Search Results

You are looking at 21 - 26 of 26 items for :

  • "aneurysma" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: István Hartyánszky, Andrea Székely, László Király, Zsolt Prodán, Sándor Mihályi, Gábor Bodor, Csaba Tamás, Imre Kassai, Levente Fazakas, András Temesvári, and András Szatmári

A felnőttkorban operált veleszületett szívhibák között vezetnek az I. rekonstrukciós beavatkozások: a) frissen felismert betegségek, b) megelőzően inoperábilisnak ítélt kórképek, c) pulmonalis hypertonia, jobbkamra-elégtelenség miatt „elkésett” műtétek. Növekszik a II. REDO műtétek száma: a) residuumok korrigálása, b) kinőtt, diszfunkciós homograftok cseréje, c) műtéti/intervenciós korrigálás utáni recoarctatio (aneurysma, dissectio) sebészete, d) aorta valvulotomia/valvuloplastica, illetve társvitiumok (TGA) korrigálásának következményeként Ross-műtét, műbillentyű-beültetés . Betegek, eredmények: A 2001–2008 között végzett 4496 műtét közül 166 volt fiatal-felnőtt korú (16–52, átlagéletkor: 28 év) (Ia: 77, Ib: 15, Ic: 4, IIa: 11, IIb: 22, IIc: 9, IId: 28). Műtéti mortalitás nem volt, 1 beteg pulmonalis hypertoniás krízisben, 1 jobbkamra-elégtelenség miatti malignus ritmuszavarban, 2 többszerv-elégtelenségben halt meg. Konklúzió: A rizikófaktorokat a pulmonalis hypertonia és a jobbkamra-elégtelenség jelenti. A bonyolult sebészi megoldások a „congenitalis szívsebész” számára nem jelentenek problémát, de koraibb diagnózisok, terápiában az extracorporalis membránoxigenátor használata az eredményeket javíthatja.

Restricted access

. G Péley I Besznyák 1993 Sikeresen operált pulmonalis arteriovenosus aneurysma Magy Seb 46

Restricted access

embolism of the arteria anonyma. [Függérdag (Aneurysma aortae) a balszív túltengésével; – tüdőgümőkór és hörghurut; – halál, valószínűen a névtelen ütér betömülése (embolia) következtében.] Orv

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Gábor Menyhei, Gábor Simó, Zoltán Szeberin, Gábor Bíró, and Tamás Kováts

A klinikai kutatásban a legmagasabb szintű bizonyítékokat a randomizált, kontrollált tanulmányok nyújtják, ugyanakkor jól ismertek korlátai. A gyógyítótevékenység eredményességének értékelésére ezért – az előzőt kiegészítve – jól használható információkat nyújtanak a regiszterek, amelyek az aktuális gyakorlatról tájékoztatnak és dinamikus utánkövetést is lehetővé tesznek. Hazánkban 2002 óta működik az Érsebészeti Regiszter az érbetegségek miatt végzett beavatkozások tudományos célú elemzésére. Jelen közlemény bemutatja az Érsebészeti Regiszter működését, a vele szerzett tapasztalatokat, valamint a működtetés során keletkezett jelentéseket és tudományos eredményeket. Az Érsebészeti Regiszter internetalapú, online bevitelt lehetővé tevő adatbázis szerverhátterét a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet biztosítja. Az adatbázis 3 fő betegségcsoport miatt végzett beavatkozásokat fog át: a carotis, az aorta és perifériás ér aneurysma-, valamint az alsó végtagi verőérműtéteket. 25, érsebészeti beavatkozásokat végző osztály visz be rendszeresen adatokat a regiszterbe, így becslés szerint a beavatkozások több mint kétharmada kerül be az adatbázisba. Az Európai Érsebészeti Társaság Vascunet munkacsoportjához történt csatlakozás óta az így rendelkezésre álló nagy adatbázis elemzése alapján – a közös munka eredményeként – számos tudományos közlemény született a különböző érsebészeti beavatkozások értékelésére. A regiszter validitásának értékelésére 2012-ben vizsgálat zajlott, amely egyértelműen bizonyította az adatbázis érvényességét. A működtetés során számos nehézséget okozott a rendszeres finanszírozás megoldatlansága. A szerzők kiemelik, hogy az Érsebészeti Regiszter működésének eddigi 10 éve bizonyította létjogosultságát, a gyűjtött adatbázis számos értékes tudományos közlemény alapjául szolgált. A benne rejlő további lehetőségek kihasználása érdekében lépéseket kell tenni az adatbevitel teljesebbé tétele érdekében, növelni kell a hazai publikációs tevékenységet, javítani a működtetés során az információk áramlását és ki kell alakítani a rendszeres visszajelzés lehetőségét. Orv. Hetil., 2014, 155(19), 755–760.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Áron Nyilas, Zsolt Palásthy, Zsuzsanna Mihály, Enikő Veres-Lakos, and Zoltán Szeberin

