Search Results

You are looking at 21 - 30 of 67 items for :

  • "hálózat" x
  • All content x
Clear All

Az „Újraélesztett egészségügy, Gyógyuló Magyarország – Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére” címet viselő vitairat szerint „a hazai intenzívosztály-hálózat kapacitása az egyik, de nem az egyetlen igen szűk keresztmetszet a sürgősségi ellátás terén jelenleg”. A szerző az intenzív osztályok egészségbiztosítónak jelentett forgalmi adatai alapján bemutatja, hogy az ágyak egyetlen naptári napon sem érték el a 75%-os telítettséget. Az intenzív osztályról közvetlenül hazabocsátottak száma miatti 15–20 ezer feleslegesnek ítélhető intenzív osztályos betegnap is szükségtelenül foglalja az ágyakat. Az adatok alapján kimutatható, hogy az intenzívágy-kapacitás összességében nem szűkös, csupán egy-egy intézményben elégtelen. Így a sürgősségi ellátás javításához nem ágykapacitás-bővítésre, csupán a meglevő ágyak átrendezésére van szükség. Orv. Hetil., 2011, 152, 946–950.

Restricted access

Az intelligenciakutatás az elmúlt két évtizedben, felhasználva a modern technika kínálta lehetőségeket, próbálja integrálni a napról napra növekvő mennyiségű idegtudományi eredményeket. A 21. század elején az intelligencia neurális hátterének kutatása a strukturális és funkcionális képalkotók, az EEG elterjedésének és széles körű hozzáférhetőségének köszönhetően új fejezethez érkezett. A felhalmozódott idegtudományi eredmények rendszerezése és egymáshoz való viszonyának tisztázása komoly kihívás, de elengedhetetlen az érdemi továbblépéshez. Az intelligencia neurális reprezentációját vizsgáló összefoglalómban egészséges, beteg, gyerek és felnőtt mintán végzett strukturális és funkcionális képalkotó technikákkal, EEG-vel gyűjtött legújabb idegtudományi eredményeket tekintem át. Az adatok szerint az intelligencia agyi alapja egy megosztott integrált hálózat.

Restricted access

Absztrakt

A tanulmány az öregedéssel jelentkező „pozitivitási hatást” elemzi. Számos viselkedéses és idegtudományos eredmény szerint idős személyek kevésbé negatívnak, illetve pozitívabbnak ítélnek meg eseményeket, mint fiatalok. Az összefoglalás bemutatja a jelenséget magyarázni kívánó „szocioemocinális szelektivitás” elméletet, de rámutat az empirikus adatok korlátaira is. Hangsúlyozza, hogy az életkori eltérést megalpozó idegrendszeri változásokat nem lehet egy korlátozottabb idegrendszeri hálózat működésére visszavezetni, és nem lehet egyedül idegtudományos keretek között értelmezni.

Restricted access

. Szabó , K. ( 1998 b): Üzleti hálózat –a társaságok 21 . századi architektúrája (Business Networks –the 21st Century Architecture of Corporations). Társadalmi Szemle, No. , 5

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Zoltán Bogár, Luca Tóth, Szilárd Rendeki, László Mátyus, Norbert Németh, Mihály Boros, Bálint Nagy, Miklós Nyitrai, and Péter Maróti

Absztrakt:

Az egészségügyi, orvosi szimulációs oktatás alapja, hogy klinikai szituációkat, gyakorlati feladatokat modellez szimulátorok, számítástechnikai megoldások, esetleg humán szereplők segítségével. Így az oktatott a legvalósághűbb környezetben sajátíthatja el a készségeket. A közleményben bemutatjuk a szimulációs oktatás múltját, technológiai hátterét, valamint a szimulációs oktatás jelenlegi helyzetét Magyarországon, melynek megkérdőjelezhetetlen szerepe van az egészségügyi felsőoktatásban. Számos pozitív hatása van hallgatók és oktatók számára, továbbá az intézetek számára is számtalan előnyt tartogat. Az egységek feladata, hogy hidat teremtsen az elméleti és a gyakorlati képzés között, felkészítve a hallgatókat a valódi orvosegészségügyi életpálya kihívásaira. Bár a terület több évszázada ismert módszertan az orvos- és egészségtudományi képzésben, csak a XXI. században indult jelentős fejlődésnek a technológia robbanásszerű előrehaladásának köszönhetően. Az innovatív megoldások révén egyre élethűbben lehet modellezni bonyolultabb orvosi feladatokat is. Már hazánkban is használják az oktatás során a 3D nyomtatott segédeszközöket, virtuális- és kiterjesztettvalóság-megoldásokat. A magyarországi „Skill Labor Hálózat” fejlesztése mellett a szimulációs oktatás hazai módszertanának kialakítása is megkezdődött, ennek sikerességét jelzi több, oktatást segítő kézikönyv megjelenése is. A hálózat négy egyetemi skillközpontot és 16 oktató kórházat foglal magában. A skill-laborok eddig hiányzó láncszemek voltak az elméleti és a klinikai oktatás között, melyekben magas szakmai színvonalú gyakorlati készségeket sajátíthatnak el a hallgatók mind a graduális, mind a posztgraduális képzés során. A kezdeti fejlesztések sikeresnek tekinthetők, ezt tükrözi a nagy érdeklődés, a résztvevők száma és a hallgatók pozitív visszajelzései is. Közleményünk átfogó jelleggel betekintést ad a magyarországi egészségügyi szimulációs oktatás jelenlegi helyzetébe, illetve felveti a potenciális fejlesztési irányokat, gyakorlati példákkal szemléltetve. Orv Hetil. 2020; 161(26): 1078–1087.

