Search Results

You are looking at 21 - 30 of 148 items for :

  • "eszközök" x
  • All content x
Clear All

A radiolarit mélytengeri (óceáni) kovakőzet. Nevét a Radioláriákról (sugárállatka) kapta. A radiolaritok különféle változatai fontos nyersanyagai voltak a Kárpát-medencében élt őskori embereknek. A legjobb minőségű, vonzó színű változatok, elsősorban a szentgáli radiolarit elterjedési területe összemérhető az őskor legjelentősebb távolsági nyersanyagainak (obszidián, északi tűzkövek) hasonló adataival. Cikkünkben a különböző, szabad szemmel elkülöníthető vagy megkülönböztethető radiolarit-változatok kémiai elemzésével próbáljuk meg a lelőhely-azonosítást objektívebb alapokra helyezni. Ehhez megvizsgáltuk a legfontosabb Kárpát-medencei ismert radiolarit előfordulások anyagát és először vállalkoztunk radiolaritból készült eszközök ilyen típusú vizsgálatára. A kémiai elemzésre roncsolásmentes ionnyaláb analitikai módszereket használtunk, amely a főalkotók és a nagyobb mennyiségben jelen levő nyomelemek mennyiségéről adott információt. Elkülönítésre az alkalmazott méréstechnikával elsősorban a kobalt, nikkel és réz mennyiségi adatok tűntek alkalmasnak

Restricted access

Absztrakt

Hörgőrák miatt jobb felső tüdőlebeny resectióján átesett beteg kemoirradiatiós kezelésének szövődményeként tüdőfibrosis, fenyegető tüdőgangraena lépett fel. Jobb oldali pneumonectomiára kényszerültünk, amely után késői hörgőcsonkkinyílás, empyema alakult ki. Esetünk ismertetésével azt kívánjuk bemutatni, hogy súlyos iatrogén ártalommal járó onkoradiológiai kezelés milyen szövődményláncolatot idézett elő, és mik voltak azok a terápiás eszközök, amelyek 3 év után a beteg gyógyulásához vezettek.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Gergely Csibra and György Gergely

Tanulmányunkban egy új hipotézist fejtünk ki, miszerint az emberi faj a tudás tanítással történő átadására és elsajátítására adaptálódott. Ezt az adaptációt, amelyet „pedagógiának”neveztünk el, egy speciális kommunikációs rendszer valósítja meg, amely nem előfeltételezi sem a nyelv, sem a magas szintű tudatelmélet meglétét, hanem éppen hogy maga segítheti elő ezen emberspecifikus képességek kifejlődését mind a filo-, mind az ontogenezisben. Feltételezzük, hogy ennek az új társas tanulási mechanizmusnak az evolúcióját a többszörösen beágyazott eszközkészítés és az eszközök funkciójának ebből következő átláthatatlansága tette szükségessé. A hipotézist igazoló adatok azonban elsősorban a fejlődéslélektanból származnak. Bemutatjuk, hogy az embercsecsemő társas viselkedésének több olyan jelensége, amelyek rejtélyesnek tűnhetnek bevett funkcionális értelmezésük fényében, kézenfekvőbben magyarázhatóak olyan adaptációk működésével, amelyek feladata, hogy elősegítsék a társak által tanítás útján közvetített tudás elsajátítását.

Restricted access

Jelen tanulmányban az egocentrikus hálók feltérképezési lehetőségeit vizsgáljuk meg. Először áttekintjük az egót körülvevő kapcsolati rétegeket, majd azokat az eszközöket, amelyekkel ezek a rétegek feltárhatók. Ezen eszközök közül részletesen a névgenerátorokat mutatjuk be, de röviden kitérünk egyéb, az egóközpontú kapcsolathálók vizsgálatára alkalmas módszerekre is. Végül a névgenerátoros vizsgálatokkal kapcsolatos néhány módszertani kérdést tekintünk át.

Restricted access

This is a study of the stone tools found in the rubble of a Prototiszapolgár culture house and the humus layer above during the 2007 excavations of Polgár-Bosnyákdomb. This assemblage marks an important interface between Late Neolithic and Early Copper Age lithic industries in this transitional period. The repertoire of raw materials is dominated by specimens from eastern sources, while the technology is characterized with Late Neolithic traditions.

Restricted access

A globalizáció hatására beköszöntő és gyors sebességű ciklonként továbbgyűrűző információs kor, a fogyasztói társadalmak életünk részévé váltak. Az információs eszközök nélkül földi létünk mára szinte elképzelhetetlen, leginkább azon korosztályba tartozók számára, amelynek tagjai beleszülettek a digitális korba. Ezt a generációt, mely szorosan követi az Y generációt, az információs szakemberek Z generációnak, internet generációnak, vagy D-nek (digital) nevezték el, éreztetve a korcsoportba tartozók közös jellemzőjét.Ahogy az információs társadalom egyre modernebbé válik, úgy nőnek a generációk információszerzési és kulturális szokásai közötti különbségek, mely az idősebb generációk képviselőiben előítéleteket ébreszt. A helyzet azonban korántsem vészjósló, az információs társadalom egyben innovációs társadalom is, mely már önmagában generálja az áthidaló megoldásokat.