Absztrakt:

Bevezetés: Az extracranialis carotis aneurysma rendkívül ritka, változatos etiológiájú kórállapot, ellátása nagy kihívást jelent. Célkitűzés: A carotisaneurysma invazív kezelésével kapcsolatos perioperatív és hosszú távú tapasztalataink elemzése. Módszer: A Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinikáján és a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján az elmúlt 13 évben carotisaneurysma miatt végzett beavatkozások adatait gyűjtöttük össze retrospektív módon. Elemeztük a betegek anamnesztikus adatait, az aneurysmák karakterisztikáját és a terápiás modalitásokat, valamint a rövid (<30 nap) és hosszú távú eredményeket. Eredmények: Carotisaneurysma miatt 25 beavatkozás történt. A betegek átlagéletkora 57,8 ± 15,15 év, a férfi/nő arány 10/15 volt, 17 (68%) beteg volt tünetes. Az aneurysmák átlagos átmérője 26,8 ± 11,25 mm volt. A kóreredet 11 esetben (44%) atherosclerosis, 4 esetben (16%) arteria carotis interna műtét utáni állapot, ugyancsak 4 (16%) esetben fertőzés, 6 esetben (24%) pedig egyéb ok (kötőszöveti betegség, dissectio és trauma) volt. Tizenkilenc esetben végeztünk nyitott, hat esetben endovascularis műtétet. A korai halálozás 4% (egy eset) volt. Az átlagos hospitalizáció 4,52 ± 2,38 nap volt. Reoperációra három betegnél (12%) került sor. Négy esetben (16%) észleltünk perifériás idegi károsodásra utaló tüneteket, mindet nyitott műtétek után. Korai posztoperatív stroke nem történt. Az átlagos utánkövetési idő 41,2 ± 38,54 hónap volt, melynek során további öt páciens (24%) hunyt el. Az operált nyaki verőérrel összefüggésben álló haláleset nem volt. Egy stroke, egy tranziens ischaemiás attak (TIA) történt, valamint két esetben tünetmentes graftelzáródás igazolódott. Következtetés: A carotisaneurysma kezelésében a hagyományos műtéti megoldásoknak és az endovascularis eljárásoknak egyaránt létjogosultságuk van. A változatos etiológia és a betegség ritka előfordulása miatt centrumokban történő, egyénre szabott ellátás javasolt. Orv Hetil. 2019; 160(21): 815–821.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Csaba Dzsinich, Miklós Vaszily, Gábor Vallus, Péter Berek, László Barta, Máté Dzsinich, Gábor Darabos, Gabriella Nyiri, László Szentpétery, Tibor Pataki, and Gabriella Nagy

Krukenberg, E.: Contributions to the question of dissecting aneurysm. [Beiträge zur Frage des Aneurysma dissecans.] Beitr. Pathol. Anat. Allg. Pathol., 1920, 67, 329–351. [German

Restricted access