Search Results

You are looking at 21 - 30 of 134 items for :

  • "long-term experiment" x
  • All content x
Clear All

The high degree of climate variability is one of the greatest risk factors for agricultural production, which needs to be taken into consideration at all times, even within the framework of modern agriculture.One of the most important ways of adapting to changing climatic conditions is to analyse varieties and genotypes with relatively good climatic adaptation in terms of yield potential and growing requirements.The effect of year on the yield of maize was examined using a twenty-four year yield sequence. The weather was extremely variable in the examined period, so the effect of fertilisation also differed greatly. There was a clear correlation between the quantity of precipitation in the winter period and in the growing season and the yield of unfertilised treatments. The quantitative relationship between the two variables was moderate, because not only the total quantity of precipitation, but also the distribution over time has a significant influence on the yield. Very low yields were not always associated with the lowest precipitation sums (1994, 1995). Larger yields, however, were only achieved with higher precipitation (1980, 1998, 1999, 2001, 2004, 2005, 2008). It can be clearly seen that similar precipitation quantities resulted in different yield levels, due to the distribution of precipitation over time. The available water in the soil profile in spring is decisively influenced by precipitation during the winter period. An analysis of the results revealed a close correlation between the years and the fertilisation rate. In dry years a lower rate of fertilisation was more favourable, while in years with average or above-average precipitation, higher rates led to better yields. Under droughty conditions, and especially in consecutive dry years, the application of not more than 60 kg N ha −1 fertiliser is recommended, as higher fertiliser rates (1995) increase the risk level of maize production, thus reducing the efficiency. In the case of favourable water supplies, experimental results suggest that the application of 120 kg N ha −1 is justified. The results of analysis of variance indicated that the fertiliser effect was significant when averaged over the twenty-four years, but when the years were evaluated separately, the effect was found to differ, depending on the water supplies.The yield of the maize hybrids was 10 t ha −1 in years with favourable water supplies, but only 2–4 t ha −1 in droughty years. Yield fluctuations can be reduced through appropriate soil cultivation, water and nutrient supplies.

Restricted access

We have investigated the relationship between the quality parameters, the chlorophyll content and the leaf area index of three different winter wheat genotypes in two different crop years on chernozem soil. The correlations between the qualitative traits and physiological parameters were medium or tight in several cases. The obtained data suggest that the chlorophyll content, the size of the leaf area and the decrease of the assimilation capacity during the generative phase influence the qualitative parameters. Among the qualitative values the valorigraphic value performed lesser correlation between the studied physiological traits. The wet gluten content and the protein content of the flour showed very tight correlation with the chlorophyll content and the leaf area index. The correlations between the studied parameters were the strongest during flowering in the majority of the cases, thus their analysis during these phenophases results in better predictability. These results show that the extent of the assimilation capacity — which significantly influences the nutritional value of the grain during maturation — can be determined by analyzing all the data measured during the different phenophases.

Restricted access

The effect of three technological factors (sowing date, fertilization, crop density) and two genotypes was examined on the yield and agronomic traits of sweet corn grown on chernozem soil in the Hajdúság region of Hungary. The experiments, conducted at the Látókép Research Site of the University of Debrecen, involved two sowing dates (end of April, end of May), six fertilization levels (control, N30 + PK, N60 + PK, N90 + PK, N120 + PK, N150 + PK) and two plant density levels (45 thousand ha−1, 65 thousand ha−1). Both hybrids used (Jumbo and Enterprise) belong to the mid-late maturity group. Compared to the 30-year average, the climate was dry and warm in 2009. Moisture deficiency had an adverse effect on the yield of crops sown at the second sowing date. By contrast, the second year (2010) was very humid; the precipitation was 184 mm above the 30-year average and the temperature was average.In the dry year the highest yield was obtained with Jumbo for both sowing dates (27253 kg−1, 20921 kg ha−1), while in 2010 Enterprise gave the highest yield (23437 kg−1, 22237 kg ha−1) for both sowing dates. The correlation between the technological factors, the yield and agronomic traits was analysed using Pearson’s correlation coefficient.

