Search Results

You are looking at 21 - 30 of 201 items for :

  • "adatbázis" x
  • All content x
Clear All

Agrotopo Adatbázis, 1994. Spatial Soil Information System. RISSAC HAS. Budapest. http://www.mta-taki.hu/en/departments/gis-lab/databases Spatial Soil

Restricted access

. & Tóth B. , 2009 . A Magyarországi Részletes Talajfizikai és Hidrológiai Adatbázis (MARTHA) bemutatása . Mezogazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ, Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága, Budapest

Restricted access

. Bakacsi , Z. , Pásztor , L. , Szabó , J. , Kuti , L. , Laborczi , A. , ( 2012 ) 3D textúra adatbázis létrehozása indikátor-krigeléssel, talajtani és agrogeológiai adatbázisok egységesítésével . Agrárinformatika / Agricultural

Open access

59 39 46 Bakacsi Zs. et al., 2012. 3D textúra adatbázis létrehozása indikátor-krigeléssel, talajtani és agrogeológiai adatbázisok

Restricted access

Az e-könyvek által biztosított digitális adattárolási-adatforgalmazási lehetoségek jó alternatívát nyújtanaka társadalomtudományi szakkönyvek széles köru hozzáférhetosé­gének biztosítására. Az MTDA, a Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma egy optikai karakterfelismeréssel eloállított történeti szociológiai adatbázis, mely mind CD-n, mind interneten hozzáférheto. Két része 1867-1919 és 1919-1945 között reprezentálja a magyar társadalomtudományi irodalom klasszikusait és az adott korszakok fontosabb eszmei irányzatait.

Restricted access

A magyar egészségügyről jelenleg egyetlen országos adatbázis, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási adatai állnak rendelkezésre. Ez tartalmazza az összes, állam által finanszírozott szolgáltatónál 2000 óta megfordult beteg adatait, a gyógyszerkiváltások, gyógyfürdők, betegszállítók forgalmát. Bármilyen tudományos kutatáshoz innen nyerhetők adatok. A fekvőbeteg-adatok nyilvántartásának rendszere bonyolult, így nehezen lekérdezhető. A szerző tízéves tapasztalata alapján felvázolja az adatbázis tipikus hibáit, amelyek akadályozzák a korrekt lekérdezést. Orv. Hetil., 2012, 153, 1234–1239.

Restricted access

Absztrakt

A tanulmány az európai uniós intézmények terminológiai adatbázisát, a IATE-t mutatja be az adatbázison dolgozó terminológus szemszögéből. Rövid bevezető után áttekintést ad az adatbázis történetéről és technikai hátteréről, majd részletesen ismerteti a IATE terminusfelfogását, a szócikkek felépítését és az adatbázisban folytatott terminológiai munkára vonatkozó alapelveket és előírásokat. Ennek során tárgyalja mindazokat a problémákat, amelyekkel az adatbázist töltő terminológusok és a felhasználók szembesülnek. Végül kitér az intézmények közös adatbázis-gondozási gyakorlatára és az adatbázishoz való hozzáférés lehetőségeire.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Gábor Menyhei, Gábor Simó, Zoltán Szeberin, Gábor Bíró, and Tamás Kováts

