Search Results

You are looking at 21 - 30 of 45 items for :

  • "insulin therapy" x
  • All content x
Clear All

A polymyositis-dermatomyositis ritka, az idiopathiás inflammatoricus myopathiák körébe tartozó szisztémás autoimmun betegség. Kórképei alapvetően eltérnek egymástól, csupán egy közös jellemzőjük van, a krónikus izomgyulladás. A diagnózis pontos felállítását tovább nehezíti, hogy az egyes kórképek gyakran nem típusos formában jelennek meg, ilyenkor a beteg további életesélyei azon múlnak, hogy gondolunk-e egyáltalán erre a betegségre. A szerzők 50 éves nőbeteg esetét mutatják be, akit háziorvosa myopathia gyanújával utalt kórházba. Az anamnézis, a klinikai kép, valamint az extrém laboratóriumi leletek alapján polymyositis-dermatomyositisre gyanakodtak, amelyet az immunológiai vizsgálatok egyértelműen igazoltak. A betegség kezdetekor alkalmazott nagy dózisú (1–2 mg/ttkg/nap methylprednisolon) kortikoszteroid-terápia jó stratégiának bizonyult, a beteg állapota gyorsan és látványosan javult. A kortikoszteroid által okozott szénhidrátanyagcsere-felborulást megelőzendő, az első kórházi naptól inzulinterápiára tértek át. A beteg gondozására a szerzők olyan interdiszciplináris teamet hoztak létre, amelyben az orvos és nem orvos szakemberek különös figyelmet fordítanak a testi betegségen túl a beteg pszichés és szociális létének megingására is, továbbá egyeztetett terv alapján végzik tevékenységüket. A polifázisos kórlefolyású betegnél a négy és fél éves követési idő alatt csupán két relapsus következett be, izomereje az ötfokozatú skálán – a két relapsust kivéve – általában 3 és 4 között volt, ami a beteg szoros követésének és az egyénre szabott terápia hatásosságának köszönhető. Orv. Hetil., 2012, 153, 467–474.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Cecília Czakó, Gábor László Sándor, Mónika Ecsedy, Zsuzsanna Szepessy, Ágnes Borbándy, Miklós Resch, András Papp, Zsuzsa Récsán, Hajnalka Horváth, Zoltán Zsolt Nagy, and Illés Kovács

Absztrakt:

Bevezetés: Az optikai koherencia tomográfián alapuló angiográfia új noninvazív eszköz, amely lehetővé teszi a retinalis érhálózat vizsgálatát, és segítséget nyújthat a microangiopathiával járó szemfenéki betegségek nyomon követésében. Célkitűzés: Diabeteses betegek mindkét szemén optikai koherencia tomográfiás angiográfiával meghatározni a retinalis kisér-károsodás mértékét az általános rizikófaktorok függvényében. Módszer: Optikai koherencia tomográfiás angiográfia során 36 diabeteses, valamint 45 kontrollszemély mindkét szemén meghatároztuk a retinalis érhálózat sűrűségét. Rögzítettük a magas vérnyomást, a diabetes fennállási idejét, az inzulinkezelést, a HbA1c-szintet, a dyslipidaemia és a diabeteses retinopathia jelenlétét, továbbá a szem tengelyhosszát. A rizikófaktoroknak az érhálózat-sűrűségre és a két szem közötti aszimmetriára kifejtett hatását többváltozós regressziós modellekben vizsgáltuk. Eredmények: Diabeteses betegekben a retinalis érhálózat sűrűsége szignifikánsan alacsonyabb volt, mint kontrollszemélyekben (p<0,05), és ugyanazon beteg két szemének adatai között mért különbség szignifikánsan magasabb volt, mint a kontroll egészséges személyek két szeme között mért különbség (p<0,05). Mind a retinalis érsűrűség, mind a két szem közötti aszimmetria korrelált a diabetes fennállási idejével (p<0,05), kontroll alatt tartva az általános rizikófaktorok hatását. A kontrollcsoporttal összehasonlítva a két szem közötti aszimmetria mértéke szignifikánsan magasabb volt olyan diabeteses betegek két szeme között is, akiknél a diabeteses retinopathia szemfenéki jelei nem voltak láthatók (p<0,001). Következtetések: Diabeteses betegekben csökkent az érhálózat sűrűsége egészséges személyekkel összehasonlítva, továbbá fokozott a két szem közötti aszimmetria. A csökkent érhálózat-sűrűség és a két szem közötti fokozott aszimmetria a betegség fennállási idejével arányos, és alkalmas lehet a diabeteses retinopathia igen korai, szemfenékvizsgálattal még nem látható formáinak kiszűrésére, így segítve a terápia mielőbbi megkezdését. Orv Hetil. 2018; 159(8): 320–326.

Open access

Chen, H. S., Wu, T. E., Jap, T. S., et al.: Beneficial effects of insulin on glycemic control and beta-cell function in newly diagnosed type 2 diabetes with severe hyperglycemia after short-term intensive insulin therapy. Diabetes Care, 2008, 31

Restricted access

Howorka, K., Fövényi, J.: Functional insulin therapy. [Funkcionális inzulinterápia.] Springer Hungarica Kiadó, Budapest, 1997. [Hungarian] Fövényi J

Open access

, effect on insulin therapy and glycemic control and complications of the continuous glucose monitoring system in type 1 diabetic patients. Arq. Bras. Endocrinol. Metabol., 2005, 49 , 563–568. Araujo L. R

Restricted access
Interventional Medicine and Applied Science
Authors: T. Breuer, E. Sápi, I. L. Hartyánszky, Zs. Cserép, P. Vargha, A. Treszl, M. D. Kertai, J. Gál, M. Tóth, A. Szatmári, and Andrea Székely

insulin therapy in the critically ill patients N Engl JMed 345 1359 1367 . 3. R.S. Wiener

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsolt Gaál, Zsuzsanna Papp, and Barnabás Bakó

of basal insulins. Diabet. Med., 2003, 20 (11), 873–885. Bolli, G. B.: The pharmacokinetic basis of insulin therapy in diabetes mellitus. Diabetes Res. Clin. Pract., 1989, 6 (4), S3–S16

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Katalin Darvas, Judit Futó, Ilona Ökrös, Tibor Gondos, Ákos Csomós, and Péter Kupcsulik

Van den Berghe, G., Wouters, P., Weekers, F. és mtsai: Intensive insulin therapy in critically ill patients. NEMJ, 2001, 345 , 1359–1367. Weekers F. Intensive insulin therapy

Restricted access

, Informatics and Control. 1/1 16 22 Juhász CS: Medical Application of Adaptive Control, Supporting Insulin-Therapy in case of

Restricted access

. 2001 27 S1 S2 Van den Berghe, G., Wouters, R., Weekers, F. és mtsai: Intensive insulin therapy in the

Restricted access