Restricted access

Az Országos Műtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) tizenkét NPK kezeléskombinációjában, kilenc termőhelyen vizsgáltuk az NPK-trágyázás hatását az őszi búza és a kukorica termésére és a talajok 0,01 M CaCl2-oldható tápelemtartalmára. A termőhelyek: Bicsérd (BI), Hajdúböszörmény (HA), Iregszemcse (IR), Karcag (KA), Keszthely (KE), Kompolt (KO), Mosonmagyaróvár (MO), Nagyhörcsök (NA), Putnok (PU). Az NPK kezelések: 000, 101, 111, 121, 201, 220, 221, 222, 331, 341, 421, 441. A N- és P-kezelések a kódoknak megfelelően 50 kg N, ill. P2O5·ha−1, a K-adagok 100 kg K2O·ha−1 hatóanyag-mennyiséggel növekszenek. Az őszi búza termésadatok a 23., 24., 27., 28. és 31. évi kísérletekből, a kukoricatermések a 25., 26., 29. és 30. évből származnak.Az NPK-kezelések jelentősen növelték az őszi búza és a kukorica öt-, illetve négyéves átlagtermését, szignifikáns különbségek jöttek létre a termőhelyek átlagában. Az NPK-kezelések különböző érvényesülése az egyes termőhelyeken az eltérő ökológiai viszonyok, köztük a különböző eredeti tápelemtartalom és szolgáltató képesség következménye.Az NPK-kezelések hatására a talajok 0,01 M CaCl2-oldható tápelemtartalma is jelentősen változott. A növények tápelemigényét meghaladó kezelések tartamhatásaként tápelem-felhalmozódás igazolható mindhárom tápelem esetében. A növények szükségletét meghaladó N-adagok, a karbonátos talajokat és a nagy agyagtartalmú kompolti (KO) talajt kivéve csökkentették a talaj pH-t. A másodfokú görbék az őszi búza ötéves termésátlaga és a 0,01 M CaCl2-ban mért összes-N, P- és K-tartalom közötti összefüggéseket szemléltetik termőhelyenként.A legnagyobb kezeléshatások azokon a talajokon igazolhatók, melyeken a kontroll 0,01 M CaCl2-oldható összes-N értéke kisebb, mint 5–10 mg·kg−1. A 15,0 mg·kg−1 érték felett altalaban nem érvényesült a nitrogén termésnövelő hatása. Kivételt képez a tápanyagban gazdag, hajdúböszörményi nem karbonátos réti talaj. A foszfor termésnövelő hatása 2,0 mg P·kg−1 érték felett — a karbonátos réti talaj kivételével — általában nem érvényesül. Az összefüggéseket jellemző R2 meghatározottsági tényezők a legkisebbek az őszi búza és a talaj 0,01 M CaCl2-oldható K-tartalma között, ami az egyéb tényezők nagyobb szerepére utal.A bemutatott eredmények igazolják, hogy a 0,01 M CaCl2-oldható N-, P- és Kfrakciók alkalmasak a tápanyaghiány és -felesleg jellemzésére. Egyben igazolják, hogy az eltérő ökológiai viszonyok között nagyobb terméskülönbségek jöhetnek létre, mint a kezelések hatására. A környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás megköveteli a tápanyagok eltérő érvényesülésének figyelembevételét.A termésadatok átengedéséért köszönet az OMTK Hálózati Tanács elnökének, titkárának, és valamennyi kísérletfelelősnek.

Restricted access

The snap bean is a significant food crop. Under the Hungarian climate conditions, the supply of raw material of good quality and appropriate quantity to canning factories can be ensured only with irrigation. The present paper evaluates the result of irrigation experiments carried out on snap beans sown in spring and summer and grown with and without irrigation. The experiments were run over the course of 12 years. In the average of 12 years, the yield was 2.8 t ha-1 for spring-sown and 1.9 t ha-1 in summer-sown plants without irrigation. The lowest level of profitable production, the 5.5 t ha-1 was reached twice in the case of spring-sowing and only once in the case of summer-sowing. Profitable yield production can be ensured only with regular irrigation and thus the yield may be increased by 4-5 times. In four of the twelve years we determined the canopy surface temperature of snap bean stands with and without irrigation. A Raynger II infrared remote thermometer determined the canopy surface temperature each day at 13.00 hours. The canopy temperature can well characterise the water supply of plant stands. This parameter may be used for describing the degree of drought and the water turnover of plant stands with different water supply. The positive values of foliage-air temperature differences (SDD) numerically express the degree of drought and the water supply of the crops. The results indicated that a 1 °C higher SDD value might cause 90-130 kg ha-1 yield loss. The method can be useful for investigation of drought affected natural vegetation responses also.