A klinikai kutatásban a legmagasabb szintű bizonyítékokat a randomizált, kontrollált tanulmányok nyújtják, ugyanakkor jól ismertek korlátai. A gyógyítótevékenység eredményességének értékelésére ezért – az előzőt kiegészítve – jól használható információkat nyújtanak a regiszterek, amelyek az aktuális gyakorlatról tájékoztatnak és dinamikus utánkövetést is lehetővé tesznek. Hazánkban 2002 óta működik az Érsebészeti Regiszter az érbetegségek miatt végzett beavatkozások tudományos célú elemzésére. Jelen közlemény bemutatja az Érsebészeti Regiszter működését, a vele szerzett tapasztalatokat, valamint a működtetés során keletkezett jelentéseket és tudományos eredményeket. Az Érsebészeti Regiszter internetalapú, online bevitelt lehetővé tevő adatbázis szerverhátterét a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet biztosítja. Az adatbázis 3 fő betegségcsoport miatt végzett beavatkozásokat fog át: a carotis, az aorta és perifériás ér aneurysma-, valamint az alsó végtagi verőérműtéteket. 25, érsebészeti beavatkozásokat végző osztály visz be rendszeresen adatokat a regiszterbe, így becslés szerint a beavatkozások több mint kétharmada kerül be az adatbázisba. Az Európai Érsebészeti Társaság Vascunet munkacsoportjához történt csatlakozás óta az így rendelkezésre álló nagy adatbázis elemzése alapján – a közös munka eredményeként – számos tudományos közlemény született a különböző érsebészeti beavatkozások értékelésére. A regiszter validitásának értékelésére 2012-ben vizsgálat zajlott, amely egyértelműen bizonyította az adatbázis érvényességét. A működtetés során számos nehézséget okozott a rendszeres finanszírozás megoldatlansága. A szerzők kiemelik, hogy az Érsebészeti Regiszter működésének eddigi 10 éve bizonyította létjogosultságát, a gyűjtött adatbázis számos értékes tudományos közlemény alapjául szolgált. A benne rejlő további lehetőségek kihasználása érdekében lépéseket kell tenni az adatbevitel teljesebbé tétele érdekében, növelni kell a hazai publikációs tevékenységet, javítani a működtetés során az információk áramlását és ki kell alakítani a rendszeres visszajelzés lehetőségét. Orv. Hetil., 2014, 155(19), 755–760.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Anna Iljicsov, Magdolna Simó, Nárcisz Tegze, Miklós Szócska, Péter Mátyus, and Dániel Bereczki

Absztrakt:

Bevezetés: A rutin-betegellátás során keletkező adatok többféle digitális és papíralapú rendszerben jönnek létre, egy adott beteg gondozása során előkeresésük nehézkes. A sclerosis multiplex (SM) a fiatalkorban jelentkező leggyakoribb neurológiai betegség, jelentős egészségügyi és gazdasági következményekkel. Célkitűzés: Célunk egy jól használható, kellően részletes adatbázis létrehozása, mely gyorsan hozzáférhetővé teszi a SM-beteg adatainak áttekintését, rögzítését és elemzését. Helyi regiszterünk létrehozásának tapasztalatai alapján dolgozzuk ki egy korszerű adatbázis modelljét. Módszer: Az adatbázis alapját Excel-programban hoztuk létre, majd a nemzetközileg is használt iMed-rendszerben dolgoztunk. A regiszterben az alapadatok mellett rögzítettük a megjelenéseket, a relapsusokat, a kísérő betegségeket, az MRI, liquor-, kiváltottválasz- és egyéb laboratóriumi vizsgálatok leletét, a gyógyszeres és nem gyógyszeres kezeléseket. Eredmények: Az adatbázis jelenleg 316 beteg adatát tartalmazza. MRI a betegek 96%-ánál, liquorvizsgálat 45%-nál történt. A SM-altípusok között a betegség kezdetekor a primer progresszív kórforma aránya 9%. A kórlefolyás során immunmoduláns kezelésben a betegek 82%-a részesült. Következtetés: Az adatbevitel jelenlegi „hagyományos” módszere időigényes, a manuális adatbevitel és a PDF formátumban történő adatexport (leletek) a mai informatikai lehetőségek mellett elavultak. A korszerű és mind klinikai, mind kutatási célokra alkalmazható, helyi betegségspecifikus adatbázis folyamatos és nagyrészt automatikus adatbevitelt igényel. Ehhez elvárás az egységes dokumentációs nyelv és struktúra kialakítása és a különböző digitális rendszerekben rendelkezésre álló információk automatizált átemelése. A mindezt teljesítő leendő regiszter működési modelljét mutatjuk be, amely egy egészségügyi adattóra épül. Orv Hetil. 2019; 160(4): 131–137.

Open access

. 2012 . Legyünk kreatívak: milyen is az igazi terminológiai adatbázis? Fordítástudomány XIV ( 1 ), 5 – 20 . Tamás D. 2014 . A

Restricted access