) a betegek 57%-a nem érte el. A másodlagos prevenció területén az elmúlt 10 évben kétségtelen javulás igazolható, de még mindig nem sikerült megfelelően csökkenteni a magas vérnyomást, a koleszterinszintet, a dohányzók arányát, és aggasztó az elhízottak és a cukorbetegek számának növekedése. A szerzők – a helyzet javítása érdekében – fontosnak tartják a prevenció fontosságának hangsúlyozását az orvosképzésben és az orvos-továbbképzésben, valamint az együttműködés javítását a kórházi orvosok, a családorvosok és a betegek között. Orv. Hetil., 2010, 43, 1776–1782.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Zeffer, László Szalay, Klára Deák, Attila Vass, Imre Fejes, Ágota Czibula, Anita Zubreczki, Andrea Facskó, and Ákos Skribek

, Imecs O. Az egészség – befektetés.] DEMOS Magyarország – TESZ Alapítvány, Budapest, 2007; pp. 54–75. [Hungarian] 16 Tóth G, Szabó D, Sándor GL, et al. Diabetes and

Open access

A tanulmány - a magyarországi evangélikus templomokkal foglalkozó építészettörténeti kutatás kapcsán - rövid áttekintést kíván adni a faszerkezetű boltozattípusokról, különös tekintettel a hazánkban a XVIII. századtól egészen a XX. század elejéig épült - és főként a templomépítészetben elterjedt - ún. de l'Orme-rendszerű deszkaíves térlefedésekről. Az elnevezés Philibert de l'Orme francia építészre utal, aki az 1561-ben megjelent „Nouvelles inventions pour bien bastir et a petits fraiz” c. művében ismertette e szerkezetet és javaslatokat adott különböző gyakorlati alkalmazási lehetőségeire. Az ilyen ívtartók függőlegesen egymás mellé helyezett és eltolással toldott deszkákból (vastagság 2-3 cm) vagy pallókból (vastagság 3,5-6 cm) állnak. Magyarországra minden valószínűség szerint német nyelvterületről került be a szerkezettípus.  A megvalósult szerkezetek funkció, forma, tartószerkezet, épületszerkezeti kialakítás szempontjából változatosak; a XIX. századi magyarországi templomépítészetben viszonylag nagy számban előfordulnak.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Antibiotikumok nélkül napjaink modern orvostudománya elképzelhetetlen lenne, az egyre terjedő rezisztencia azonban veszélyezteti hatékonyságukat. Célkitűzés: Az orvosok antibiotikumfelhasználással és -rezisztenciával, illetve prevencióval és személyes felelősségtudattal kapcsolatos vélekedéseinek vizsgálata. Módszer: Feltáró jellegű kvantitatív kérdőíves vizsgálat a Dél-Alföld régióban tevékenykedő (n = 105) orvosok körében. Eredmények: A válaszadók között kisebb arányban vannak azok, akik még nem ismerik fel az antibiotikumrezisztencia veszélyeit és saját szerepüket a megfelelő gyógyszerfelhasználás elősegítésében, emellett a döntő többség kiemelt szerepet tulajdonít a fertőző betegségekkel kapcsolatos megelőzésnek. A negatív gyakorlati attitűd hiányos ismeretekkel és nem megfelelő elméleti attitűddel párosult. Következtetés: Az orvosok vélekedésében és attitűdjében heterogén eloszlást tapasztaltunk. A témával kapcsolatos folyamatos szakmai továbbképzés hosszú távon kiemelt jelentőségű. Orv Hetil. 2020; 161(9): 330–339.

Open access

Absztrakt

A tanulmányban ismertetünk egy, az identitás vizsgálatához kialakított megközelítési módot, mely „félig-hétköznapi” diszkurzusok összegyűjtését és feltárását célozza, továbbá illusztrációként bemutatunk egy példát a vizsgálat során nyert adatok elemzésére. A dolgozatban leírjuk, hogy (1) miért tekintjük a fókuszcsoport módszert megfelelő eszköznek arra, hogy speciális, az európai és a magyar identitás vonatkozásában releváns diszkurzusokat gyűjtsünk, majd bemutatunk egy elemzést (2), mely a fókuszcsoportokból nyert beszélgetések azon részleteinek tematikus, formai és diszkurzív-szempontú feltárását célozza, melyekben a beszélők Európát és Magyarországot „skizofrén”-ként jellemezték, azaz egy, a mentális patológiából származó terminussal illették.