Open access

A hazai injektáló kábítószer-használók körében szükség van széles körben hozzáférhető HCV- és HIV-szűrő vizsgálatokra és tanácsadásra. Erre elvileg a tanácsadással egybekötött ingyenes, anonim HIV- és HCV-gyorstesztekkel elvégzett szűrővizsgálati módszerek lennének a legalkalmasabbak. Az alacsony küszöbű szolgáltatások – főleg a tűcsereprogramok – ideális körülményeket biztosítanának egy ilyen tesztelési szolgáltatásrendszernek, ahol a résztvevők félévenkénti rendszeres szűrővizsgálata megoldott lehetne. A gyorstesztek rendszeres használatának bevezetése viszont három fontos problémát vet fel: 1. a szűrővizsgálatok megbízhatósága (vagyis: a pozitív tesztek verifikálása), 2. a vérvétel körülményei (vagyis: a vérvétellel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések), és 3. költséghatékonyság (vagyis: mennyire fontos egy HIV-járvány megelőzése). A szerzők javasolják egy olyan hálózat felállítását, ami elérhetővé teszi a gyorstesztekkel történő szűrővizsgálatokat, és ezeket összeköti egy, már meglévő rendszerrel, amely az ujjbegyből vett vérből történő HIV- és HCV-szűrő vizsgálatokkal erősítené meg (verifikálná) a pozitív gyorstesztek eredményeit. Ugyanakkor szükség lenne a jelenleg hatályos jogszabály alapján egy egészségügyi államigazgatási szerv engedélyére ahhoz, hogy a gyorstesztek és az ujjbegyből történő vérvételen alapuló szűrővizsgálatok a hazai tűcsereprogramok szolgáltatásai között szerepelhessenek. A szűrés eredményeit sok országban nem orvos, hanem erre betanított szociális munkás adja ki az injektáló kábítószer-használóknak – ezt a gyakorlatot hazánkban is meg lehetne honosítani. Amennyiben egy HIV-járvány mielőbbi megelőzése prioritás, a HIV-gyorstesztek széles körű használata indokolt. A széles körben hozzáférhető, tanácsadással egybekötött – illetve ujjbegyből vett vérből történő szűrő- és verifikáló vizsgálatokkal alátámasztott – ingyenes, anonim HIV- és HCV-gyorstesztek használata nemcsak mint szűrővizsgálati és tanácsadási szolgáltatás, hanem mint jó minőségű közegészségügyi monitorozórendszer is működhetne a magas kockázatú populációkban. Egy ilyen hálózat felállításához és működtetéséhez azonban megfelelő és folyamatos állami finanszírozás szükséges. Orv. Hetil., 2011, 152, 124–130.

