Search Results

You are looking at 21 - 25 of 25 items for :

  • Medical and Health Sciences x
  • All content x
Clear All

] 35 Müller A, Balatoni I, Csernoch L, et al. Quality of life of asthmatic patients after complex rehabilitation treatment. [Asztmás betegek életminőségének változása komplex rehabilitációs

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Kinga Belányi, István Gyene, Zsuzsa Bak, and Györgyi Mezei

Bevezetés: Napjainkban az orvosok nagy hangsúllyal ajánlanak testedzést az asztmás gyermekeknek, mert a fizikai tréning által elért edzettség jelentős lélektani, szociális változásokat okoz. Célkitűzés: A vizsgálat célja az asthma bronchialéban szenvedő, rendszeresen terápiás célú úszásedzésen részt vevő fiatalok, az ezen edzésprogramon részt nem vevő asztmások, valamint az egészséges, nem sportoló fiatalok futás-állóképességének összehasonlítása Cooper-teszttel. Módszer: A felmért 51, rendszeres úszásoktatásban részt vevő asztmást (9–22 év) a Gyene-féle úszásterápiás módszerrel oktatták. A nem úszó asztmások (n:28, 8–22 év) és az egészséges fiatalok (n:179, 9–22 év) az iskolai testnevelésórán fejlesztették állóképességüket. Eredmények: A futás-állóképességet a Cooper-teszt segítségével mérve, kornak, nemnek megfelelő normákhoz hasonlítva, azt találták, hogy az úszó asztmások futás-állóképessége szignifikánsan jobb a nem úszó asztmásokhoz, illetve az egészséges fiatalokhoz képest (úszó asztmás/nem úszó asztmás p = 0,01, úszó asztmás/egészséges p < 0,0001 Khi 2 -teszt). Az állóképességbeli különbség a 8–11 éves asztmásoknál a legkifejezettebb, feltételezhetően a hangsúlyozottabb motivációs háttérnek köszönhetően. Az asztmások körében nemi különbséget nem találtak az állóképességben, viszont az egészséges fiúknak szignifikánsan jobb az állóképességük, mint az egészséges lányoké. Következtetések: A nem úszó asztmásokhoz, valamint az egészséges fiatalokhoz képest is kifejezésre jut az úszás kedvező hatása. A rendszeres csoportos gyógyúszásnak még a futás-állóképesség alakításában is van szerepe.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: László Endre, Sarolta Láng, Adrienn Vámos, János Bobvos, Anna Páldy, Ildikó Farkas, Zsuzsa Collinsné Horváth, and Mihály János Varró

Bevezetés: A magyarországi asztma prevalencia a legutóbbi 15 évben egyenletesen nőtt, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet nyilvántartása szerint 2004-ben elérte az 1,8%-ot. A gyermekkori asztma hazai gyakoriságára vonatkozóan csak szórványos felmérésekből származó adatok vannak. Célok: Szerzők célul tűzték ki a területet ellátó gyermekorvosoktól nyert adatok segítségével a budapesti gyermekek asztma prevalenciájának a felmérését 1995-ben, 1999-ben és 2003-ban. Megkísérelték az esetleges változás okát is felderíteni. Módszerek: Ennek érdekében kérdőíveket küldtek a 23 kerületi szakfelügyelő gyermekgyógyász főorvosnak, melyet ők a területet ellátó kollégáknak továbbítottak. Ebben csupán azt kérdezték, hány gyermek tartozik a körzetükbe és közülük hányról tudják biztosan, hogy asztmában szenved. Emellett Budapest 8 pontján folyamatosan mérték a levegő CO, NO 2 , SO 2 , O 3 és szálló por koncentrációját, valamint külön Pesten és Budán a pollenszámot. Eredmények : 1995-ben 11 kerületből 108 gyermekorvos válaszolt. Az általuk kezelt 104.060 gyermek közül 1962-ről tudták, hogy asztmában szenved, ami 1,88±0,87%-os prevalenciát jelent. 1999-ben 22 kerületből, 153 kollégától kaptak választ. A gondozásuk alatt álló 142.679 (0–18 év közötti) gyermek 2,26±0,94%-át asztmásként tartották nyilván (összesen 3228-at). 2003-ban már mind a 23 budapesti kerületből sikerült válaszhoz jutniuk. A 204 kolléga által ellátott 176.049 gyermek között minden eddiginél több (4712) az asztmában szenvedő, ami a prevalencia 2,68±1,31%-ra történő emelkedését jelenti. A növekedés üteme mind 1995 és 1999, mind 1999 és 2003 között szignifikáns (p < 0.0001). Ez a szignifikáns növekedés akkor is igazolható, ha csak azt a 11 kerületet hasonlítjuk össze a vizsgált években, amelyekből már 1995-ben is érkezett válasz. A mért légszennyező anyagok koncentrációja nem nőtt a vizsgált évek alatt és a leginkább allergizáló növények pollenszáma sem emelkedett. Következtetések: Jóval több mint 100 ezer gyermek vizsgálati adata alapján megállapítható, hogy 1995 és 2003 között az asztmás gyermekek aránya másfélszeresére nőtt Budapesten, miközben a légszennyezettség nem romlott és a pollenszám sem emelkedett.

Restricted access

A foglalkozási nátha (OR) az orr olyan gyulladásos betegsége, amelyet a munkahelyen észlelhető valamilyen tényező vált ki és a munkahelyen kívül semmi sem ront. Klinikai tünetei (nehezített orrlégzés, orrváladékozás, viszkető érzés, orron keresztüli légáramlás csökkenése) csaknem azonosak az egyéb okból bekövetkező allergiás nátháéval. A 27/1996. NM-rendelet szerint Magyarországon is bejelentésre kötelezett betegség. Ennek ellenére 1997 és 2009 között hazánkban egyetlen esetet sem jelentettek. A legutóbbi 20 évben az egyetlen magyar nyelvű, OR-rel foglalkozó szakirodalom az Ungváry által szerkesztett és 2004-ben megjelent Munkaegészségtan című tankönyv. E betegség Európa többi országában nem ismeretlen. Kiválthatják mind nagy (1000 Dalton feletti), mind kis molekulasúlyú anyagok. Pékek között például 18–28%, izocianáttal dolgozók (például festők, öntödei munkások) között 36–42% között írják le a prevalenciáját. Kialakulására hajlamosít, ha a károsító anyag nagy koncentrációban van a levegőben, illetve, ha többfajta károsító anyag van a levegőben. A meglévő atopia főleg a nagy molekulasúlyú anyagok esetében hajlamosító tényező. Az OR kórisméjének megállapításához a kórtörténeten kívül objektív vizsgálatokat kell használni. A legelfogadottabb a specifikus nasalis provokáció. Ennek során gravimetriásan mérhetjük az orrváladék mennyiségét, vizsgálhatjuk az orrváladékban található sejteket és citokineket, valamint az orron keresztüli légáramlást rhinomanometriával és a nasalis belégzési áramlást, az orr anatómiai viszonyainak megváltozását pedig akusztikus rhinometriával. Az OR kezelése elsősorban munkahelyi feladat: fokozni a szellőztetést, csökkenteni az expozíciós időt, helyettesíteni a károsító tényezőt. Az újonnan felvetteket évente szűrni, az OR-ben szenvedőket asztma irányában vizsgálni kell. Gyógyszeres kezelés: per os antihisztamin, nasalis szteroid, kombinált hatású (antihisztamin+membránstabilizáló) szemcsepp.

Restricted access

Proc. Am. Thorac. Soc. 2006 3 461 465 Böszörményi Nagy G.: Asztma és COPD

Restricted access