Restricted access

Az Európai Unió egyes országaiban a nemzetközi fejlesztési együttműködés gyakran közbeszéd témája. Ettől Magyarország még távol áll, hiszen jelenleg a társadalom igen kevéssé tájékozott a nemzetközi fejlesztés kérdéseiben. A cikk egy olyan mélyinterjús vizsgálat eredményeit mutatja be, amely a nemzetközi fejlesztési kérdések iránti tájékozottság és támogatottság feltárására irányult. Az eredmények azt mutatják, hogy Magyarországon nem csupán a szélesebb közvélemény, de az elitek számára is sok tekintetben homályos az ország nemzetközi fejlesztési együttműködésben és segélyezésben betöltött szerepe. Számos hazai sajátosság mellett a tájékozottság hiányából is ered az alacsony társadalmi tudatosság és támogatottság a nemzetközi fejlesztés területén.A kutatás további eredménye, hogy míg a döntéshozók a fejlesztési együttműködést a külpolitika részeként alapvetően érdekalapú indítékokkal magyarázzák, az állampolgárok attitűdjét elsősorban morális motivációk határozzák meg. A cikk következtetése, hogy társadalmi támogatottság nélkül a fejlesztési együttműködés a legitimitás hiányának és belpolitikai viszályoknak van kitéve. Mivel az állampolgárok és a döntéshozók szintjén eltérő motivációk érvényesülnek, fontos, hogy a két csoport megértse egymás indítékait, hiszen a témakörben megfelelően tájékozott és tudatos társadalom csak így képes napirenden tartani a nemzetközi fejlesztés kérdéseit.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Mária Matuz, Ria Benkő, Edit Hajdú, Réka Viola, and Gyöngyvér Soós

Bevezetés: A bakteriális rezisztencia visszaszorítására az antibiotikumok átgondolt alkalmazása lehetséges beavatkozási pont. Célkitűzés: A hazai ambuláns antibiotikum-alkalmazás gyakorlatának nemzetközi minőségi indikátorokon keresztül történő bemutatása. Módszer: Az 1996–2010 közötti időszakra vonatkozó nyers, nagykereskedői eladásokon alapuló, ambuláns szisztémás antibiotikum-felhasználási adatokat az Egészségügyi Világszervezet 2010. évi napi terápiás dózisai (defined daily dose – DDD) figyelembevételével DDD/1000 fő/nap egységben adták meg. Az antibiotikum-felhasználás értékelésére a nemzetközileg kidolgozott és validált minőségi indikátorokat alkalmazták. Eredmények: A hazai ambuláns antibiotikum-alkalmazás a vizsgálat során mennyiségileg kiegyenlített (18,0±1,8 DDD/1000 fő/nap) volt, szerkezetében azonban jelentős változások történtek. A széles versus szűk spektrumú béta-laktámok és makrolidek felhasználási aránya többszörösére nőtt (1996: 2,2 vs. 2010: 15,8), a fluorokinolonok felhasználása megháromszorozódott. A vizsgált tíz minőségi indikátor közül Magyarország három indikátor esetében az európai elithez, négy, valamint három esetében a gyengébb, illetve leggyengébb országok közé tartozott. Következtetés: A hazai ambuláns antibiotikum-felhasználás mennyiségileg a skandináv, az összetétel tekintetében a déli országokhoz hasonlít. Orv. Hetil., 2013, 154, 947–956.

Restricted access

. Honvári János. (2005): Magyarország IMF-csatlakozásának előtörténete Valóság XLIX. évf. 10, 82–102. Honvári János (2006): XX. századi magyar gazdaságtörténet. Aula Kiadó, Budapest. Honvári János

Restricted access

A tanulmány egy 2003. év végén készült on-line felmérés eredményeinek rövid összefoglalója. A kutatás 37-37 magyar és spanyol állami szerv honlap-szolgáltatásainak - illetve a web-oldalakon elérhető tartalmaknak - a vizsgálatára terjedt ki. Az összehasonlítás magában foglalta az oldalakon elérhető információk csoportosítását, a honlapok minőségének összevetését (fejlett, például multimédiás szolgáltatások megléte alapján), valamint az állampolgári részvétel és az interaktivitás lehetőségeinek vizsgálatát. A kutatás megfigyelései alapján Magyarország komoly lemaradását regisztrálhatjuk. Sőt mi több, néhány kiegészítő információra hagyatkozva, lemaradás figyelhető meg nem csak a vizsgált „régi” EU tagállammal szemben, hanem néhány területen a velünk egyszerre csatlakozókkal szemben is.

Restricted access

A PhD-védés 2003. június 16-án zajlott le a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Oktatói Klubjában. A Bíráló Bizottság elnöke Dr. Meggyesi Tamás volt, tagjai Dr. Horler Miklós, Dr. Kunszt György, Dr. Winkler Gábor és Balázs Mihály DLA, az értekezés opponensei Dr. Kelényi György és Dr. Lõrincz Zoltán voltak. Az értekezés témavezetője Dr. Guzsik Tamás† és Dr. Krähling János volt.

Restricted access