Restricted access

Az AB 17 Országos Műtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) 27. évében a 0– 50–100–150 kg P2O5·ha-1 szinteken vett talajmintákon környezetvédelmi célú talaj P-vizsgálatokat végeztünk. Vizsgálataink során a világon elterjedt környezetvédelmi célú talajvizsgálati módszereket alkalmaztuk: vas-oxi-hidroxiddal impregnált szűrőpapír (Fe-oxidos papír, vagy Pi-papír), valamint anioncserélő gyantával impregnált membrán (AERM). P-trágyázás hatására a Pi-P mintegy 3,5-szörös, az AERM-P mintegy 4-szeres növekedést mutatott. Kísérleti eredményeink alapján úgy tűnik, hogy az ún. Pelnyelő közeget (P „sink”) használó P-vizsgálati módszerek (AERM-, Pi-) mind az agronómiai, mind a környezetvédelmi szempontú P-vizsgálatokban jól használhatóak. Előnyük, hogy a talaj kémhatás- és mészállapotától kevésbé függenek. Ugyanakkor az AERM-P és a Pi-P értékeket a diagnosztikai célú P növényvizsgálati eredményekkel is szükséges összehasonlítani agronómiai célokra való felhasználható volta tesztelése céljából. A P-tartamtrágyázás hatására a kísérleti helyek átlagában mintegy 20%-kal csökkent a P-szorpciós index (PSI), jelezve a P-szorpciós helyek növekvő Ptelítettségét. A savanyú talajokon beállított OMTK kísérletek növekvő P-szintjein az oxalátos módszerrel meghatározott P-elítettségi index (PSD%) a kísérleti helyek átlagában mintegy 50%-os növekedést mutatott. Bicsérden a P1-, P2- és P3-szinten, Karcagon a P2- és P3-szinten kaptunk 25% feletti PSD értékeket. A kritikus értéket (a 25%-os P-telítettséget) ugyanakkor erősen megközelítette a P3-szinten Hajdúböszörmény, Kompolt és Putnok PSD%-a. A Mehlich-3 kivonószerrel meghatározott PSD% értékek a kísérleti helyek átlagában több mint 3,5-szörös növekedést mutattak a legnagyobb P-szinten. Ezzel a módszerrel ugyanakkor átlagosan kevesebb, mint fele akkora volt az PSD%, mint az oxalátos kivonószer használata mellett. Mindenképpen további vizsgálatok szükségesek a környezetvédelmi P-vizsgálati módszerek hazai adaptációjára. Vizsgálataink megerősítették az AL-módszer mésztartalom-függőségét: a Mehlich3-, ill. az anioncserélő gyantás (AERM) módszerrel való összefüggésben a savanyú és a karbonátos talajok csoportja erőteljesen elkülönült egymástól. Az ALP korrekció elvégzése, azaz az AL-P értékeknek egy standard talajtulajdonság-sorra való konvertálása (KA: 36; pHKCl: 6.8; CaCO3: 0,1%) látványosan megszüntette az AL-módszernek a talaj CaCO3-tartalmától való függőségét: a korábban erősen elkülönülő savanyú és karbonátos talajok csoportja az AL-P korrekció elvégzése után egy közös csoportban volt megtalálható. A környezetvédelmi célú P-vizsgálatok hasznos információval szolgálhatnak talajaink P-állapota környezeti kockázatának mértékéről.

Restricted access

Berzsenyi, Z. (2010): Significance of 50-year-old long-term experiments in Martonvásár in improving crop production. Acta Agron. Hung. , 58 (Suppl.), 23–34. Berzsenyi Z. Significance of

Restricted access

In our long-term experiment the analyses of stability were conducted in one shorter (years 2001–2003) and one longer (years 1994–2003) periods by using different numbers (2–6) of varieties in each one of the periods. The results of our research proved that the method, applied can be efficiently used to analyse the environmental responses, the behaviour under varying environmental conditions of different varieties. Varieties can adapt themselves differently to favourable and unfavourable environmental conditions. In general, varieties (e.g. older varieties, like Mv 15, Mv 20, and new varieties, like Lupus, Mv Emese) that give relatively good yields under unfavourable conditions (2–3 t ha −1 environmental average) will utilise improving environmental conditions (7–8 t ha −1 environmental average) to a lesser extent and vice versa. Varieties Mv 21, GK Öthalom and Mv Palotás (a currently cultivated variety) made good use of intensive growing conditions. The data in this paper may assist in choosing varieties best suited to the production and cultivation conditions of the production site.By applying stability analyses we proved that the stability of the control treatment was the most favourable over the investigation period, which good yield stability, however, manifested at very low yield levels. Our findings showed that under more intensive environmental conditions (7–9 t ha −1 yield level) appropriate and optimum fertilizer application was very effective and in comparison to the control treatment the yield differences between optimal fertilizer treatments were up to as much as 1–6 t ha −1 . Under favourable environmental conditions the highest yields were obtained when a fertilizer ratio of N 120 +PK was applied. Under unfavourable conditions (these may be either or both ecological and cultivation conditions), however, only retrained, moderate fertilizer doses are recommended. Under extremely unfavourable conditions (very dry cropping year) the linear regression curves for fertilizer treatments were below those of the control treatments, which referred to yield depressions due to water deficiency.

Restricted access

Berzsenyi, Z. 2003. The effect of the year and N fertilization on the grain yield and N fertilizer response of maize ( Zea mays L.) hybrids in long-term experiments from 1970–1991. (In Hungarian

Restricted access