Search Results

You are looking at 21 - 27 of 27 items for :

  • "hálózat" x
  • Medical and Health Sciences x
  • All content x
Clear All

A HIV-vírus azonosításának 25. évfordulója kapcsán a hazai AIDS-ellenes küzdelemben kezdetektől részt vevő virológus és klinikus szerzők áttekintik a vírus felfedezésének, kimutatásának jelentőségét, a diagnosztika erre alapuló fejlődését, ami lehetővé tette a hatékony antivirális kezelés bevezetését. Kitérnek az epidemiológiai, társadalmi vonatkozásokra is, és részletesen taglalják a HIV/AIDS járvány magyarországi eseményeinek kronológiáját, az első HIV-fertőzöttek és AIDS-betegek kimutatásától a rendszeres országos szűrővizsgálatok és gondozási hálózat megteremtésén át a gyógyszerrezisztens mutánsok és afrikai HIV-vírustörzsek nemrégiben kimutatott hazai megjelenéséig. További teendőket sürgetnek világszerte – és hazánkban is – az ember mint gazdaszervezet és a HIV közötti kölcsönhatások jobb megértésére a gyógyítás érdekében. Ehhez világszerte politikai segítségnyújtásra, jelentős mértékű, hosszú távú anyagi támogatásra, megfelelő tudományos szintű és közegészségügyi vonatkozású nézetekre, valamint a társadalom egészének közreműködésére is szükség van.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Noémi Mihalik, Bernadett Hidvégi, Judit Hársing, Judit Várkonyi, Judit Csomor, Ilona Kovalszky, Márta Marschalkó, and Sarolta Kárpáti

Bevezetés: A mastocytosis a hízósejtek (mastocyták) felszaporodásával járó ritka megbetegedés, amely a WHO-besorolás szerint cutan és szisztémás formákra osztható. A klinikai tünetekhez a hízósejtek szöveti infiltrációja és/vagy a mediátorfelszabadulás vezet. Célkitűzés: A szerzők a Semmelweis Egyetem Mastocytosis Hálózat részeként a jellegzetes bőrtüneteket mutató betegek kivizsgálásával szerzett tapasztalatainak összefoglalását tűzték ki célul. Módszer: Összesen 22 mastocytosisos felnőtt beteget vizsgáltak. A diagnózis felállítása bőrszövettani vizsgálat, csontvelővizsgálat, D816V szomatikus c-KIT-mutációanalízis alapján történt. Eredmények: Húsz beteg esetében urticaria pigmentosát, egy esetben teleangiectasia macularis eruptiva perstanst észleltek. A bőr szövettani vizsgálata minden esetben igazolta a klinikai diagnózist. Cristabiopsziával 9/12 esetben a csontvelői részvétel alapján indolens szisztémás mastocytosis diagnózisa volt felállítható. c-KIT-mutációt (D816V) egy betegben igazoltak mind a csontvelőben, mind a bőrben. A betegek a klinikum függvényében antihisztamin, PUVA, a c-kit-szekvenálás eredménye alapján alfa-interferon vagy tirozinkináz-gátló terápiában részesültek. Következtetések: A mastocytosis diagnózisának felállításában a bőrgyógyász szerepe kiemelten fontos, de a betegség kiterjedtségének tisztázására a csontvelő vizsgálatát minden esetben tanácsos elvégezni. Orv. Hetil., 2013, 154, 1469–1475.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Attila Kovács, Lajos Döbrőssy, András Budai, Ágnes Cornides, and Imre Boncz

A rosszindulatú daganatos megbetegedések súlyos népegészségügyi problémát jelentenek Magyarországon. A daganatos halálozás mérséklésére a tünet- és panaszmentes személyek szervezett szűrővizsgálata a legígéretesebb stratégia. A szakterület mai állása szerint a népegészségügyi szűrővizsgálat kritériumait a mammográfiás emlőszűrés, a citológiai vizsgálatot alkalmazó méhnyakszűrés és a székletbeli rejtett vér immunkémiai kimutatásán alapuló vastagbélszűrés elégíti ki. A szájüregi daganatok és a prosztatarák korai felismerésére szolgáló epidemiológiai módszerek hatásossága máig nem bizonyított, ezért csak az orvosi gyakorlat részeként, alkalomszerűen alkalmazhatók. A korai tüdőrák felismerésére még nem rendelkezünk hatásos módszerrel, ezért nem szerepel a népegészségügy napirendjén. – A szervezett, azaz személyes meghívást, visszahívást és követést alkalmazó szűrővizsgálatok helyt kaptak a Nemzeti Népegészségügyi Programban. A népegészségügyi szűrés koncepciója összhangban van az Európai Unió irányelveivel. A szűrővizsgálati programok megszervezése, koordinálása és értékelése az Országos Tisztifőorvosi Hivatal feladata. Az elmúlt években kiépült a feladat ellátására alkalmas adminisztratív és információs rendszer, beleértve az országos szűrési nyilvántartást, az ÁNTSZ intézeteire alapozott szűrési koordinációs rendszer, valamint az országos igényeket kielégíteni képes mammográfiás és citológiai hálózat. A vastagbélszűrés feltételeinek megteremtése folyamatban van. A közlemény összefoglalja a megoldásra váró feladatokat és a szervezett szűrés várható eredményeit.