Restricted access

A reológiai módszer alkalmasnak bizonyult különbözo talajösszetevok (szervesanyag-, CaCO3- és agyagtartalom) aggregátum-stabilitásra gyakorolt hatásának megítélésében. A reológiával kapott eredmények közvetlen, és értékekben kifejezett információt nyújtanak a részecskék között fennálló erokrol.  Jól ismert, hogy a szerves anyag mennyiségének fontos szerepe van a kedvezo talajszerkezet kialakulásában, amely egészséges talajbiológiai állapotot is eredményez. Vizsgálataink alapján elmondhatjuk, hogy nagy gyakorisággal az eredetileg jó szerkezettel rendelkezo mezoségi talajaink szántott szintjének szerkezete a muvelés hatására leromlott (2. ábra) (Stefanovits, 1992). Reológiai méréseink alátámasztják azt a feltételezést, hogy a szerves anyag által kialakított szerkezet nagyon érzékeny a bolygatásra. Into jelnek tartjuk, hogy méréseink során nem tapasztaltunk szerkezeti újraépülést ezekben a mintákban. A feltételek és az idotényezo természetes viszonyok között különbözo, de elmondhatjuk, hogy tapasztalataink szerint természetes körülmények között sem észleltünk szerkezeti regenerálódást, elporosodott, tömodött talajaink esetében.  Ha egyéb kötoanyagok (agyagásványok, kalcium-karbonát) dominálnak a szerkezet kialakításában, úgy tapasztalható regenerálódás a szerkezeti hálózatban. Ennek valószínuleg egyszeru, a részecskék koagulációját meghatározó kolloidkémiai magyarázata van. A szerves anyag által meghatározott szerkezeti hálózat azonban nem egyszeruen kolloidkémiai, rövid ideju folyamatok eredménye, hanem a talaj szerves anyaga érzékeny szerkezetének és annak az ásványi részekkel felépült bonyolult kapcsolatáról van szó. Mivel e kapcsolatok évszázadok alatt és nagymértékben biológiai folyamatok által is meghatározottan alakulnak ki, fontos ennek kello súllyal való értékelése és a megfelelo, a szerkezetet kevésbé romboló agrotechnikai muveletek megválasztása.  A bemutatott reológiai mérések ígéretesek a szerkezeti stabilitás (elsosorban mikroszerkezeti) értékadásában. Ennek egy-egy talajra vonatkozó változása fontos indikátora lehet más degradációs folyamatok elorejelzésében. Az erózió egyik mozzanata például az aggregátumok közötti kapcsolat megszunése. Ennek alapján a reológiai mutatók az erózióbecslo modellekben is felhasználásra kerülhetnek.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A daganatos gyermekek betegséglefolyásának bizonyos pontjain kiemelten fontos a megfelelő kommunikáció az egészségügyi dolgozók részéről. Célkitűzés: Annak vizsgálata, hogy a gyermekonkológiai ellátásban, a szülőkkel történő kommunikációban mikor és hogyan kerül bevezetésre a palliatív ellátás fogalma. Módszer: 14 kérdésből álló strukturált interjú készítése a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat orvosaival (n = 22). A válaszok rendszerezése, kiértékelése induktív kódolással történt, az Atlas.ti 6.0 szoftver segítségével. Eredmények: Interjúinkban a palliatív terápiára való áttérésnek általában egyszeri, a gyógyító lehetőségek kimerülése utáni közlése jellemző. Az orvosok többsége bevon a beszélgetésbe egy másik szakembert, lehetőleg pszichológust. A szóhasználatot tekintve vannak jellemzően használt és elkerült szavak, amelyek között előfordulnak egyértelműséget, önvédelmet és empátiát tükröző szavak/kifejezések. Legellentmondásosabb a halál, haldoklás kommunikációja. Következtetés: Magyarországon a gyermekkori palliatív ellátás kommunikációjának területén jelen vizsgálat volt az első felmérés. A vizsgálat megmutatta, hogy hazánkban is érzékelhető már a palliatív kommunikáció modern szemléletének jelenléte, azonban ennek elterjedése még több időt igényel. Orv Hetil. 2017; 158(30): 1175–1181.

Open access

Az akut coronariaszindróma a koszorúér-betegség legsúlyosabb formája. Közvetlen életveszélyt jelent, megfelelő ellátás nélkül magas halálozással jár. Az első EKG alapján két formáját különböztetjük meg, ST-szakasz-elevációval járó, illetve ST-szakasz-elevációval nem járó kórképeket. Az akut coronariaszindrómás beteg első ellátásának rendkívül fontos része az adekvát gyógyszeres kezelés megkezdése mellett a beteg menedzselése. Az előbbi esetében a panaszok kezdetétől számított 24 órán belül koronarográfia és legtöbbször primer percutan coronariaintervenció szükséges. ST-elevációval nem járó akut coronariaszindróma során fel kell mérni a beteg ischaemiás kockázatát és az adatok alapján várható halálozását, majd ennek alapján kell dönteni az invazív kivizsgálás szükségességéről és annak időzítéséről. A hazai szívkatéteres laboratóriumi hálózat ma már lényegében lefedi az egész országot, így csaknem minden akut coronariaszindrómás beteg a legkorszerűbb ellátásban részesülhet. Bár a cardiovascularis megbetegedési mutatók sajnálatosan magasak, a szervezett katéteres ellátásnak köszönhetően az infarktuseredetű halálozás csökkenő tendenciát mutat. Orv. Hetil., 2012, 153, 2009–2015.

Open access

Az „Újraélesztett egészségügy, Gyógyuló Magyarország – Semmelweis-terv az egészségügy megmentésére” címet viselő vitairat szerint: „A hazai intenzívosztály-hálózat kapacitása az egyik, de nem az egyetlen igen szűk keresztmetszet a sürgősségi ellátás terén jelenleg.” A szerző az Orvosi Hetilap 24. számában megjelent írásában bemutatta – az intenzív osztályok egészségbiztosítónak jelentett forgalmi adatai alapján –, hogy egyetlen naptári napon sem érték el a 75%-os telítettséget. Az intenzív osztályról közvetlenül hazabocsátottak száma miatti 15–20 ezer feleslegesnek ítélhető intenzív osztályos betegnap is szükségtelen. Jelen tanulmány részben intézményi szinten vizsgálja az intenzív osztályok működését. A szerző bemutatja, hogyan változott a betegek lélegeztetett napjai és a közvetlen hazabocsátások száma, és igazolja, hogy azokban az intézményekben magas a közvetlenül hazabocsátott, tehát túlápolt betegek aránya, ahol kevés a lélegeztetett beteg. Orv. Hetil., 2011, 152, 1813–1817.

Restricted access