Restricted access

Tanulási eredmények kidolgozása és használata

Elvi megfontolások és gyakorlati útmutatások

Társadalom és Gazdaság
Author: András Derényi

Az írás az európai kontinentális felsőoktatásban a Bologna-folyamat során kidolgozott, és a miniszterek által a 2005-ös bergeni találkozón elfogadott, az egységes felsőoktatási térség számára szóló képesítési keretrendszer nyomán előtérbe kerülő kimeneti szabályozó eszközök egyik elemeként megjelenő tanulási eredmények (learning outcomes) programfejlesztésre való alkalmazásának szempontjait tekinti át. A kimeneti eredmények felől közelítő tervezési szemlélet a korábbi tartalmi, procedurális szemlélettől eltérően veti fel a programok tervezése és fejlesztése közben megjelenő kérdéseket, problémákat, legyen az a környezeti szabályzókhoz való viszony kezelése, a program építő elemeinek meghatározása vagy éppen az alkalmazandó értékelési eljárások.  A tanulmány - tekintettel arra, hogy Magyarországon is éppen hogy csak megjelent az új szemléleti keret - elsősorban a programtervezési eljárás bemutatására törekszik, mintegy útmutatóként szolgálva ahhoz a közös tanuláshoz, amelybe a felsőoktatás hazai szereplői és érintettjei az alapképzési szakok, valamint ezek képzési és kimeneti követelményei általános és szakmai kompetenciáinak kialakítása során kóstoltak bele először.

Restricted access

Az új digitális technológiák (mint például a virtuális realitás) megjelenésével és elterjedésével egyre fontosabb, hogy mennyire tudjuk kihasználni úgy az általuk adott lehetőségeket, hogy közben elkerüljük a veszélyeiket (például addikció és technostressz). Tanulmányomban bemutatom, hogy az új technológiák hogyan segíthetik a diagnózis, a rehabilitáció és a pszichoterápia folyamatát. A diagnózis területén csökkenthetik a szubjektív torzítás esélyét, mivel segíthetnek élményszerűen és in vivo megjeleníteni a tüneteket. A terápiáiban immerzív jellegük és rugalmas használatuk, elérhetőségük miatt lehetnek vonzóak. Ezután körbejárom, hogy különféle pozitív érzelmeket és állapotokat (például mindfulness, empátia vagy önegyüttérzés) hogyan segíthetnek az új eszközök. A jövőben további kutatásoknak kell tisztáznia, hogy mi a kapcsolat a digitális jóllét, a pszichológiai jóllét és a szubjektív jóllét között.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Mihály Racsmány, Ágnes Lukács, Dezső Németh, and Csaba Pléh

A verbális munkamemória feladata a „beszédszerű”információk átmeneti tárolása és frissítése, kapacitásában jelentős egyéni különbségek figyelhetőek meg, amelyek egy sor kognitív funkció működését modulálják. A verbális munkamemória kapacitásának felmérésére számos diagnosztikai eszköz vált széles körben alkalmazottá, de ezek magyar nyelvű változatai eddig csak szórványos kísérleti vizsgálatokban láttak napvilágot. A verbális munkamemória-tárolási és -frissítési komponensei rendkívüli módon érzékenyek az adott információ hosszúságára, kimondási idejére, fonológiai szerveződésére, így az elsősorban angol nyelvű eszközök mutatói csak korlátozottan voltak használhatóak a magyar nyelvű vizsgálatok számára. Kutatócsoportunk ezt a hiányt pótolta, amikor elkészítette a három legismertebb verbális munkamemória-feladat: a számterjedelmi teszt, az álszóteszt és az olvasásterjedelmi teszt magyar nyelvű változatait. Ebben a tanulmányban a feladatsorokkal együtt közreadjuk a feladatokkal kapcsolatos normatív adatokat is.

Restricted access

Háttér és célok: Az IKT-eszközök használatára vonatkozó eddigi vizsgálatok az IKT-használat különböző területeit tárták fel, mint például információszerzés, kapcsolattartás, kommunikáció, tanulás stb. (Krajcsi, Kovács és Pléh, 2001; Csepeli és Prazsák, 2010). Hogy mire is használjuk az IKT-eszközöket és különösen az internetet, az nagyban függ az életkortól is, bár a feltételezésekkel ellentétben a kutatások eredményei szerint nem a digitális bennszülöttek ezen eszközök professzionális felhasználói. Vizsgálatunk kérdései, amelyekre jelen cikkben kitérünk, hogy milyen attitűdjeik vannak a főiskolás korosztálynak a számítógépekkel kapcsolatban, mely eszközöket mennyi ideje ismerik, valamint milyen területei vannak a főiskolások IKT-használatának, mennyire használja ki ez a korosztály az online terület adta lehetőségeket, és hogyan alkalmazzák ezeket az IKT-eszközöket a tanulás közbeni kikapcsolódásra.

Módszer: Kutatásunkban a főiskolások IKT-használati szokásait kérdőíves módszerrel mértük fel.

Eredmények és következtetések: Kutatásunk eredményei egy általános képet adhatnak a főiskolások IKT-használati szokásairól, mely segíthet egy-egy IKT-vel kapcsolatos kérdés összetettebb szemlélésében.

Restricted access