Restricted access

A múlt század nyolcvanas éveitől kezdődően számos vizsgálat bizonyította, hogy az immunsejtek (lymphocyták, granulocyták, monocyták, makrofágok, hízósejtek) hormonokat állítanak elő, azokat tárolják és szecernálják. Bár e hormonok mennyisége relatíve csekély, az immunsejtek mennyisége oly nagy, hogy endokrin szerepükkel foglalkozni kell. Jelentős különbségek vannak a klasszikus endokrin rendszer és az immun-endokrin rendszer között. Míg a „klasszikus” endokrin szervek sejtjei egyfajta hormont termelnek (monoproducerek), addig az immunrendszer sejtjei poliproducerek. E sejtek a hormonokat a termelőapparátussal együtt a szükségletek helyére tudják szállítani, ezáltal a hormonok hatásukat lokálisan tudják kifejteni. Ez mutatkozik meg például az endorfintermelő immunsejtek esetében a gyulladásos közegben, vagy a korai terhességben a chorionbolyhok körüli lymphocyták esetében. A hormontermelő immunsejtek receptorokkal is rendelkeznek, amelyekkel számos hormon jelét fogják fel. Ezáltal kétirányú kapcsolat jön létre a neuroendokrin rendszer és az immun-endokrin rendszer között, miközben az immun-endokrin rendszeren belül is van egy hormonális hálózat. A sejtes szállítmányozási (packed transport) teória e jelenségek magyarázatát adja meg. Orv. Hetil., 2011, 152, 777–784.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Judit Müller, Zsuzsanna Molnár, Árpád Illés, Monika Csóka, Zsuzsanna Jakab, Beáta Deák, Tamás Schneider, Erika Várady, András Rosta, Zsófia Simon, Katalin Keresztes, Lajos Gergely, and Gábor Kovács

Az adolescenskorú Hodgkin-lymphomás betegek egy része felnőtt-, más része pedig gyerekosztályokon kerül ellátásra. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a 14–21 év közötti Hodgkin-lymphomás betegek kezelési és túlélési eredményeinek összehasonlítása két, felnőtteket (F) kezelő intézet és a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat (GY) tíz központjának adatai alapján. Módszerek: 1990 januárja és 2004 decembere között 138 Hodgkin-lymphomás, 14–21 év közötti beteget diagnosztizáltunk és kezeltünk két felnőttintézményben (95: OOI és 43: DEOEC), míg 107-et a gyermekonkológiai központokban. Eredmények: A férfi-nő arány 1:1,51 (F) és 1:1,38 (GY), az átlagéletkor 18,6 (F), illetve 15,7 (GY) év volt. A klinikai stádiumok szerinti megoszlás a két csoportban csak kis eltérést mutatott. A szövettani megoszlás a két csoportban (F és GY): nodularis sclerosis 47% és 59%, kevert sejtes 45% és 25%, lymphocytagazdag klasszikus 1,5% és 10%, lymphocytaszegény 4% és 1%, nodularislymphocyta-túlsúlyos 1,5% és 3%, nem volt besorolható 1% és 2%. A betegek döntő többsége ABVD (F), illetve OPPA/OEPA ± COPP kezelést (GY) kapott. A betegek 80%-a (F) és 91%-a (GY) részesült irradiációs kezelésben. A betegek 14%-ánál (F) és 13%-ánál (GY) észleltük az alapbetegség relapsusát. Az F-csoport betegei közül 16-ot veszítettünk el, a GY-csoportból 7-et. A betegek 5 és 10 éves teljes túlélése (OS) a két csoportban nem különbözött szignifikánsan. Az eseménymentes túlélés (EFS) 5 és 10 évnél az F-csoportban 76,5 ± 4% és 72,5 ± 4%, míg a GY-csoportban mindkét időpontban 85,3 ± 3% volt ( p = 0,0452). Következtetés: A Hodgkin-lymphoma jól kezelhető adolescenskorban, a betegek 80-90%-a véglegesen meggyógyul. Adataink szerint a gyermekintézményekben kezeltek eseménymentes túlélése jobb, mint a felnőttintéz­ményben kezelteké. Ennek alapján javasoljuk, hogy a 14–18 év közötti fiatalok gyermekonkológiai központokban vagy az ott alkalmazott protokoll szerint részesüljenek kezelésben.

Restricted access

150 Boros, E.: Szikes tavak. Nemzeti Ökológiai Hálózat 4 , 1–28 (2002). (in Hungarian) Boros E Szikes tavak

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Brigitta László, Edina Czellár, Judit Deák, Ágnes Juhász, Julianna Kovács, József Kónya, Júlia Mészáros, Zsófia Mészner, Ilona Mihály, Péter Molnár, Zoltán Nyúl, László Pátri, Erzsébet Puskás, Ferenc Schneider, Csaba Siffel, András Tóth, Erzsébet Tóth, György Szűcs, and Krisztián Bányai

Bányai K., Deák J., Gray, J. és mtsai: Hazai részvétellel megalakult az Európai Rotavírustörzs-figyelő Hálózat (EuroRotaNet). Orv. Hetil., 2007, 148 , 2043–2045. Gray J. Hazai

Restricted access